Kondoros Csárda

kép

Kondoros város Békés megye Szarvasi járásában. Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. A középkorban elpusztult, A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kerékpáros turizmus kedvelői is gyakran látogatják. Kondorosi csárda A műemléki védelem alatt álló barokk csárda és magtár 1784 körül épült. A kondorosi csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi térképen olvashatjuk. A mai épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. Leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. Az 1780-90-es évekre oly jellemző szimmetriája és monotóniája miatt is behatárolható az építési ideje. Tudjuk, hogy 1801-ben az uradalom három évre bérbe adta a csárdát Szarvas városának, tehát ekkor már bizonyosan működött. Csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ív-pillérsoros tornácos épület. 1984-ben műemlékké nyilvánították, ekkor kezdődött egy nagyszabású felújítás. Visszaállították a régi homlokzatot, nádfedelet kapott az épület.

inn

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy MKVM
tárgy vendéglátás-történet
tárgy vendéglátóipar
tárgy pince
tárgy csárda
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
kiadó Fotó: Csobaji Előd
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kondoros
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1980-as évek
Jellemzők
hordozó papír
méret 10 x 15 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos MKVM
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás MKVM
leltári szám/regisztrációs szám VF_26131
leltári szám/regisztrációs szám VIP_30_b_U