A film fogalma
A sajátság természetrajza
szöveg
A film fogalma: A sajátság természetrajza (szerkesztette: Forgács Iván)
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | filmművészet |
tárgy | filmesztétika |
tárgy | filmszemiotika |
tárgy | strukturalizmus |
tartalomjegyzék | Bevezetés teljes tartalomjegyzékOntológia + Fenomenológia = Filmológia: - A valóság mása vagy más valóság: - Tényleges és ábrázolt valóság - Valós és valószerű - A tárgy és képe hasonlósága - Azonosság vagy különbözőség Historio(szemio)gráfia: - Cselekmény, elbeszélés, képmező: - A színpad vonzásában - A cselekmény a középpontba kerül - A cselekmény halott (?), éljen a cselekmény! - A már-nem irodalmi és még-nem filmi - A látvány tartománya: - Az érzékenységről - A mélységélesség a hangosfilmben - Mélységélesség és képminőség - A szín világa - A film „nyelvtana" - Metaforák nyomában - A filmi kifejezés - A film „egységei" - A királyi montázs: - Az egységek elrendezése - A nagy szintagmatika - A tagolás jelölése a filmben - Az élesvágás - A trükk nemcsak trükk: - Különleges filmi eljárások - Technika és ideológia - A mélységélességről még egyszer - A hang tartománya: - A hangosfilm születése 100 A hangzás kódjai - A hangzás valószerűsége - Zene a filmben - Filmek zenére - A beszéd funkciója a filmben - A némafilm „beszédes" nyelve - Az inzert - Némafilm/hangosfilm - Ki beszél itt? - Én és Ő: A személyiség nyelvtani kategóriája - Ricciotto Canudo: A film a hetedik művészet - Luis Delluc: A film sajátossága a fotogénia - Jean Epstein: A négy dimenziójú film - Germaine Dulac: A film maradjon tiszta! - André Bazin: A fenomenológia diadala - Jean Mitry: Az esztétika és a pszichológia harmonikus házassága - Noël Burch: A forma kultusza - Strukturalizmus és szemiotika: a változást hozó hatvanas évek - Traumatikus egységek a filmben - A filmi jelölő és jelölt - A filmkép harmadik jelentése - A jelölőnél nagyobb egységek a filmben - A fotogramról - A harmadik jelentés - Christian Metz: A film strukturalista szemiológiája - Nyelv és film - Új film - új szemiológia - A generatív filmszemiotika Szintagmatika: - A ruházat mint filmbeli kód: - A mátrixokra szétbontott korpusz leírása - A korpuszban található osztályok, illetve fajták megoszlása - A változók osztályozása mátrixok szerint - A beállításokban található mátrixok és változók száma - Az értékek megoszlása osztályok szerint - Tipikus kapcsolatok - Jegyzetek Pszicho(szemio)analitika: - A pszicho/szemio/analitika és a film - A forgatókönyv tudatalattija: - Csapások - Tükör és kulcslyuk: - A szem metaforája - A film idealista elmélete - Szubjektív beállítás - Tekintetek - A szemlélés szenvedélye - A leselkedő további viszontagságai - A fétis színre lép - A technika fétise avagy a fétis technizálása - A képmező fetisizálása - Oh, elmélet Episztemológia: - A film és tudománya: - A széptan már nem elég - Visszatérő problémák - Tudományt a film kutatásában! - Egy példa, amely talán bizonyít - Egy diszciplína hajszálerei - A filmtörténetírás útvesztői: - A filmtörténet is tudomány? - Két feltevés, amely előbbre visz - Ismeretelmélet és önvizsgálat - A film(történet) tudománya - „Cinéma" versus „film" - Film és filmművészet: - Művészet-e a film? - Művészet-e a film egyedi megnyilvánulásában? - Film és filmalkotás - A sajátosság kérdése |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Haiman Ágnes, borító és tipográfia, Forgács Iván, szerkesztő, Szilágy Gábor, szerző |
kiadó | Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Magyarország, Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
létrehozás dátuma | 1995-01-01 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 340 p. |
méret | 20 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
azonosító | ISBN 963 7147 22 5 |