G. B. Göz és magyar szentek augsburgi metszetábrázolásai

A 18. századi metszetkiadás egyik legjelentősebb Közép-európai fellegvára Augsburg volt, nem csoda hát, hogy számos, magyar szentet ábrázoló grafikai lap is itt látott napvilágot. A városban több olyan családi rézmetsző dinasztia (Kilian, Küsel, Rugendas, Heiss, Klauber) jött létre, amelyek generációkon át fejlesztették technikájukat és gazdagították a művészet formakincsét. De a metszetek iránti kereslet akár olyan jeles freskó- és olajképfestőket is a sokszorosított grafikai eljárás felé fordíthatott, mint pl. Gottfried Bernhard Göz. Virtuális kiállításunk a művész Piarista Múzeumban található metszetei mellett a vele együtt dolgozó augsburgi mesterek magyar szenteket ábrázoló szentképeit is bemutatja.

Szent István király koronafelajánlása a Szent Jobb ereklyével

Szent István király koronafelajánlása a Szent Jobb ereklyével – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

06_720627_20180521P2.jpgGottfried Bernhard Göz (1708-1788) a mähreni Welehrad ciszterci kolostorban született, ahol az apja kovácsmester volt. A csehországi Magyarhradisban a jezsuitáknál mind a hat gimnáziumi osztályt elvégezte, amely különleges dolog volt, nem sok 18. századi képzőművész részesült ilyen magas szintű oktatásban.
1724-ben a freskó- és olajképfestő Franz G. Ignaz Eckstein tanítványa lett, majd 1729-30 környékén érkezett Augsburgba, ahol a katolikus művészeti akadémia igazgatójának, Johann Georg Bergmüllernek a körébe került. A cseh származású festő Bergmüller mellett sajátította el a rézmetszés technikáját, és ismerkedett meg a sokszorosított grafika francia (Jean-Antoine Watteau groteszklapjai) és németalföldi (Hendrick Goltzius) hagyományaival.

Később Johann Evangelist Holzerhez csatlakozott, 1733-tól kezdve pedig Joseph Sebastian és Johann Baptist Klauber számára készített terveket, akikkel 1737-38 körül közös metszetkiadó vállalkozást alapított. 1737 és 1742 között készült az az Annus dierum Sanctorum címen több kiadást is megért metszetsorozat, egyházi kalendárium is, amely az év minden napjára tartalmazott legalább egy aznap ünnepelt szent életéből vett jelenetet. Az első kiadáshoz, amelyben Szent István király koronafelajánlása, Szent László szekércsodája és a szegényeket megvendégelő Szent Erzsébet is megjelentek, Gottfried Berhard Göz gondolta ki és készítette az előrajzokat, a terveket, amelyeket a Klauber testvérek rézbe metszettek, majd elkészítették a nyomtatványokat. A barokk kori szentábrázolások ikonográfiai megújítójaként számon tartott Göz a magyar szentek esetében is egyedi, különleges ábrázolását adja az egyes életjeleneteknek, csodáknak.

Szent László király szekércsodája

Szent László király szekércsodája – Piarista Múzeum CC BY-NC-ND

A Szent István koronafelajánlását ábrázoló metszet különlegessége, hogy bőségszaruk között a Szent Jobb stilizált képe is megjelenik rajta. Igaz, a stilizálás olyan abszurdra sikerült, hogy a képen egy lebegő, nyitott bal(!) kézfej látható. Szent László megjelenítése kapcsán érdekes, hogy Göz nem a lovagkirály életéből választott egy jelenetet, hanem a László halála utáni szekércsoda témáját ábrázolta. A legenda szerint, amikor az uralkodó felravatalozott holttestével Váradra igyekvő hívei megpihentek, a szekér magától indult tovább a célállomás felé. Az augsburgi művészek metszetén két gyermeki angyal húzza Szent László kocsin elhelyezett, fáklyás kísérettel körülvett ravatalát a váradi székesegyház felé. Árpádházi Szent Erzsébet ábrázolása esetében Göz nem az ismert csodák közül választott jelenetet, hanem egész egyszerűen a magyar királynő szociális érzékenységét emelte ki, aki a palota udvarán egy asztalnál látja vendégül a szegényeket, míg udvarhölgye alamizsnát oszt a koldusoknak.

04_720628_20180531P2.jpgA Klauber testvérek később megújították az Annus dierum Sanctorum metszetsorozatát, és immáron saját maguk tervezték, metszették és nyomtatták a képeket. A fekvő formátumú metszetek helyett álló formátumú képek születtek, és az ábrázolt szentek ikonográfiáját is megújították. Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló metszetükön a királynét érdekes módon kártyázás közben jelenítik meg, amint nyereményéből egy sánta koldust támogat. A metszet felirata szerint Szent Erzsébet Szűz Mária iránti tiszteletből minden kártyajáték során nyert pénzét szétosztotta a szegények között. De válogatásunkban az is látható, hogy miként újították meg Szent István országfelajánlását. Metszetükön az első magyar király feleségével, Gizellával egy nagyméretű, „HUNGARIA” feliratú térképet emelnek a felhőgomolyagban megjelenő Szűz Mária felé.

07_720626_20180511P2.jpgA Klauber testvérek mellett Göz több más augsburgi rézmetsző számára is készített rajzokat, így például Johann Andreas Pfeffel (1674-1748) számára is, amelynek köszönhetően egy különleges Szent Gellért-ábrázolás is ránk maradt, amely kármelita habitusban jeleníti meg a szentet, akinek egy farkas és egy szarvas adja át a püspöki jelvényeket. De ahogy virtuális kiállításunkban is látható, Pfeffel önállóan is feldolgozta Szent Gellért, Szent István illetve Árpádházi Szent Erzsébet alakját. Az augsburgi mester a magyar címer alatt egymás mellett, barátként jeleníti meg az első magyar királyt és a szent püspököt, akiket Szűz Mária tisztelete köt össze. A metszeten ábrázolt jelenetek mély harmóniában vannak Szent Gellért legendáival. A Szent Erzsébetet ábrázoló szentképen gazdag rokokó keretben jelenik meg a magyar királyné portréja, előtte rózsacsodájára utaló kenyereskosárral, amint pénzt nyújt egy hozzá járuló koldusnak.

13_726246_20181111P2.jpgMiután Göz 1742-ben tíz évre császári privilégiumot szerzett saját, nyomtatott grafikák előállítására létrehozott kiadója számára, önálló vállalkozásba kezdett. 1744-ben VII. Károly császár egy portrémetszetért a császári udvari festő és rézmetsző címet adományozta neki. A nyomtatott grafika terén az 1730-as években készült munkáiban még egyértelműen tetten érhetőek németalföldi és francia hatások, az 1740-es évektől kezdve viszont egyre inkább kialakította saját, független formakincsét és stílusát. Gottfried Bernhard Göz igen sokoldalú művész volt. Repertoárja a kisméretű grafikai lapoktól kezdve, a nagyméretű mezzotinto portrékon, illetve tézislapokon át az oltárképekig és freskókig terjedt.

15_720577_20180301P2.jpgA cseh származású augsburgi művész amellett, hogy számos rézmetszővel dolgozott együtt mint tervező, előrajzoló vagy mint vésnök, számos esetben ő maga volt a nyomtatványok inventora, metszője és kiadója is, ahogy annak a három, Kalazanci Szent József boldoggá-, illetve szentté avatása alkalmából készített szentképnek az esetében is, amelyek virtuóz módon sűrítik mozgalmas, mégis rendezett kompozícióba a piarista rendalapító ikonográfiai motívumait, attribútumait, így például a visszautasított főpapi jelvényeket vagy a szent épen maradt nyelv- és szívereklyéjét.

 

Borbás Péter
Piarista Múzeum
múzeumvezető

 

Források:

  • Isphording, Eduard: Gottfried Berhard Göz. 1708-1774.Ölgemälde und Zeichnungen. Textband, Anton H. Konrad, Weissenhorn, 1982
  • Isphording, Eduard: Göz, Gottfried Bernhard in Saur Allgemeines Künstlerlexikon: die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, Band 57, K. G. Saur, München-Leipzig, 2008
  • Stoll, Peter: The Imperial City of Augsburg and the Printed Image int he 17th and 18th Centuries, OPUS Augsburg, 2016 in https://opus.bibliothek.uni-augsburg.de/opus4/frontdoor/deliver/index/docId/3705/file/Stoll_empire_of_prints.pdf
  • Szilárdfy Zoltán: Augsburgi rézmetszők magyar vonatkozású szentképei in Beke Margit (szerk.): Miscellanea Strigoniensis II., Budapest, 2004, 50-67.
  • Wildmoser, Rudolf: Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) als ausführender Kupferstecher. Untersuchungen und Katalog der Werke in Jahrbuch des Vereins für Augsburger Bistumgeschichte e. V. 18. Jahrgang, MCMLXXXIV, Augsburg, 1984

 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!