Napbarnító olaj címkéje. Fehér keretes fekete mezőjű címerpajzs, fehér felirattal. Napbarnító-folyadékok: valamikor ilyen célra dióolajat, és más cserző- vagy festőanyag tartalmú drogot használtak. A napbarnító-olajak összetételével amúgy sok visszaélésre került sor, bizonyságul íme az alábbi 1937-es újságcikk: "Egy érdekes per kapcsán most befellegzett a diótlan dióolajoknak is. Egy budapesti drogériatulajdonos napbarnító krémet hozott forgalomba, amelyről azt állította, hogy diókivonatot tartalmaz. Egyik nagy áruház megvizsgáltatta a készítményt és minthogy abban dió- kivonatnak még nyomát sem találták 40.576/1936. sz. alatt pert indított a drogista ellen. A drogista sem volt rest, ő meg az áruház által „Huile de Noix” néven árusított valódi dióolajat vizsgáltatta meg, amelyről szintén kiderült, hogy egyszerű festett paraffinolaj és éppúgy nem látott sohasem diót, mint a drogista kenőcse." Forrás: Gyógyszerészi Szemle, 1937. május 15.