A magyar irodalom története

Farkas Gyula a magyar irodalom fejlődését rajzolja meg a kezdetektől az 1930-as évekig. Alapos felkészültséggel vezeti az olvasót az egyes korokon át: a szájhagyomány útján terjedő mondáktól, legendáktól – melyből nagy költőink oly sokszor merítettek témát –; az írásban történő terjesztés által nagy lendületet kapott vallásos, majd udvari irodalom kialakulásának ismertetésével eljutunk az emberi szellem egyik legnagyobb vívmányáig, a könyvnyomtatás felfedezéséig.

Cím(ek), nyelv
nyelv	magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy	Nyugat (folyóirat); Pesti Napló (napilap); Biblia (könyv); Halotti Beszéd (könyv); Ómagyar Máriasiralom (vers); Ady Endre (1877-1919) (író, költő); Amadé László, báró (1703-1764) (költő); Ambrus Zoltán (1861-1932) (író); Anonymus (12-13. sz.) (krónikás); Ányos Pál (1756-1784) (író); Arany János (1817-1882) (költő); Babits Mihály (1883-1941) (költő); Bajza József (1804-1858) (költő); Balassi (Balassa) Bálint, báró (1554-1594) (költő); Berzsenyi Dániel (1776-1836) (költő); Bessenyei György (1747-1811) (író, költő); Bornemisza Péter (1535-1584) (lelkész, író); Czakó Zsigmond (1820-1847) (színész, drámaíró); Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) (költő); Dayka Gábor (1769-1796) (költő); Deák Ferenc (1803-1876) (politikus, jogász); Dugonics András (1740-1818) (író); Eötvös József (1813-1871) (jogász, író); Erdélyi János (1814-1868) (költő); Faludi Ferenc (1704-1179) (költő); Gaál József (1811-1866) (költő, író, drámaíró); Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) (1863-1922) (író, költő, újságíró); Gvadányi József, gróf (1725-1801) (generális, író); Gyöngyösi István (1629-1704) (költő, alispán); Harsányi Kálmán (1876-1929) (író); Herczeg Ferenc (1863-1954) (író); II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) (magyar főnemes, erdélyi fejedelem); Janus Pannonius (1434-1472) (püspök, költő); Jókai Mór (Ásvai Jókai Móric) (1825-1904) (író, politikus); Jósika Miklós (1794-1865) (író, újságíró); Justh Zsigmond (1863-1894) (író); Kaffka Margit (1880-1918) (költő, író); Karinthy Frigyes (1887-1938) (író, költő); Kármán József (1769-1795) (író); Katona József (1791-1830) (költő); Kazinczy Ferenc (1759-1831) (nyelvújító); Kemény Zsigmond, báró (1814-1875) (író, politikus); Kisfaludy Károly (1788-1830) (festő, költő); Kisfaludy Sándor (Himfy) (1772-1844) (költő); Kiss József (1843-1921) (író); Komjáthy Jenő (1858-1895) (író); Kosztolányi Dezső (1885-1936) (író, költő); Kölcsey Ferenc (1790-1838) (költő); Kuthy Lajos (1813-1864) (író); Madách Imre (1823-1864) (költő, író); Mikes Kelemen (1690-1761) (íródeák, krónikás); Mikszáth Kálmán (1847-1910) (író); Molnár Ferenc (1878-1952) (író, fordító); Móricz Zsigmond (1879-1942) (író, költő); Palágyi Lajos (1863-1932) (költő); Pázmány Péter (1570-1637) (bíboros, esztergomi érsek); Petelei István (1852-1910) (író); Petőfi Sándor (1823-1849) (költő); Prohánka Ottokár (1858-1927) (író, püspök); Ráday Gedeon, gróf (1713-1792) (költő, műfordító, politikus); Reviczky Gyula (1855-1899) (író); Szabó Dezső (1879-1945) (író, kritikus, publicista); Széchenyi István, gróf (1791-1860) (politikus, író); Szentjóbi Szabó László (1767-1795) (költő); Szigligeti Ede (1814-1878) (színházigazgató, drámaíró); Szomory Dezső (Weisz Mór) (1869-1944) (író, drámaíró); Temesvári Pelbárt (1435-1504) (szerzetes, író); Tinódi Lantos Sebestyén (1510-1556) (költő, lantos); Tolnai Lajos (1837-1902) (író); Tompa Mihály (1817-1868) (költő); Tormay Cécile (1875-1937) (írónő, műfordító); Tóth Árpád (1886-1928) (költő, műfordító); Tóth Kálmán (1831-1881) (költő, újságíró, drámaíró); Vajda János (1827-1897) (magyar költő, hírlapíró); Vajda Péter (1808-1846) (író); Vargha Gyula (1853-1929) (költő); Verseghy Ferenc (1757-1822) (nyelvész, költő); Virág Benedek (1754-1830) (költő, műfordító); Vörösmarty Mihály (1800-1855) (költő, író); Zrínyi Miklós, gróf (1620-1664) (költő, hadvezér, politikus); Magyar Tudományos Akadémia (MTA) (1830-) (Budapest); Kisfaludy-Társaság (1836-1952) (Budapest); Kisfaludy-Társaság (1836-1952) (Budapest); Petőfi Társaság (1876-1944);
tárgy	apácák; barokk (művészeti stílus); bibliai történetek; bürokrácia; drámák; élettörténetek; ellenreformáció (XVIII. sz.); énekgyűjtemények; epikus költészet; építészeti stílusok; eszmék; felvilágosodás; folyóiratok; forradalmi eszmék; forradalmi irodalom; francia irodalom; hazaszeretet; himnuszok; históriák; hitélet; hittérítés; hitviták; honfoglalás (896); hősi énekek; humanizmus; hunok; imakönyvek; írásos emlékek; írástörténetek; írástudók; irodalmi emlékek; irodalmi fórumok; irodalmi kritikák; irodalmi műfajok; irodalmi társaságok; irodalomtörténet; irodalomtörténetírás; jezsuita irodalom; jezsuita rendek; kálvinizmus; katolicizmus; katolikus irodalom; kéziratok; klasszicisták; kódexek; koldusrendek; kolostori irodalom; kolostorok; költői gondolatok; költői realizmus; könyvfordítások; könyvírás; könyvkiadás; könyvnyomtatás; középkor; krónikák; külföldi utazások; lapszerkesztők; latin nyelv; legendák; letelepedés; líra; magyar irodalom; magyar kormány; magyar nemzet; magyar nyelv; magyar társadalom; magyar történelem; magyarellenesség; materializmus; megszállások; mondák; műelemzés; műfordítók; művelődéstörténet; műveltség; német irodalom; német műveltség; nemzedékek; nemzeti egység; nemzeti kultúra; nemzetiségek; népdalok; népköltészet; népszínművek; néptörzsek; nomád magyarok; nyelvemlékek; nyelvtörténet; nyelvújítás; nyomdászok; önképzőkörök; őstörténet; papok; pogányok; politikai élet; politikai lapok; pozsonyi országgyűlés; prédikátorok; protestánsok; prózai művek; reformáció (XVI. sz.); regények; régészeti leletek; reneszánsz (művészeti korszak); romanticizmus; romantikus irodalom; sovinizmus; szabadságharcok; szabadságvágy; szépirodalom; szerzetesrendek; színházak; színműírók; szózatok; társadalmi különbségek; társadalmi szecesszió; társadalmi-gazdasági átalakulások; templomépítések; tízek társasága; török hódoltság; történelmi alakok; történeti művek; történetírók; újságírás; vallási felekezetek; vallásos irodalom; városalapítás; világháborúk; zsidóság; zsoltárok (egyházzenei kompozíció);
tartalomjegyzék	Nomád művelődés Középkori Keresztény művelődés A Keresztény Művelődés Kettészakadása Nemzeti erőgyűjtés A nemzeti érzés uralma Új Európaiság felé A Világháború után Irodalom Névmutató teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző	Farkas Gyula (1894-1958) (irodalomtörténész, nyelvész)
kiadó	Káldor Könyvkiadó vállalat (Budapest)
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye	Budapest (Magyarország)
térbeli vonatkozás	Bécs (Ausztria); Budapest (Magyarország)
az eredeti tárgy földrajzi fekvése	Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén)
dátum	1934-01-01
időbeli vonatkozás	1527; 1533; 1830; 1934
Jellemzők
hordozó	papír
méret	336 oldal; 12 x 18,3 cm
formátum	pdf
Jogi információk
jogtulajdonos	Ismeretlen (Kutatás alatt)
Forrás, azonosítók
forrás	ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény