Apponyi kastély. A kastély gróf Apponyi József építette. Építése 1824-1829 között zajlott. A kastély magán hordozta az év jegyeit a következők szerint: 4 évszakot: 4 ajtó, 12 hónapot: 12 kémény, 52 hetet: 52 szoba és a 365 napot pedig 365 ablak szimbolizálta. Az évek során a kastély több átalakításon is át eset amik során ezeknek a jellegzetességeknek egy része elveszett. Az építéskor a kastély jobb szárnyában egy nagy méretű kápolna került kialakításra. A jobb szárny alagsorában a konyha és az ahhoz szükséges kiszolgáló helységek, még a bal szárny alagsori részében sütöde és egy kisebb boros pince került kialakításra. A kastély következő tulajdonosa gróf Apponyi Rudolf egy szekszárdi építész segítségével, reneszánsz stílusjegyeket építettet. Rudolf gróf halála után a kastélyt fia gróf Apponyi Sándor örökölte, aki 1878-ban házasságot kötött Eszterházy Alexandra grófnővel. A fiatal pár Rumpelmayer bécsi építészmérnököt kérte fel a kastély újabb átalakítására aki számos változtatást vitt végbe. Ekkor került kialakításra gróf Apponyi Sándor híres könyvtárának helysége is. Mivel Sándor grófnak és feleségének saját gyermekük nem született, ezért a híres könyvtárát az Országos Széchényi Könyvtárra, még a kastélyt berendezési tárgyaival együtt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták. 1930-tól a kastély nagyrészt üresen állt, ezért a II. világháború alatt az Állami Földmérési Hivatal összes térképét ide szállították a budapesti front elvonulásáig. Ezután az épületben Szovjet katonai kórházat rendeztek be. 1946 elején Internálótábornak használták a környék német családjainak a kitelepítése kapcsán. Végül 1946 őszétől mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a kastélyban, ami bár elnevezései és fenntartói az évek során többször is változtak a mai napig is helyet foglal a település leghíresebb épületében.