Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

A veszprémi Vár utca kiöblösödésével érünk az impozáns Szentháromság térre, mely egyházi és világi ünnepségek, fesztiválok, hangversenyek és előadások szabadtéri színhelye, és Magyarország talán legszebb barokk tere.

A Szentháromság tér közepén áll az 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére felállított Szentháromság szobor. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között. A kompozíciót Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester készítette, az utóbbi években történt felújításhoz Veszprém testvérvárosa, Passau nyújtott segítséget. A szoborcsoport a Vár főterének névadója.

Szentháromság szobor
A várnegyed szívében, a Dubniczay-palota, a Szaléziánum, a székesegyház, a Gizella-kápolna és az Érseki Palota által körülölelt tér közepén tekintetünket az ég felé irányítja az arany díszítéstől csillogó Szentháromság-szobor, amelyet 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére állítottak fel. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között.

Szentháromság tér
A tér északi részén találjuk a Szent Mihály-székesegyház neoromán épületét (alapjai 10. századiak). Tőle jobbra helyezkedik el a barokk nagypréposti palota, majd a kicsi Gizella-kápolna, Veszprém legrégebbi – 13. századi – épülete, ezután pedig a barokk Érseki (korábbi Püspöki) palota (1763), Fellner Jakab alkotása. A Gizella-kápolna előtt található a 2002-ben felújított, 41 méter mély Várkút. A tér másik oldalának legfontosabb épülete a ferences templom (1730) és a Dubniczay-ház (1751).