Sümegi vár napnyugta
képes levelezőlap
Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Gyulai Balog Barnabás télen napnyugtakor készített sümegi látképét a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben.Csodaszép, kékes és tűzes narancsos színekben gazdag képeslap született. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | művelődéstörténet |
tárgy | magyar történelem |
tárgy | építészet |
tárgy | magyar várak |
tárgy | Sümegi vár története |
tárgy | műemlékek |
tárgy | fotók |
tárgy | turisztika |
tárgy | képeslapok |
tárgy | helytörténet XX.sz. |
célközönség | általános |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Gyulai Balog Barnabás |
kiadó | Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. |
közreműködő | Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Sümeg |
térbeli vonatkozás | Sümeg |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Sümeg |
időbeli vonatkozás | 2015 |
Jellemzők | |
hordozó | fotópapír |
méret | 15 x 10,5 cm |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kisfaludy Sándor Emlékház |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Kisfaludy Sándor Emlékház |