A magyar dráma története 1867-től 1896-ig (1. kötet)
szöveg
Ennek a kötetnek az anyaga a kiegyezéstől 1880-ig terjedő tizenhárom év magyar drámaírása. Öt szakaszra oszlik a könyv tulajdonképpeni tárgyalása. Az elsőben a történeti drámáról szól, a másodikban az újromantikus színműről, a harmadikban a társadalmi drámáról, a negyedikben a népszínműről, az ötödikben az alsóbbrendű műfajokról (bohózat, operett stb.)
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Osztrák-Magyar Kiegyezés (1867); A falu rossza (népszínmű); Figaro házassága (szatíra); Az új világ (vígjáték); Szélmalomharc (színdarab); Toldi Miklós (színdarab); Szerelem a harcban (vígjáték); Ítélet napja (drámai költemény); Jó hazafiak (színdarab); Aradi Gerő (színházigazgató); Tamássy József (népszínműénekes); Miklósy Gyula (színházigazgató); Molnár György (színész); Blaha Lujza (színésznő) (1850-1926); Feleky Miklós (1818-1902) (színész, rendező, színházigazgató); Szigligeti Ede (1814-1878) (színházigazgató, drámaíró); Eszterházy Miklós József, gróf (színházigazgató); Jókai Mór (Ásvai Jókai Móric) (1825-1904) (író, politikus); Szász Károly (író); Horovitcz Lipót (drámaíró); Rákosi Jenő (drámaíró); Jósika Kálmán (drámaíró); Csiky Gergely (drámaíró); Toldy István (drámaíró); Berczik Árpád (drámaíró); Margitay Dezső (drámaíró); Lukácsi Sándor (drámaíró);Tóth Ede (1844-1876) (színműíró, költő); Csepreghy Ferenc (drámaíró); Berzsenyi Károly (1819-1877) (színész); Láng Móric (drámaíró); Balázs Sándor (drámaíró); Nemzeti Színház (1837-) (Budapest); Budai Népszínház; Budapesti Népszínház (1875-?); Kávéforrás (írói társaság); Városligeti Német Színkör; Vígszínház (1896-) (Budapest); |
tárgy | magyar dráma; irodalomtörténet; drámatörténet; magyar irodalom; népszínművek; költészet; politika; színpadi díszletek; népszínházak; színházak; színházi előadások; színházépítések; kritikák; dráma (műfaj); opera (műfaj); színészek; német színészet; épülettervek; színházalapítások; törvényhozás; vidéki színházak; történeti dráma (műfaj); díszelőadások; drámák; színdarabok; drámai költemények; történeti vígjátékok; társadalmi dráma; irodalomtörténet; műsorproblémák; társadalmi vígjáték; politikai vígjáték; vígjátékok; népszínművek; kritikák; stílusjegyek; drámai költészet; bohózatok; operettek; bordalok; |
tartalomjegyzék | Bevezetés teljes tartalomjegyzékÚj Korszak- Új Színházak A Történeti dráma Az Újromantikus színmű A Társadalmi dráma A Népszínmű Alsóbbfajú drámai művek Zárszó az I. kötethez Név és Tárgymutató az I. kötethez |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Galamb Sándor (1886-1972) (tanár, irodalomtörténész) |
kiadó | Magyar Tudományos Akadémia (Budapest) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest (Magyarország) |
térbeli vonatkozás | Pest (1148-1873); Buda (1148-1873) Budapest (1873-) (Magyarország) |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
dátum | 1937-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1937 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 384 oldal; 12,3x18,3 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény |