A magyar dráma története 1867-től 1896-ig (2. kötet)
szöveg
Ennek a kötetnek az anyaga a kiegyezéstől 1880-ig terjedő tizenhárom év magyar drámaírása. Öt szakaszra oszlik a könyv tulajdonképpeni tárgyalása. Az elsőben a történeti drámáról szól, a másodikban az újromantikus színműről, a harmadikban a társadalmi drámáról, a negyedikben a népszínműről, az ötödikben az alsóbbrendű műfajokról (bohózat, operett stb.)
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| nyelv | magyar |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | Lear király (tragédia); Az aranyember (regény); Az ember tragédiája (színdarab, dráma);Jósika Kálmán (1837-1910) (színműíró); Rónaszéky Gusztáv (1854-1913) (író); Deréki Antal (1849-1931) (színész, író); Beöthy László (1873-1931) (színigazgató); Ruttkay-Rothauser Miksa (1864-1913) (író); Kövessy Albert (1860-1924) (színész, színműíró); Lukácsy Sándor (1835-1907) (színműíró); Bartók Lajos (1851-1902) (költő, drámaíró); Pusztay Béla (1862-1894) (színművész); Liszka Béla (1857-1901); Rákosi Viktor (1860-1923) (író, újságíró); Jókai Mór (Ásvai Jókai Móric) (1825-1904) (író, politikus); Almási Balogh Tihamér (1838-1907) (író, orvos); Berczik Árpád (1842-1919) (író); Klárné Angyal Ilka; Kyss Géza; Bauer (Boér) Henrik (1849-?); Verő György (1857-1941) (színműíró, színháztörténeti író); Bokor József ifj; Megyeri Dezső (1857-1913) (színész, színműíró); Radó Antal (1862-1944) (író, költő); Rajna Ferenc (Reiner Ferenc) (1862-1933) (újságíró, színműíró); Szigeti József (1822-1902) (színész, színműíró); Csepreghy Ferenc (1842-1880) (író, költő); Rákosi Jenő (1842-1929) (író, újságíró); Székely Katalin (operett); Ferenczi Zoltán (1857-1927) (irodalomtörténész); Hetényi Béla (1853-1922) (színész); Kóródi Péter (1854-19?); Szalóky Elek (1862-1913) (író); Bokor József; Beniczkyné Bajza Lenke (1839-1905) (írónő); Abonyi Lajos (Márton Ferenc) (1833-1898) (író); Jakab Ödön (1854-1931) (költő, drámaíró); Makróczy János (1856-1910) (színész); Follinusz Aurél (1854-1922) (színész, rendező); Abonyi Árpád (1865-1918) (író, újságíró); Kazaliczky Antal (1852-1917) (színész, színműíró); Vidor Pál (1846-1906) (színműíró, színész); Győry Vilmos (1838-1885) (író, evangélikus lelkész); Margitay Dezső (1840-1898) (szerző); Kacsóh Pongrác (1873-1923) (zeneszerző); Ábrányi Emil (1851-1920) (költő, műfordító); Coppée Ferenc (Coppée, François) (1842-1908) (francia költő); Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) (1863-1922) (író, költő, újságíró,); Torkos László (1839-1939) (költő); Budai József; Dóczy Lajos (1845-1918) (költő); Somló Sándor (1856-1916) (színész, drámaíró); Ábrányi Kornél ifj. (1849-1913) (magyar író); Csillag Máté (1866-193?); Palágyi Lajos (1866-1933) (költő); Tábori Róbert (1855-1906) (író); Madách Imre (1823-1864) (költő, író); P. Szathmáry Károly (1831-1891) (író, tanár); Gabányi Árpád (1855-1915) (színész, színműíró); Szász Károly (1829-1905) (író, református püspök); Shakespeare, William (1564-1616) (író, költő, színész); Csiky Gergely (1842-1891) (műfordító, író); Pulszky Ferenc (1814-1897) (politikus, régész); Toldy István (1844-1879) (író); Muzslai János (Kampis János) (1861-1922) (jogi doktor); Szécsi Ferenc (1861-1941) (újságíró, ügyvéd); Szemere Attila (1859-1905) (újságíró); Festetics Andor (1857-1929) (színházigazgató,író); Murai Károly (Kovács László) (1857-1933) (újságíró, szerkesztő); Balogh Tihamér (1838-1907) (novellaszerző); Móra István (1864-1957) (író, költő); Czóbel Minka (1855-1947) (magyar költőnő); Szabó Sándor; Fenyéri Mór (1857-1927) (drámaíró); Hamar László; Bolnai Miklós (Bethlen Miklós, gróf) (1831-1899) (drámai színész); Thury Zoltán (1870-1906) (író); Jankovich Gyula; Bartha Miklós (1848-1905) (jogász, publicista); Márkus József (1854-1911) (író); Tompa Mihály (1817-1868) (költő); Balázs Sándor (1830-1887) (író); Ujvári Béla (1852-1926) (író, színműíró); Zöldi Márton (1854-1919) (író); Herczeg Ferenc (1863-1954) (író); Gerő Károly (1856-1904) (színműíró); Kabos Ede (1864-1923) (író, újságíró); Karczag Vilmos (1859-1923) (író, színigazgató); Méray Horváth Károly (1859-1938) (szociológus, író); Szigligeti Ede (1814-1878) (színházigazgató, drámaíró); Zola, Émile (1840–1902) (író); Bercsényi Béla (1844-1901) (magyar színész, író); Porzsolt Kálmán (1860-1940) (író, színigazgató); Paulay Ede (1836-1894) (Nemzeti Színház főigazgatója); Budai Népszínház (1861-1870) (Budapest); Vígszínház (1896-) (Budapest); |
| tárgy | társadalmi dráma; jellemzések; fejlődéstörténet; színművek; proletárok; irodalmi sikerek; elismerések; társadalmi színművek; bohózatok; polgári drámák; írói kritikák; dráma összehasonlítások; drámaírók; írói munkásságok; egyfelvonásos vígjátékok; monológok; drámaelemzések; operettek; történeti drámák; drámai költemények; történeti vígjátékok; népszínművek; műelemzések; életképek; operettek; bohózatok; városfejlesztések; tragédiák; költészeti irányok; líra; novellák; regények; francia írók; színházak; színpadi díszletek; színpadi előadások; költészeti fejlődések; drámairodalom; színjátszás; színikritikák; hírlapi kritikák; |
| tartalomjegyzék | Bevezetés a második kötethez teljes tartalomjegyzékA Társadalmi dráma A Történeti dráma A Népszínmű Alsóbbfajú drámai művek Befejezés Név és Tárgymutató a II. kötethez |
| Személyek, testületek | |
| létrehozó/szerző | Galamb Sándor (1886-1972) (tanár, irodalomtörténész) |
| kiadó | A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása (Budapest) |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | Budapest (Magyarország) |
| térbeli vonatkozás | Budapest (Magyarország); |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
| dátum | 1944-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1887 április 25.; 1880 január 23.; 1944 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 372 oldal; 12,3x18,3cm |
| formátum | |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény |