A zsidó istentisztelet ismertetése

szöveg
minősített tartalom

Részlet az első fejezetből: "Hogy az emberiség az emberáldozati kultuszt abbanhagyta, a tóra felvilágosító hatásának tulajdonítható, mely azon sötét hitnézettel szemben azt tanította, hogy Isten az életet akarja, a halál pedig a papra nézve, aki a halotti kultuszt végezné, szentségtelen állapot. A szenvedés, magában véve, nem erkölcsi megtisztulás és nem kedves Isten előtt, hanem ellenkezőleg „az Örökkévalóban való örömünk a mi erősségünk", — a fájdalom legfölebb eszköz lehet az érzület nemesbedésére, amennyiben magába szállásra bír. „Isten egyedüli áldozata a töredelmes sziv“. De ismerve a népnek a régi szokásokhoz való szívós ragaszkodását, a tóra maga is elrendeli az áldozást, de nem tartja az istentisztelet legméltóbb formájának, hanem csak jóváhagyja ez idegen származású, de a nép keblében erős gvökeret vert szokást, hogy: "ne áldozzák (Izrael fiai) az ő áldozataikat a szellemeknek, melyek után járni szoktak". Az áldozati istentisztelet szentsége megkívánta, hogy az csak egy helyre legyen központosítva és csak egy hivatott kar kezelje. Az áldozást imádság és ének kíséretében végezték. Istentisztelet továbbá az ünnep, a böjt és több más jelképi szertartás, melyet már a szentirás rendel el. A királyság idejebeli nagy próféták azonban már az áldozás s általában a külsőleges, megmerevült istentisztelet viszásságát lángoló hévvel ostorozzák."

Description of Jewish worship. Jewish rabbis, synagogue, prayer, prayer opportunity.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv angol
nyelv héber
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy zsidó rabbik, zsinagóga, imádság, imaalkalom
tárgy zsidó istentisztelet, hitközségek
tárgy vallástörténet
tartalomjegyzék
Bevezetés
1. A zsidó istentisztelet és a hitközség
1. A zsidó istentisztelet a zsidó vallás megtestesítője. Ellentétben régi pogány istentiszteletekkel nem külsőleges, hanem benső, nem az istenségnek tett szolgálat, hanem önnevelés. — 2. Egyetemes, nem kizárólagos jog vagy kötelesség; csak személyesen gyakorolható, nem képviseletben. — 3. Kóhén, lévi, jiszráel. Zsinagógái név. — 4. Bar miczva. Nők részbeni fölmentése. — 5. Hitközség. — 5a. Annak szervezete.
Általános rész
2. Istentiszteletünk alakulása
6. Az áldozat és annak alapeszméje a pogányoknál : az istenség ellenséges indulatu. — 7. Ezzel szemben a tóra tanítása. — 8. Az imádságos istentisztelet fejlődése, rítusok.
3. A templom
9. Czélja nálunk és más vallásoknál. — 9a. Salamon temploma. — 9b. A második templom. — 10. Zsinagóga.
4. Zsinagógai időszámítás
11. A teljes istentisztelet cziklusa: az év. Hagyományos aeránk. — 12. A hold- és napév kiegyenlítése. 12a. Hónapok és napok elnevezése. Ev- és hónapszámítás.
5. Az imádság fejlődése
13. Az imádság és annak fajai; fejlődésének első mozzanata: rendszeresített intézménynyé lesz. — 14. Az ima a szentirás korában. — 14a. A talmud korában. — 15. A sziddur és machzór. — 16. Újabb változtatások.
6. Imádságunk szelleme
17. Az ima nem önmagától hat, csak amennyiben bennünket közelít Istenhez. — 17a. megtanít nemes kívánságokra, önismeretre, boldogságra, önbírálatra, megnyugvásra, a kölcsönös felelősség érzetére. 18. Áhitat: — 18a. templom. — 18b. minján. — 19. Hagyományos szöveg.— 20. Hagyományos dallamok (bibliai hangjelek).— 21. Szertartás, alamizsnagyűjtés.
7. Az imádság alkalma
22. Benedikczió. — Élvezeti benedikczió. — 24. Benedikczió természeti jelenségeknél. — 25. Szertartási benedikcziók. — 26. Gyász-ima. — 27. Sachrisz, muszaf, mincha, máariv, neila.
8. Bibliaolvasás
28. A tóraolvasás a tóra alapján. 7-éves cziklus. 1-éves cziklus ; a szidta 7 részre osztása. — 29. Felhívottak száma más alkalmakkor. — 30. Két és három tóra kivétele. — 31. Felhívottak sorrendje. Adományozás. — 32. Haftóra. — 33. Tórakisérő énekek — 34. Szombatok elnevezése a tóraszakaszról. — 35. Targum, prédikáczió.
Különös rész
9. A napi istentisztelet
36. Talisz és cziczisz. — 37. A mindennapi imádság szerkezete. — 38. Tartalma. — 39. Mincha és máariv.
10. Hétköznapi imádság
40. Tefillin — 41. A tefilla hétköznapi betétei. Tachnun.
11. Ünnepek
42. A természet, a történet s az erkölcs ünneplése. — 43. A munkaszünet és fokozata. — 44. Pótnap, ünnep köznapja, elő- és utónapja. 45. Kiddus és habdála. Ünnepi imádság általában.
12. A szombat
46. A teremtés szombatja és a mi szombatunk. — 47. A szombati nyugalom a szentirásban és a történetben. — 48. Szelleme. 49. Ünnep, böjt és gyász szombaton. 50. Szombati imádságok.
13. Történeti ünnepek
51. Jelentőségük. Zarándoklat.
I. P e s z a c h
52. Szabadság ; kovásztalan kenyér. — 53. Széder.
II. S á b u ó t
54. Tóraadas. Szefira. — 55. Ünneplése.
III. S z u k k ó t
56. Isten gondviselése a mindennapi életben. — 57. A sátor jelentősége. — 58. Négy növény. Körmenet. — 59. Záró-ünnep. Tóra örömünnepe. Hósáná rabbá.
14. Bűnbánati ünnepek
60. Magunkbaszállás. Bűnbánati napok. — 61. Imádságuk.
I. R ó s h a s á n a.
62. Négy neve és jelentősége. — 63. Imarendje.
II. J ó m k i p p u r.
64. Torai alapja. — 65. Bojt. — 65b. Jóvátétel, bocsánat, bűnbánat, a lelkiismeret épségben tartása. — 66. Imarend.
15. Emléknapok
67. Ujhold. — 68. Parim. — 69. Chanuka. — 70 Bőjtök.
Áttekintés
1. Az imakönyv beosztása
Ifjúsági istentisztelet
2. Hónapok szerinti áttekintés
3. A tóra hetiszakaszai
4. Kiváló szombatok
5. Az istentisztelet
6. Egyes imádságok
7. Szertartások
8. Templom
9. Tóraolvasás
10. A hitközségi életből
teljes tartalomjegyzék
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Fényes Mór, Dr.
kiadó Alkalay Adolf és Fia
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Pozsony
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest, Magyarország
dátum 1899-01-01
Jellemzők
hordozó papír
méret 60 oldal
formátum pdf
Jogi információk
jogtulajdonos Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára
azonosító 5207AA29B8A8023F