Kisfaludy Sándor munkáji
Nyolczadik kötet.Regék a magyar előidőkből
Regék. V. rész
Kisfaludy Sándor Regéi összességükben nem is biztosítanak a költőnek kiváló helyet nemzetünknek számos jeles epikusai közt, egyes regék és mások egyes részletekben még mindig sokkal értékesebbek, semhogy megérdemelnék azt a mellőzést, melyben a közönség is, az irodalomtörténet is e műveket részesítik. Történeti jelentőségük meg éppen kétségbevonhatatlan, valamint bizonyos az is, hogy Kisfaludy Sándor költői egyéniségének oly lényeges alkatrészét teszik, hogy már e szempontból is az eddiginél nagyobb figyelemre tarthatnak igényt. Kisfaludy Regéi minden tekintetben a kor gyermekei. Nemzeti irányuk, romantikus tartalmuk, elégikus hangulatuk, dalszerű alakjuk – mind a század elején uralkodó politikai, nemzeti és költői szellem kifolyásai. Nem szükséges itt bővebben fejtegetnem, hogy a nemzeti szellem ébredése, főképp II. József félszeg politikájával szemben, mint hatott az egész magyarságra, de főképp Kisfaludy Sándorra, ki a régi Magyarországnak, a nemesi osztály birodalmának egyik legkiválóbb képviselője, egyúttal egyik leghívebb, legtántoríthatatlanabb védője és dicsőítője volt századunknak. Regéi a nemesség romantikáját dicsőítik; hősei kivétel nélkül e kiváltságos osztály tagjai; amely szereplő e költeményekben ismeretlen vagy gyanúba fogott jellemét minden kétely fölé akarja emelni, egyszerűen kijelenti, hogy ő nemes; még a molnármester és piros pozsgás leánya (Eseghvár) is nemeseknek bizonyulnak, valamint Sümeg jeles tanítómestere és tanult leánya (Somló) is csupán nemesi címerük alapján nyernek jogot arra, hogy a költő regéiben kedvező világításban szerepelhetnek. Kisfaludy politikai és költői ideálja a középkori magyar vár, "Hol a büszke magyar nemes, Egy kis király várában, Boldogúl élt szabadsága S kedvesei karjában... Honnan hajdal a földesúr Kevély szemmel tekintett A környékre, hol több falu Parancsokat tőle vett." (Somló) Kisfaludy Sándor Regéi ama fent jellemzett romantika előtti romantikus áramlatban gyökereznek; a német szabadságharcok korában hatalmas virágzásnak indult igazi romanticizmus egyes költeményeinek csupán kidolgozására gyakorolhatott, nézetem szerint, nem nagy befolyást. Nem tartom ugyan lehetetlennek, de nem igen valószínű, hogy e regék kompozíciójára már a költőnek gyermekkori emlékei, megyéjének regényes vidéke és szórványos hagyományai befolyással voltak; de igenis kétségtelen, hogy e műveknek első, bár homályos nyomai még a múlt századba esnek, mielőtt a német romantikai iskola szerveződött, mielőtt Scott Walter első nagy hatású műveivel föllépett volna.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | magyar irodalom XIX.sz. |
tárgy | szépirodalom |
tárgy | epika |
tárgy | regék |
tárgy | romantika |
tartalomjegyzék | A' somlai vérszüret Első ének
Második ének
Eseghvár (A ' somlai vérszüret folytatása)
Első ének
Második ének
Harmadik ének
Negyedik ének
Balassa Bálint
Első ének
Második ének
Harmadik ének teljes tartalomjegyzék |
célközönség | általános |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Kisfaludy Sándor |
kiadó | Heckenast Gusztáv |
közreműködő | Darnay Kálmán |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Pest,1838. |
térbeli vonatkozás | Balaton- felvidék.Bakony |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Sümeg |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 346 p. |
méret | 9,5 x 14 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kisfaludy Sándor Emlékház |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Kisfaludy Sándor Emlékház |
leltári szám/regisztrációs szám | H-136-92. |