Karcag - Kossuth Lajos tér

Kossuth Lajos szobra (Horvay János 1873-1944)

kép
minősített tartalom

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon a Kossuth téren lévő Városháza előtti Kossuth szobor, valamint háttérben a római katolikus templom látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; 4 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 24-711

Postcards, Square, Statue, Monuments, Town hall, Public institutions

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Terek, Szobrok, Emlékművek, Városházák, Közintézmények
célközönség általános
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Horváth Zoltán
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Karcag
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,8 x 8,8 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419510a
azonosító 50100419510b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419510
leltári szám/regisztrációs szám 50100419509
leltári szám/regisztrációs szám 50100419256
leltári szám/regisztrációs szám 50100419200