Szilvásvárad története - középkor
szöveg
A könyv a középkori Szilvásváradot mutatja be. Éppen e legkevésbé ismert, sok homályt magában hordó régmúltat.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Egri Zoltán (1942-2013) (polgármester); Bors-Miskócz nemzetség; Széchy család; Palóczi család; |
tárgy | címerképek; családfák; dézsmajegyzékek; gazdasági helyzet; helynevek; helytörténet; illusztrációk; könyvbemutatók; köszönetnyilvánítások; községek; pecsétek; statisztikai adatok; tájleírások; tatárjárás; térképvázlatok; termési eredmények; természetföldrajz; történelmi alakok; történelmi visszatekintések; helynevek; mohácsi vész (1526); husziták; Eger ostroma (1552); török hódoltság; |
tartalomjegyzék | Előszó teljes tartalomjegyzékTáj és ember A község létrejötte A Bors-Miskócz nemzetség birtoka A tatárjárás és Éleskő vára Harc a koronáért - a Miskóczok bukása A Széchy-ek birtoklása Királyi tulajdon; Gerenna vára A Palócziak birtokában A Husziták Észak-Magyarországon A mohácsi csata Szilvásvárad gazdasági állapota a 16. században Eger vár ostroma- a török hódoltság Az 1576-os terméseredmények Eger eleste; a hódoltság első szakaszának vége |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Lehoczky Alfréd, dr (1926-) (történész, szociológus) |
kiadó | Felsőmagyarország Kiadó (Miskolc) |
közreműködő | Egri Zoltán (polgármester) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
térbeli vonatkozás | Eger (Heves); Egri vár (Eger); Éleskő vár (Szilvásvárad); Gerenna vár (Szilvásvárad); Szilvásvárad (Heves); Istállós-kői ősember barlang (Szilvásvárad); Kelemen széke (Töröksánc) (Bélapátfalva); Éleskő vár (Szilvásvárad); |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
dátum | 1997-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1576; 1997 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 39 oldal; 13,8 x 20 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény |