Karcag - Tanácsháza

Képeslap

kép
minősített tartalom

Fekete-fehér fekvő képeslap. A képet körben fehér szegély övezi. A képeslapon a Kossuth téren álló városháza, valamit az lévő I. világháborús emlékmű látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; 1. világháború hősi halottainak emlékműve: A városháza előtt a 4-5 méteres talpazaton álló zászlót tartó gyalogos katonát és lovas huszárt ábrázoló emlékművet Gáldi Gyula szobrászművész készítette 1938-ban. Annak a jászkun huszárezrednek állít emléket, amely 1745-ben alakult és az 1. világháborúig fennállott. A talapzat egyik oldalán a Szózatból olvasható egy idézet, két oldalán az áldozatok nevei. Eredetileg 555 név volt, de mára ez már 682-re növekedett. Az emlékművet egy évvel később avatták, 1939. október 15-én. A képeslap postai futott, de a dátum nem olvasható.

Postcards, Square, Town hall, Statue, Monuments

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy képeslap
tárgy levelező-lap
tárgy városkép
tárgy utcakép
tárgy tér
tárgy tanácsháza
tárgy városháza
tárgy középület
tárgy I. világháborús emlékmű
tárgy emlékmű
tárgy szobor
tárgy Hősök szobra
tárgy postai futással
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Karcag
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,8 x 8,7 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100417656a
azonosító 50100417656b
leltári szám/regisztrációs szám 50100417656