A szendrői római katolikus templom
Szendrő kiemelkedő jelentőségű műemléke a római katolikus templom, amely Északkelet-Magyarország egyik legszebb barokk épülete, egész Európa egyik legnagyobb ferences temploma, a rend alapítójának, Assisi szent Ferencnek van szentelve. Ma ismert formáját az 1760 –as években nyerte el.1332 - plébánia, temploma Szent István király tiszteletére lett szentelve, első ismert papja Márk 1333-1334 táján szolgált itt.1632 – től Ferences áldozár működött itt, 1635 –ben ferences rendi pap kezdte szolgálatát, Lósy Imre, a Jászón székelő egri püspök (1634-1637), később esztergomi érsek (1637-1642), Magyarország prímása lehetővé tette egy ferences kolostor megépítését. A kolostor elkészülte után a Szendrőt birtokló Csákyak egy templom építéséhez is hozzáfogtak, ennek alapjait 1635-ben rakták le.1741 - ben Gróf Csáky István átépíttette és kibővíttette a templomot és kolostorát Móré István és a Jézus Társaság ( S.J. - Societas Jesu ) ferencesek kezére került javaiból. A szentélyt nyugati irányban meg is hosszabbították, ezzel elnyerte ma ismert alakját. Ekkor körülbelül 25-30 szerzetes élt a kolostorban. 1766 -ban Önálló plébánia jött létre Szendröben.. 1808 -ban Elkészült a plébánia saját épülete. 1835 – 1844 - Márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor (1807-1871) későbbi címzetes paleopoliszi püspök,, az I. Vatikáni Zsinat (1870) résztvevője volt a plébános Szendrőben.. Schákovits Ferenc és Baratius József későbbi egri kanonokok is szolgálták a híveket itt. 1953 – 1993 - B. Kiss János kanonok, esperes 40 évig volt Szendrő papja. A templom barokk stílusban épült, a barokk eszmei hátterét a katolikus egyház által indított ellenreformáció, az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás adta. A torony: laternás hagymaidomú sisakkal bír, tetején apostoli kettős kereszt, négy órája van, a toronyban 3 harang lakik, egyet még 1737-ben öntöttek, kettö 1920 –ban készült. Szoborfülkék: jobbra Szent István, balra Árpád-házi/Thüringiai Szent Erzsébet (1207-1231), II. András (1205-1235) és merániai Gertrúd (1185-1213) lánya, a magyar ferences provincia védőszentje, 1235 –ben kanonizálta IX. Gergely pápa. Rózsacsoda – férje halála után, annak családja akaratával szembeszállva továbbra is jótékonykodott, egyszer kenyeret vitt a szegényekkel, de sógorával találkozott, a kérdésre, hogy mit visz, úgy felet „Rózsákat!” – s a kenyér valóban rózsákká változott. Mert Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | római katolikus |
tárgy | Szendrő |
tárgy | barokk |
tárgy | templom |
célközönség | általános |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Szendrő |
térbeli vonatkozás | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
térbeli vonatkozás | Edelényi járás |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Szendrő |
Jellemzők | |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Magyar Katolikus Egyház |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Római katolikus templom, Szendrő |