Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka
Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | étterem |
tárgy | belső tér |
tárgy | asztalok |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Budapest VI. kerület Andrássy út 44. |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1920 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 9 x 12 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_6147 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_28_a_E_O-ZS |