Szent Gellért Szent István királlyal a Boldogasszony előtt

kép
minősített tartalom

A képmező középpontjában kör alakú tondóban Szent Gellért és Szent István király látható, fölöttük a Szűzanyával és a gyermek Jézussal. A tondó felett megjelenik a magyar címer, amit puttók tartanak. A képmező bal és jobb alsó sarkában Szent Gellért életéből vett jelenetek láthatók. "A kép alá írt szöveg tömören utal a kompozíció tematikájára: Szent Gellért Mária tisztelő lelkiségére, amely a Regnum Marianum eszme alapvető meghatározója. Az ábrázolt jelenetek forrása Szent Gellért legendájának mindkét változatában megtalálható. Középen az egyházszervező apostoli király, Szent István együtt látható Szent Gellérttel, az apostolutód püspökkel, akiknek mély barátsága éppen a székesfehérvári István király által alapított Szűz Mária (Assumpta) bazilika tituláris ünnepéhez (augusztus 15.) kapcsolódik, amikor először találkoztak, s ahol az ünnepi szónok Gellért, a Napbaöltözött Asszonyról (Mulier amicta sole) ékesen beszélt, mire a király nagyon megkedvelte őt, majd fiának, Szent Imre hercegnek nevelését is rábízta. A miniatűr jelenetek közül a baloldali a Gellért által építtetett marosvári Szent György monostor Mária tiszteletére állított oltárát mutatja be, amelyről úgy rendelkezett, hogy az előtte függő ezüst tömjénező tüze ki ne aludjék, ezért külön szolgálatnak kellett gondoskodnia, hogy állandóan szálljon föl az illatos tömjénfüst. A jobboldali miniatűr kompozíció hátterében a később Gellértről nevezett hegy tűnik föl, amelyről a pogány lázadók letaszították, s a Duna partján, mint az ország protomartyrját megkövezték és lándzsával agyonszúrták. Így a vértanúságára utaló attribútumai: kő és lándzsa szerepel legtöbb régi ábrázolásán. Gellért és István fölött még a középső mezőben a mennyei víziót, a mártírhalála előtti éjszaka álomlátását jeleníti meg. A Szűzanya szinte egyesíti két jeles tisztelőjét, amint a gyermek Jézust emeli a profilban rátekintő szentek fölé, akik megdicsőülésükben a legnagyobb jutalmat nyerik el: Gellért a vértanúság győzelmi pálmáját, Istvánt pedig a már fölajánlott ország helyett — amire itt a magyar címert égi szférába emelő angyalok találóan utalnak — cserébe a mennyei koronával ékesítik. A katolikus restauráció ezen aktuális szemléletét a Gellért Legenda történeti mozzanataival ilyen találékonyan összehangolni a még fatal rézmetsző és rajzoló művész nyilván Karner Egyed bencés főapát hatására tudta, akivel a századfordulón a pannonhalmi főapátság jubileumi emléklapja megrendelésekor került kapcsolatba." (Szilárdfy Zoltán: Szent Gellért ikonográfiája a barokk kori grafikák tükrében). A képmező alatt felirat: "S. Gerardus Ord. S. P. Bened. Alter Hungariae Apo- / stolus Regem Stephanum in duxit, út vectig alem. Deípartae, / provincia addiceret. Hungaris author ficit, út aende Domi- / na nostra vocarent, neg 3 nomen proferrent, nisi prono in / terra vultu; voluit quoq 3, út perpetuo igno illi zhymiama ar- / deret. Obüt lapidib 9 obrut 9, lanceag 24 Sept. 1042.". Szilárdfy Zoltán gyűjteményében található egy jelzett példány (Szilárdfy Zoltán: Augsburgi rézmetszők magyar vonatkozású szentképei in Beke Margit (szerk.): Miscellanea Strigoniensis II., Budapest, 2004, 55. (4. kép), innen tudható, hogy a rézmetsző az augsburgi Johann Andreas Pfeffel (1674-1748) volt.

Copperplate engraving of Saint Gerard and Saint Stephen of Hungary, with the Virgin Mary and Child Jesus above them. The Hungarian blazon is kept by cherubs. Scenes from Saint Gerard's life and his martyrdom are shown in the lower left and right corners of the picture. Latin inscription under the picture.

Cím(ek), nyelv
nyelv latin
nyelv magyar
nyelv angol
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy metszet
tárgy rézmetszet
tárgy Szent Gellért
tárgy Szent István király
célközönség általános
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Johann Andreas Pfeffel (1674-1748)
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Augsburg
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1700 körül
Jellemzők
hordozó papír
méret 11,1 x 6,4 cm
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Piarista Múzeum
leltári szám/regisztrációs szám 2018.051.1.P