Sümeg, római katolikus templom.Maulbertsch (1724-1796) "A pásztorok imádása" című oltárképe.Dobos Lajos fotója alapján készült képes levelezőlap. A NAPKELETI BÖLCSEK (A déli fal második oltárképe.) Ünnepélyes hangulatú, szokatlan színhatású kép, amelyben a világos színek a fényhatás révén újszerű árnyalatokat hoznak létre. Középen a kedves, szelíd arcú Mária ölében ül a kis Jézus, akit a Háromkirályok hódolattal imádnak. A hermelin palástba öltözött öreg király térdre borulva a kisded felé hajol. A kis Jézus félénken cirógatja meg az öreg ősz szakállát, s máris anyjához húzódik. A király hódolata, karjának mozdulatával is kifejezésre jut. Mögötte két barokk ruhába öltözött apródja hozza ajándékát. Az arany szelencét kinyitva kíváncsian szemlélik a benne lévő kincseket. Az előtér baloldalán a fél térdre ereszkedett néger király várja füstölővel a kezében, hogy reá kerüljön a sor. Színes ruháján szokatlan színhatásokat ad a tükröző megvilágítás. (Az öreg Király választékos pompájával szemben ez a keleti tarkaság benyomását kelti.) Mária, az öreg király és a néger király alakja háromszög kompozícióban van elhelyezve. A jelenet a betlehemi csillag fénye révén színes, újszerű fényhatásúvá lesz. A királyok pompás, arannyal átszőtt ruháin, a világos színű selymen és a fehér patyolaton visszaverődő fényből nagyszerű színharmóniákat alakít ki a művész. A harmadik király a jobboldalon a lépcsőre térdel. Összetett kezű nyugodt alakja a szemlélődő hódolat kifejezése. Előtte van ajándékos szelencéje a mirhával. (A mirha a keserves szenvedések elviselésének jelképe.) Mária mögött Szent József alakja, aki csendesen szemléli az eseményeket. A háttérben romos klasszikus oszlop lábazata látszik, ettől balra pedig lilás, ködös kusza rajzú háttér. A faragott kövekből álló fal előtt lezajló jelenetet csak tüzetes vizsgálódás után vesszük észre. A chronográphica utalása alapján a betlehemi gyermekgyilkosság jelenetének látomásszerű ábrázolása ez. Vérfagyasztó forgatagban látjuk az öldöklő katonákat, amint az anyák kezéből csecsemőiket kiragadják és kegyetlenül halomra gyilkolják. A Háromkirályok hódolatával és imádásával szemben megdöbbentő ellentét ez, a pusztítás disszonanciája. A kép felső zónájában rozsdaszínű felhők között tör be a jelenetet megvilágító csillag fénye. Körülötte puttók röpködnek. Szokatlanul gazdag színezésű kép. A hit a gyermeki bizalom hódolata az újszülött Messiás előtt. A színek mesebeli ragyogása érzékelteti, hogy a világ pompája, gazdagsága, csakúgy, mint a nap-keleti bölcsek tudása és műveltsége hódol a betlehemi jászol előtt. Forrás: Dr. ZÖLDY PÁL és a Maulbertsch freskók szerkesztette: EGERSZEGI FERENC; Sümegi írások 11. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.