A szendrői római katolikus templom

kép

Szendrő kiemelkedő jelentőségű műemléke a római katolikus templom, amely Északkelet-Magyarország egyik legszebb barokk épülete, egész Európa egyik legnagyobb ferences temploma, a rend alapítójának, Assisi szent Ferencnek van szentelve. Ma ismert formáját az 1760 –as években nyerte el.1332 - plébánia, temploma Szent István király tiszteletére lett szentelve, első ismert papja Márk 1333-1334 táján szolgált itt.1632 – től Ferences áldozár működött itt, 1635 –ben ferences rendi pap kezdte szolgálatát, Lósy Imre, a Jászón székelő egri püspök (1634-1637), később esztergomi érsek (1637-1642), Magyarország prímása lehetővé tette egy ferences kolostor megépítését. A kolostor elkészülte után a Szendrőt birtokló Csákyak egy templom építéséhez is hozzáfogtak, ennek alapjait 1635-ben rakták le.1741 - ben Gróf Csáky István átépíttette és kibővíttette a templomot és kolostorát Móré István és a Jézus Társaság ( S.J. - Societas Jesu ) ferencesek kezére került javaiból. A szentélyt nyugati irányban meg is hosszabbították, ezzel elnyerte ma ismert alakját. Ekkor körülbelül 25-30 szerzetes élt a kolostorban. 1766 -ban Önálló plébánia jött létre Szendröben.. 1808 -ban Elkészült a plébánia saját épülete. 1835 – 1844 - Márkus- és batizfalvi Máriássy Gábor (1807-1871) későbbi címzetes paleopoliszi püspök,, az I. Vatikáni Zsinat (1870) résztvevője volt a plébános Szendrőben.. Schákovits Ferenc és Baratius József későbbi egri kanonokok is szolgálták a híveket itt. 1953 – 1993 - B. Kiss János kanonok, esperes 40 évig volt Szendrő papja. A templom barokk stílusban épült, a barokk eszmei hátterét a katolikus egyház által indított ellenreformáció, az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás adta. A torony: laternás hagymaidomú sisakkal bír, tetején apostoli kettős kereszt, négy órája van, a toronyban 3 harang lakik, egyet még 1737-ben öntöttek, kettö 1920 –ban készült. Szoborfülkék: jobbra Szent István, balra Árpád-házi/Thüringiai Szent Erzsébet (1207-1231), II. András (1205-1235) és merániai Gertrúd (1185-1213) lánya, a magyar ferences provincia védőszentje, 1235 –ben kanonizálta IX. Gergely pápa. Rózsacsoda – férje halála után, annak családja akaratával szembeszállva továbbra is jótékonykodott, egyszer kenyeret vitt a szegényekkel, de sógorával találkozott, a kérdésre, hogy mit visz, úgy felet „Rózsákat!” – s a kenyér valóban rózsákká változott. Mert Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy római katolikus
tárgy Szendrő
tárgy barokk
tárgy templom
célközönség általános
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Szendrő
térbeli vonatkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye
térbeli vonatkozás Edelényi járás
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Szendrő
Jellemzők
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Magyar Katolikus Egyház
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Római katolikus templom, Szendrő