A levelezőlap képes oldalán, az egykori Weisz szálló saroképülete és a pancsovai Népkert részletei láthatóak három kisebb fotón. Az épületet az egykori piactér és a mai Sokača utca találkozásánál emelték katonai használatra, a tisztek elszállásolása céljából a 19. század első felében. 1872 után a katonai körzetek átszervezését követően, a hadsereg eladta az épületet, új tulajdonosa Weisz Henrik pedig szállóvá alakította át, és magáról Weisz (Weiss) Hotelnek nevezte el. A szállóhoz télikert is tartozott. Néhány év múlva új tulajdonosa, Kontilovics (Konilović) Emil saját nevére keresztelte át, ekkortól viselte Kontilovics nagyszálló nevet. 1914-ben Haas Vilmos vezette az akkor 30 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt. A két világháború között előbb Nagy Szerbia (Velika Srbija), majd Esplanada lett a neve. A második világháborút követően államosították és Szabadság Hotelnek (Hotel Sloboda) nevezték el. A Népkert története, szintén az 1820-as években vette kezdetét. Mihovil Mihaljević tábornok kezdeményezésére hozták létre ezt a városszéli parkot 1829-ben, - a kor divatjának megfelelően - a település délkeleti részén, nyugat-európai példákat követve. A park területe szolgált helyszínéül, az itt megtartott 1905-ös nemzetközi mezőgazdasági és ipari kiállításnak, melynek látogatottsága meghaladta a százezres nagyságrendet (a város lakossága ekkortájt körülbelül 15 000 főt számlált). A kiállításra emelt építmények közül csak a zenepavilon maradt meg, melyet végül az 1960-as években bontottak el. Helyén évtizedekig egy szökőkút állt, de a park 2000-es évek végi felújítását követően a pavilon helyreállítva újra megtekinthető. A dátum, a keltezés alapján.