Székely Jeruzsálem - könyvrészlet

szöveg
minősített tartalom

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de „lelkileg zsidó” székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a „bevett vallások” mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy embermentők
tárgy holokauszt
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Szávai Géza
kiadó Pont Kiadó
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Budapest
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
létrehozás dátuma 2011-01-01
időbeli vonatkozás 1944-45
Jellemzők
hordozó papír
méret 1 oldal, szélesség: 15 cm, hosszúság: 21 cm
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Holokauszt Emlékközpont
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Holokauszt Emlékközpont