Érdekes látnivalót kínál a közönségnek a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tavaszi programja: Ferenczy Béni 1957-1967 között készült rajzait és akvarelljeit. A félszáz lapot számláló kis kollekciót a nagy szobrász hagyatékának őrzőjétől, a szentendrei Ferenczy-gyűjteménytől kölcsönözték a vásárhelyiek, akikhez szoros szálak fűzték egy időben a kiváló mestert. Kevés szobrászunk munkásságában játszott olyan jelentékeny szerepet a rajzolás, mint Ferenczy Béniében. Míg a rajz szinte végigkíséri Ferenczy Béni egész pályáját, az akvarell csak a harmincas években tűnik fel: táj- és városképek, portré- és aktábrázolások kötik le ekkoriban érdeklődését. A nagy formátumú, szinte festményszerű lapok nagy része a második világháború alatt sajnos megsemmisült, a bennük kimunkált kezdeményezések azonban - gondolunk itt főként a Cézanne-t idéző finom pasztellszínekre - egészen az ötvenes évekig meghatározták a mester vízfestmény stílusát. A rajzok krétával vagy ceruzával vannak kivitelezve, s a szobrász érzékletes megfigyeléseit, kedvelt témáit (anyaság, zene, mitológia, a női test egészséges erotikája) rögzítik. Képen: Portrévázlat a hatvanas évekből látható. Újságcikk : Népszava, 1979. május 11.