Kondoros Csárda
Kondoros város Békés megye Szarvasi járásában. Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. A középkorban elpusztult, A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kerékpáros turizmus kedvelői is gyakran látogatják. Kondorosi csárda A műemléki védelem alatt álló barokk csárda és magtár 1784 körül épült. A kondorosi csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi térképen olvashatjuk. A mai épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. Leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. Az 1780-90-es évekre oly jellemző szimmetriája és monotóniája miatt is behatárolható az építési ideje. Tudjuk, hogy 1801-ben az uradalom három évre bérbe adta a csárdát Szarvas városának, tehát ekkor már bizonyosan működött. Csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ív-pillérsoros tornácos épület. 1984-ben műemlékké nyilvánították, ekkor kezdődött egy nagyszabású felújítás. Visszaállították a régi homlokzatot, nádfedelet kapott az épület.
inn
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
van változata | VF_2004_26_1 |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | csárda |
tárgy | belső tér |
tárgy | nádtető |
Személyek, testületek | |
kiadó | Képzőművészeti Kiadó |
kiadó | Fotó: Malmos Károly |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Kondoros |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1980-as évek |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 10 x 15 |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_2009_188_1 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_30_b_U |