Hörger Antal által készített barokk kapu és Szentháromság-csoport
Egy római erődítmény helyén annak falaira épült a ma már nem fellelhető román kori előtemplom. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom |
tárgy | fénykép |
tárgy | barokk kapu |
tárgy | Hörger Antal (Kismarton, 1676. – Buda, 1765. február 6.) szobrász |
célközönség | általános |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Hörger Antal (1676-1765) szobrász |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Budapest, Erzsébet-híd pesti hídfője mellett |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
Jellemzők | |
hordozó | üveg |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Magyar Ferences Könyvtár |
hozzáférési jogok | Ingyenesen letölthető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Magyar Ferences Könyvtár |