Nagy kócsag

Egretta alba

kép
minősített tartalom

A gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár. A magyar természetvédelem címermadara. Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, brakkvizes lagúnák, árterek képezik. A nagy kócsag tollazata fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek; ilyenkor csőre rózsaszínes, pirosas, később fekete (olykor sárga tővel), arcbőre élénkzöld, lába pedig fekete. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Alapvetően magányosan táplálkozik. Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a többi gémféléhez képest kevésbé érdes, nyers. A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban, de olykor fákon is. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak. Átlagosan egy méter átmérőjű fészkét avas nádból építi. A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy preparátum
tárgy madár
tárgy gólyaalakúak
tárgy gémfélék
Jellemzők
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
forrás természettudományi gyűjtemény