A zsidó istentisztelet ismertetése
Részlet az első fejezetből: "Hogy az emberiség az emberáldozati kultuszt abbanhagyta, a tóra felvilágosító hatásának tulajdonítható, mely azon sötét hitnézettel szemben azt tanította, hogy Isten az életet akarja, a halál pedig a papra nézve, aki a halotti kultuszt végezné, szentségtelen állapot. A szenvedés, magában véve, nem erkölcsi megtisztulás és nem kedves Isten előtt, hanem ellenkezőleg „az Örökkévalóban való örömünk a mi erősségünk", — a fájdalom legfölebb eszköz lehet az érzület nemesbedésére, amennyiben magába szállásra bír. „Isten egyedüli áldozata a töredelmes sziv“. De ismerve a népnek a régi szokásokhoz való szívós ragaszkodását, a tóra maga is elrendeli az áldozást, de nem tartja az istentisztelet legméltóbb formájának, hanem csak jóváhagyja ez idegen származású, de a nép keblében erős gvökeret vert szokást, hogy: "ne áldozzák (Izrael fiai) az ő áldozataikat a szellemeknek, melyek után járni szoktak". Az áldozati istentisztelet szentsége megkívánta, hogy az csak egy helyre legyen központosítva és csak egy hivatott kar kezelje. Az áldozást imádság és ének kíséretében végezték. Istentisztelet továbbá az ünnep, a böjt és több más jelképi szertartás, melyet már a szentirás rendel el. A királyság idejebeli nagy próféták azonban már az áldozás s általában a külsőleges, megmerevült istentisztelet viszásságát lángoló hévvel ostorozzák."
Description of Jewish worship. Jewish rabbis, synagogue, prayer, prayer opportunity.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
nyelv | angol |
nyelv | héber |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | zsidó rabbik, zsinagóga, imádság, imaalkalom |
tárgy | zsidó istentisztelet, hitközségek |
tárgy | vallástörténet |
tartalomjegyzék | Bevezetés teljes tartalomjegyzék1. A zsidó istentisztelet és a hitközség 1. A zsidó istentisztelet a zsidó vallás megtestesítője. Ellentétben régi pogány istentiszteletekkel nem külsőleges, hanem benső, nem az istenségnek tett szolgálat, hanem önnevelés. — 2. Egyetemes, nem kizárólagos jog vagy kötelesség; csak személyesen gyakorolható, nem képviseletben. — 3. Kóhén, lévi, jiszráel. Zsinagógái név. — 4. Bar miczva. Nők részbeni fölmentése. — 5. Hitközség. — 5a. Annak szervezete. Általános rész 2. Istentiszteletünk alakulása 6. Az áldozat és annak alapeszméje a pogányoknál : az istenség ellenséges indulatu. — 7. Ezzel szemben a tóra tanítása. — 8. Az imádságos istentisztelet fejlődése, rítusok. 3. A templom 9. Czélja nálunk és más vallásoknál. — 9a. Salamon temploma. — 9b. A második templom. — 10. Zsinagóga. 4. Zsinagógai időszámítás 11. A teljes istentisztelet cziklusa: az év. Hagyományos aeránk. — 12. A hold- és napév kiegyenlítése. 12a. Hónapok és napok elnevezése. Ev- és hónapszámítás. 5. Az imádság fejlődése 13. Az imádság és annak fajai; fejlődésének első mozzanata: rendszeresített intézménynyé lesz. — 14. Az ima a szentirás korában. — 14a. A talmud korában. — 15. A sziddur és machzór. — 16. Újabb változtatások. 6. Imádságunk szelleme 17. Az ima nem önmagától hat, csak amennyiben bennünket közelít Istenhez. — 17a. megtanít nemes kívánságokra, önismeretre, boldogságra, önbírálatra, megnyugvásra, a kölcsönös felelősség érzetére. 18. Áhitat: — 18a. templom. — 18b. minján. — 19. Hagyományos szöveg.— 20. Hagyományos dallamok (bibliai hangjelek).— 21. Szertartás, alamizsnagyűjtés. 7. Az imádság alkalma 22. Benedikczió. — Élvezeti benedikczió. — 24. Benedikczió természeti jelenségeknél. — 25. Szertartási benedikcziók. — 26. Gyász-ima. — 27. Sachrisz, muszaf, mincha, máariv, neila. 8. Bibliaolvasás 28. A tóraolvasás a tóra alapján. 7-éves cziklus. 1-éves cziklus ; a szidta 7 részre osztása. — 29. Felhívottak száma más alkalmakkor. — 30. Két és három tóra kivétele. — 31. Felhívottak sorrendje. Adományozás. — 32. Haftóra. — 33. Tórakisérő énekek — 34. Szombatok elnevezése a tóraszakaszról. — 35. Targum, prédikáczió. Különös rész 9. A napi istentisztelet 36. Talisz és cziczisz. — 37. A mindennapi imádság szerkezete. — 38. Tartalma. — 39. Mincha és máariv. 10. Hétköznapi imádság 40. Tefillin — 41. A tefilla hétköznapi betétei. Tachnun. 11. Ünnepek 42. A természet, a történet s az erkölcs ünneplése. — 43. A munkaszünet és fokozata. — 44. Pótnap, ünnep köznapja, elő- és utónapja. 45. Kiddus és habdála. Ünnepi imádság általában. 12. A szombat 46. A teremtés szombatja és a mi szombatunk. — 47. A szombati nyugalom a szentirásban és a történetben. — 48. Szelleme. 49. Ünnep, böjt és gyász szombaton. 50. Szombati imádságok. 13. Történeti ünnepek 51. Jelentőségük. Zarándoklat. I. P e s z a c h 52. Szabadság ; kovásztalan kenyér. — 53. Széder. II. S á b u ó t 54. Tóraadas. Szefira. — 55. Ünneplése. III. S z u k k ó t 56. Isten gondviselése a mindennapi életben. — 57. A sátor jelentősége. — 58. Négy növény. Körmenet. — 59. Záró-ünnep. Tóra örömünnepe. Hósáná rabbá. 14. Bűnbánati ünnepek 60. Magunkbaszállás. Bűnbánati napok. — 61. Imádságuk. I. R ó s h a s á n a. 62. Négy neve és jelentősége. — 63. Imarendje. II. J ó m k i p p u r. 64. Torai alapja. — 65. Bojt. — 65b. Jóvátétel, bocsánat, bűnbánat, a lelkiismeret épségben tartása. — 66. Imarend. 15. Emléknapok 67. Ujhold. — 68. Parim. — 69. Chanuka. — 70 Bőjtök. Áttekintés 1. Az imakönyv beosztása Ifjúsági istentisztelet 2. Hónapok szerinti áttekintés 3. A tóra hetiszakaszai 4. Kiváló szombatok 5. Az istentisztelet 6. Egyes imádságok 7. Szertartások 8. Templom 9. Tóraolvasás 10. A hitközségi életből |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Fényes Mór, Dr. |
kiadó | Alkalay Adolf és Fia |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Pozsony |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest, Magyarország |
dátum | 1899-01-01 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 60 oldal |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára |
azonosító | 5207AA29B8A8023F |