Ez az 1000 pesetás típus Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo Franco y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade ( 1892. december 4. Ferrol - 1975. november 20. Madrid ) generalisszimusz, spanyol diktátor polgárháborús győzelme után az ötödik ilyen címletértékű bankjegy volt, amit a Banco de Espana kibocsájtott. A jegybank címletsora ekkor 1, 5, 25, 50, 100, 500 és 1000 pesetásokból állt, jellemző, hogy a különféle dizájnú címleteket általában viszonylag rövid idő eltelte után, körülbelül 2-8 évente lecserélték. Az 1957. november 29-i dátummal nyomtatott 1000 pesetás előoldalán Kasztíliai Izabella ( Isabel la Católica, Madrigal de las Altas Torres, 1451. április 22. - Medina del Campo, 1504. november 26.) kasztíliai királynő ( 1474 - 1504 között, a Kasztíliai Koronához a Kasztíliai, a Leóni, a Toledói, a Murciai, a Sevillai, a Córdobai és 1492-től a Granadai Királyságok, valamint a három baszk tartomány, Álava, Guipúzcoa és Vizcaya tartoztak ) és férje, II. Ferdinánd ( Sos, 1452. május 10. - Madrigalejo, 1516. január 23.) Aragónia, Valencia és Nápoly királya, Barcelona ( Katalónia ) grófja, ( 1479-1516 ), 1504-től Szicília királya is, felesége halála után kasztíliai régens ( 1504-1516 ), a Spanyolországot házasságkötésükkel megteremtő "Katolikus Királyok" ( Reyes Católicos ) portréja látható. Mindketten a Trastámara-házból származtak, másod unokatestvérek voltak, ezért pápai diszpenzáció, külön engedély volt szükséges a házasságkötésükhöz, melyre 1469. október 19-én Valladolidban került sor. A Katolikus Király, ill. Királynő címet ( lat. Rex Catholicissimus ) VI. Sándor, a Borgia pápa (eredeti spanyol nevén Rodrigo Lanzol y de Borja, katolikus egyházfő 1492-1503 között) adományozta nekik "Inter caetera" ("Többek között") c. bullájában. Ferdinánd és Izabella egymástól függetlenül kormányozták saját országaikat, melyek dinasztikus uniót alkotva még sokáig megőrizték saját törvényeiket és kormányzati rendszerüket. A Katolikus Királyok nevéhez fűződik a kasztíliai alapú centralizmus kiépítése országaikban, a spanyol inkvizíció ( Santo Oficio - Szent hivatal ) létrehozása, a "mesta" ( a vándorló pásztorkodás szervezete a Kasztíliai Korona országaiban ) privilégiumainak kiterjesztése, az utolsó hispániai muszlim mór állam, Granada elfoglalása (1492), Amerika felfedezése (1492) és a zsidók kiűzetése. A királyi portrékat guilloche mintájú, gyümölcsábrázolással kiegészített dekoratív keret övezi. A hátoldalon a "Szent János sas" 15. századi eredetű, két oroszlán tartotta, babérkoszorú, mint a győzelem szimbóluma övezte, karmaival a címerpajzsot megragadó ábrázolása látható. A sas Szent János apostol, evangelista szimbóluma, melynek szárnyalása, magas röpte, Napra figyelő tekintete jól kifejezik János, "a tanítvány, akit Jézus szeretett" sajátságait. Hispán földön Kasztíliai Izabella és férje, II. Ferdinánd, a "Katolikus Királyok" 1475 -ös egyesített címerén jelent meg először. Az bankjegyen látható "ötödölt", megkoronázott címerpajzs első mezőjének ( a bal felső, heraldikai jobb felső sarok ) első és negyedik negyedében a Kasztíliai Királyság címere, egy várkastély ( castillo = kastély, vár, ebből ered a spanyol "Castilia" elnevezés) látható, a második és harmadik negyedében egy oroszlán, a Leóni Királyság címere ( "león" spanyolul oroszlánt jelent). Ugyanez a kasztíliai-leóni motívum ismétlődik a pajzs negyedik mezőjében is. A címerpajzs jobb ( heraldikai bal ) felső függőlegesen felezett mezőjében először függőleges vörös-arany sávozás, az Aragóniai Királyság címere, mellette átlósan négyelt mezők első és negyedik negyedében ugyancsak függőleges vörös-arany sávozás, még második és harmadik negyedében ezüst alapon fekete Hohenstaufen sasok, Aragón Szicília címre. Ugyanez az aragón- aragón szicíliai motívum ismétlődik a címerpajzs harmadik mezőjében. Alul, az ötödik mezőben gránátalma, az 1492-ben elfoglalt Granada címerjelképe. Érdekességként megjegyezhető, hogy Ferdinánd 1504-es, illetve 1513-as módosított címerében már szerepelteti az Árpádsávokat is, melyek a Jeruzsálemi Királyság címerével együtt itt Nápolyét alkották. Természetesen az Anjouk révén kerültek oda. A hátoldal másik fő motívuma a címerpajzstól balra látható, megkoronázott járom ( spanyolul "yugo" ), valamint nyílvesszők ( "las flechas" ) a gordiuszi csomó ( spanyolul "nudo gordiano" ) által egybekötve, ezek egyszerre a Katolikus Királyok ( a járom "Y" kezdőbetűje Ysabel-re, azaz Izabellára, a nyilak "F" -e pedig Ferdinándra utal ) és így, egyesített formájukban a falangisták jelvényei. Mindezek hátterében puttók, sasok és stilizált növényábrázolások, a keret két oldalán pedig két szent alakja látható. Hitelesítő aláírások: El Gobernador: Don Joaquín Benjumea Burín ( a spanyol jegybank, a Banco de Espana kormányzója 1951 szeptembere és 1963 decembere között. ), a másik kettő azonosítatlan (El Interventor, El Cajero ). Feliratok, előoldal: " El Banco de España pagara al portador Mil Pesetas. Madrid, 29 de Noviembre de 1957." Hátoldal: "Banco de Espana. Mil Pesetas." A bankjegy a Banco de Espana megbízásából a madridi pénzjegynyomdában, a Fábrica Nacional de Moneda y Timbre üzemében készült.

Spain 1000 Pesetas issue of 29. November 1957. Portrait of the Catholic Monarchs (Reyes Católicos), Queen Isabella I of Castile and King Ferdinand II of Aragon on front. The Coat of Arms of the Catholic Monarchs on back.