Bonyhád montázs. Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált. A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán, Szekszárdtól kb. 20 km-re. 1. kép Tolna megyében, a Völgység szemet gyönyörködtető, változatos domborzatú környezetében ékszerdobozként emelkedik a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium szecessziós főépülete. Az iskolát a jelentős számú evangélikus lakosság szándéka szerint 1806-ban alapították Sárszentlőrincen. Az intézmény elé kettős célt állítottak: egyrészt hazafias érzelmű, a nyelvben jártas tanítók képzését, másrészt a továbbtanulni vágyó ifjaknak megfelelő műveltség nyújtását. 1806 és 1853 között ún. Schola Trivalis, vagyis három évfolyamú kisgimnázium volt. Ebben az időben, 1831-33 között volt itt kisdiák Petrovics Sándor. A lőrinciek ma is őrzik a nagy költő emlékét. 1870-ben a Völgység akkori virágzó fővárosába, Bonyhádra telepítették át, majd 1935-ben átadták az idős fákkal díszes belső udvar egyik ékességét, az internátus új épületét, mely a kor színvonalán igazán modernnek számított. A földszinten tanulószobákat, az emeleten hálóhelyiségeket alakítottak ki. Az állami gimnázium 1992-ben került vissza az evangélikus egyház tulajdonába. 2. kép Solymár Imre Városi Könyvtár. A Perczel Mór utca 50. házszámú kúria építtetője Perczel III. Béla (1862-1929). 1948 után a kúria köztulajdonná vált. Az épületet kezdetben alkalmi raktározásra hsználták, majd egy évtizeden át állami gondozott gyerekek József Attila Nevelőotthonaként hasznosították. A nevelőotthon Nagymányokra telepítése után a Perczel-kúria a közművelődés fellegvára lett. 1968-ban három intézmény működött a falai között: a Járási Művelődési Központ, a Zeneiskola és a Járási Könyvtár. 1968-ban alakították ki a gyermekkönyvtári részleget. A három kulturális intézmény együttélése másfél évtizedig elhúzódott. 1980-ban a Művelődési és Ifjúsági Központ végre elfoglalhatta új épületét, s a zeneiskola is megfelelő otthont kapott a régi községháza emeletén. Így az egész Perczel-kúria könyvtár lett, és 1977-től Városi Könyvtár elnevezéssel tevékenykedett. 2001. szeptember 21-én volt a helyismereti kutatószoba ünnepélyes átadása. Ugyanekkor vette fel a könyvtár a Solymár Imre Városi Könyvtár nevet. 3. kép Bonyhád mezőváros a XVIII. - XIX. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A család tagjai a XVIII. század végén birtokosok, illetve megyei tisztségviselők Tolna és Baranya vármegyében. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Homlokzatán ma is látható egy ovális medailonban, a Nunkovitsok címere. 1904-ben Hónig Albert budapesti vállalkozó vette meg a birtokot és az épületet. 1945-ben a Telepítési Hivatal, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete székháza lett. Az 1952. évi államosítás után lakóházként hasznosították az épületet, egészen a Völgységi Múzeum kialakításáig. 1987. április 1-től a szekszárdi Béri Balog Adám Múzeum kiállítóhelye, ma Bonyhád Város Önkormányzata fenntartásában működik. 4. kép Szentháromság szobor késői barokk alkotás. 1934-ben renoválták és egy részét újrafaragták. A kovácsoltvas kerítéssel körülvett nyolcszögletű talapzat pillérein Szent Péter, Szent János, Szent Sebestyén és Szent Flórián áll. Elöl a gyermek Jézust tartó Keresztelő Szent János szobra látható. Az oszlopon az Immaculata-szobor, felette a koronát tartó angyalokkal. Állíttatta: Walter József bonyhádi orvos. 5. kép Római Katolikus templom, barokk stílusban épült 1782-ben és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték. 6. kép Római Katolikus Közösségi Ház épülete.