"Az előző évekhez képest új vízmércék elhelyezése történt. A csapadékmérő állomások száma 1135 –re emelkedett.A Duna és Tisza mentén várható vízállások előrejelzései annyira haladtak előre, hogy ezek alapján az árvizek tetőzésének várható magasságát 1-2 nappal előbb általában 10-20 cm legnagyobb eltéréssel megadhatjuk. A Duna folyammedrének folyamatba vett felméréseivel egybekapcsoltan a partok fekvésének hossz-szelvényben való feltüntetése végett a Vízrajz osztály magasságméréseket eszközölt az 1902. évben Dévénytől-Vágtorokig, továbbá Esztergom és Budapest között összesen 411 km hosszúságban, egyúttal 323 db. szelvénykő magasságát is, az adriai szintjéhez viszonyítva, meghatározta,hogy a mederméréseket azokhoz lehessen kapcsolni. A Duna medrének nyilvántartása végett szükséges felvételeken ebben az évben három kirendeltség dolgozott. Az egyik Dévénytől-Vágtorokig második Esztergomtól- Budapestig terjedő folyamszakaszon gyűjtötte az adatokat össze, a harmadik pedig Budapesttől lefelé Moldováig pótló és kiegészítő felvételeket készített. A vízrajzi osztály megszerkesztette a Duna medrének, zátonyainak, szigetei- és szabályozó építményeinek Budapesttől Titelig terjedő helyszínrajzát, és a Tisza hossz-szelvényének rajzmellékleteit. Ármentesítés és belvízelvezetés, valamint hajózás- és folyamszabályozások körébe vágó kérdések megvilágítása vagy megoldhatása céljából a vízrajzi osztály sorozatos víztömegméréseket végeztetett. Számottevő újítás történt a csapadékmérő állomások berendezésében. Ezeket ugyanis Bogdánfy-Anderko-féle önműködő esőmérővel látták el, melyet a csapadékok intenzivitását, időtartamát és mennyiségét a legnagyobb pontossággal végzik." (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)