Völgységi Múzeum. Bonyhád mezőváros a XVIII-XIX. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja lett, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A család tagjai a XVIII. század végén birtokosok, illetve megyei tisztségviselők voltak Tolna és Baranya vármegyében. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Homlokzatán ma is látható egy ovális medalionban, a Nunkovitsok címere. 1904-ben Hónig Albert budapesti vállalkozó vette meg a birtokot és az épületet, mely 1945-ben a Telepítési Hivatal, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezetének székháza lett. Az 1952. évi államosítás után lakóházként hasznosították az épületet, egészen a Völgységi Múzeum kialakításáig, mely 1987. április 1-től a szekszárdi Béri Balog Ádám Múzeum kiállítóhelyeként üzemel. 1992 óta önálló tájmúzeum Bonyhád Város fenntartásában. Elsősorban helytörténeti, magyar és nemzetiségi néprajzi anyagot gyűjt, gazdag sváb, bukovinai székely, völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi anyaggal várja a látogatókat. Állandó kiállítása A lengyeli gyűjtemény és A Völgység népei a török hódoltság utáni időktől a XX. század közepéig, ami többek között bepillantást nyújt a német, magyar és székely lakáskultúrába, viseletbe. A Perczel-teremben a Perczel-kastélyból származó bútorok és Perczel tábornok személyes tárgyai láthatók. Jelentősebb tárgyegyüttese Felden Albert fényképész 750 üveglemeze; Deckert Károly kékfestőműhelye; Pavlik Gyula fegyverkovács XVIII. századi szerszámai. A múzeumot 1987-ben alapította a város.