Major Ervin levele
Major Ervin tustintával írt levele fejléces papírra Darnay Kálmánnak, az Állami Darnay Múzeum igazgatójának Sümegre. Érdeklődik, hogy a múzeumnak milyen zenés anyaga van főleg az 1800. év körüli mű- és népies zene tekintetében kutatás céljából. Major Ervin (Budapest, 1901. január 26 – Budapest, 1967. október 10.) zenetörténész, zeneszerző. Major J. Gyula fia. Major Jakab Gyula (1858–1925) zongoraművész és Glücklich Ida gyermekeként született izraelita családban. A budapesti Zeneakadémián Weiner Leónál tanult és ezzel egy időben a budapesti tudományegyetemen 1924-ben bölcsészdoktorátust is szerzett. 1926-1928 között a Zenei Szemle című folyóiratot szerkesztette, 1919-1930 között a Muzsika című lap társszerkesztője. 1928-tól a Nemzeti Zenedében zeneszerzést, majd zenetörténetet tanított, közben az iskola könyvtárát is vezette. Itt találta meg 1933-ban azokat a Galánta-vidéki hangszeres dallamokat, amelyekből Kodály Zoltán a Budapesti Filharmóniai Társaság 80 éves jubileumára a Galántai táncok című zenekari művét írta. 1935-ben kinevezték a Zeneművészeti Főiskolára a magyar zenetörténet tanárának. 1941-ben Hóman Bálint követelésére el kellett bocsátani. Bár 1945-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténeti tanszékén óradíjas tanár lett, nem ott folytatta pályáját, hanem 1948-tól a budapesti Zenei Gimnáziumban, 1954-től pedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, ahol zeneszerzést tanított. Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar zenetörténeti kutatás, főként a 18–19. századi magyar zenetörténet, valamint Beethoven, Haydn, Mozart, Brahms, Liszt és a többi magyar vonatkozásainak kutatásában. Zenekari műveket, kamaraműveket, szonátákat, dalokat, népdalfeldolgozásokat alkotott. 1955-ben tevékeny része volt a jubiláris Beethoven- és Bartók-kiállítás létrehozásában. 1961 szeptemberében előadást tartott a budapesti Liszt-Bartók konferencián. Munkatársa volt az 1931-ben és 1965-ben megjelent Zenei Lexikonnak. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864–1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. A múzeum vidéki viszonylatban a leggazdagabbak közé tartozott. 1937-ben a múzeum kiállítási tárgyait – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, majd nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Major Ervin |
tárgy | Levél |
tárgy | Kutatási anyag |
tárgy | Budapest |
tárgy | Állami Darnay Múzeum |
tárgy | Darnay Kálmán |
tárgy | Sümeg |
tárgy | Sümeg Múzeumtörténet |
tárgy | Hagyaték |
tárgy | Zenetörténet |
tárgy | Huszadik század |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
kiadó | Major Ervin |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Budapest |
térbeli vonatkozás | Sümeg |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Sümeg |
dátum | 1925-07-21 |
időbeli vonatkozás | 1925.07.21. |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 3,52 MB |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kisfaludy Sándor Emlékház |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Kisfaludy Sándor Emlékház |
leltári szám/regisztrációs szám | 72.68.769 |