Debrecen, Piac utca

kép

A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája. A Nagytemplom előtti piacról kapta a nevét – itt tartották a város szívében a kisebb-nagyobb napi és heti vásárokat. Előtte Várad utca volt a neve. A második világháború utáni időben átkeresztelték Vörös hadsereg utcára, 1990-től újra Piac utca. A város mindkét villamosvonalának kezdeti és végszakasza a Piac utcának a Nagyállomástól Nagytemplomig tartó útvonala. Az utca építészeti arculata a 19. századi klasszicizmusból fakad, majd a 20. század elején formálódott át a szecesszió és az eklektika hatására. Debrecen jelképe, a Református Nagytemplom a főutca tengelyében áll. Helyén valószínűleg nagyon régóta állt templom, bár az első írásos emlék a 13. században épített Szent András templomról maradt fenn. Ez impozáns méretű gótikus templom volt. Az új templom építésével 1803-ban a város Péchy Mihály (építész, mérnökkari tábornok) bízta meg. A terveket az építkezés közben többször változtattak. 1819-től már használják a templomot, de csak 1823-ra fejezték be az építkezést. A Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét Kossuth Lajos, és itt választották kormányzóvá is. Kossuth széke a ma napig megtekinthető a templomban.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy MKVM
tárgy vendéglátás-történet
tárgy vendéglátóipar
tárgy régi villamos
tárgy lovas kocsi
tárgy utcakép
tárgy helytörténet
tárgy Nagytemplom
tárgy Református kistemplom, "Csonkatemplom"
tárgy fasor
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Debrecen, Piac utca
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1930
Jellemzők
hordozó papír
méret 8 x 13 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos MKVM
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás MKVM
leltári szám/regisztrációs szám VF_21171
leltári szám/regisztrációs szám VIP_27_b_E_Nagyalakú_Balatonfüred-Debrecen_Szálláshely