A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között
Filmművészeti Könyvtár 56.
szöveg
A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | Filmművészeti Könyvtár |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | tanulmány |
tárgy | filmesztétika |
tárgy | filmművészet |
tárgy | filmkritika |
tárgy | elemzés |
tárgy | rendező |
tartalomjegyzék | Bevezetés: teljes tartalomjegyzék- A kutatás módszere - A korszak sajátossága - A filmtörténet tárgya - A filmművészeti fejlődés mozzanata - Az alapszempont - Periodizáció - a magyar filmművészet egy évtizede - 1957-1967 jogosultsága - A társadalmi és kulturális közeg - A filmgyártás szervezeti változásai A filmművészeti fejlődés kiindulópontja és közege: - A mennyiségi oldal - Alkotók és alkotások - Az agitációtól a művészetig - A filmformanyelv ereje - A társadalmi konszolidációban való részvétel és a művészeti konszolidálódás - Film és irodalom - A film és az irodalom hagyományos kapcsolata - Irodalmi adaptációk - Társadalmi ellentmondás és művészeti konfliktus - Az agitáció alkalmatlansága, az irodalom másodlagos szerepe - Az ábrázolási hagyományok összeütközése az új konfliktusokkal A magyar film változását bevezető filmkritikái és filmelméleti keresés: - A filmtudomány kezdetei - A szellemi élet élénkülése - A filmkritika elméleti jellegének erősödése Az egyetemes filmművészet mint a magyar filmművészeti fejlődés ösztönzője: - Az ún. modern filmművészet kialakulása - Megváltozott valóság — átalakult filmművészet A filmművészeti fejlődést segítő tényezők összegeződése: - A fejlődési körülményeket koncentráló erő - A dramaturgia mozgékonysága A magyar filmművészet átalakulásának első lépései: - Árnyalatok és fordulatok - A tagolás értelmetlensége - Máriássy Félix - A keresés folytatása - „Külvárosi legenda" - „Csempészek" - „Álmatlan évek" - „Próbaút" - A keresés vége? - Ranódy László - A reflexek - „A tettes ismeretlen" - A kitörés lehetetlensége - Kosztolányi Dezső és Ranódy László - Makk Károly - A sematizmus után - „Ház a sziklák alatt" - „39-es dandár" - „Megszállottak" - „Elveszett paradicsom" - „Az utolsó előtti ember" - A Fiatalok - Balázs Béla Filmstúdiója - Egy új jelenség? - Keletkezés és kezdet - Változások a rövidfilmben - Fokozott érzékenység - A dokumentumfilm átalakulása - Új vonások az animációs filmben Tények és tendenciák: - A fejlődés mozzanatai - Eredmények és hiányok - A magyar prózai irodalom néhány változása és eredménye (1957 és 1967 között) a filmművészet szemszögéből A rendezők idősebb generációja a hatvanas évek filmművészeti lendületében: -Az alkotás egysége - Életkor és művészeti szerep - Fábri Zoltán - A fokozás lehetősége - „Bolond április" - „Édes Anna" - „Dúvad" - „Két félidő a pokolban" - „Húsz óra" - „Utószezon" - Herskó János - Az igazi kezdet - „Párbeszéd" - „Szevasz Vera" - Bacsó Péter - A dramaturgia után - „Nyáron egyszerű" - „Szerelmes biciklisták" - „Nyár a hegyen" - Kovács András - Előtanulmányok - „Nehéz emberek" - „Hideg napok" - „Falak" Új a rövidfilmben: - A magyar „cinema direct" - A népszerű tudományos filmtől a dokumentumfilmig - A "felnőtt" Balázs Béla Stúdió - Több mint szárnypróbálgatások - Animáció és élet - A tulajdonképpeni animációs film A filmművészeti közeg mint hatáskoncentráló elem: - A szocialista filmművészet felzárkózása az egyetemes filmművészet változásaihoz - A fejlődés két mozzanata - A szovjet filmművészet megújulása - A lengyel és csehszlovák filmművészetnek a magyar filmművészeti fejlődéshez hasonló tendenciái A rendezők fiatalabb generációja a hatvanas évek magyar filmművészetének lendületében: - Az életkor mint esztétikai tényező - A hagyományok megkötő ereje - Zolnay Pál - Az alkotói út egyenetlensége - Az eredmények - „Hogy szaladnak a fák" - Jancsó Miklós - A változás előtt - „Oldás és kötés" - „Így jöttem" - „Szegénylegények" - „Jelenlét" - „Csillagosok, katonák" - „Csend és kiáltás" - Néhány sajátosság - Gaál István - A népi ihletés és a nyugati hatás - Kezdet és fordulat - „Sodrásban" - Generációk - Szabó István - Szabályos életút? - Trilógia - Az „Álmodozások kora" - Az „Apa" - Kardos Ferenc - Közös kezdet - „Ünnepnapok" - Kósa Ferenc - A meglepetés - A „Tízezer nap" - Késve, de nem későn - Sándor Pál - Líra és vígjáték A magyar filmművészet második vonalának kialakulása: - Az avantgarde és a kommersz között - Kiegészítés? - A vígjáték problémája - Műfaji nehézségek - Elméleti összegezés és értékelés - A filmkritika és a filmművészet egysége - Bírálat és támogatás - Esztétikai minősítés -társadalmi átalakulás - A „cselekvő film" - Esztétikumok és drámák - Új ellentmondás: új konfliktus — új hős - Formanyelvi megújulás - Életanyag és ábrázolás - Múlt és jövő - Új korszak felé Függelék: - Jegyzetek - Filmográfia - Bibliográfia - Angol nyelvű összegzés - Orosz nyelvű összegzés |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Nemes Károly, szerző |
kiadó | Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum |
közreműködő | Danóczy Balázs, felelős vezető |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Magyarország, Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
létrehozás dátuma | 1978-01-01 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 722, [1] p. |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
azonosító | ISSN 0428 - 3805 |