Körmöcbánya az 1930-as és az 1940-es években.

A közép-szlovákiai KREMNICA (KÖRMÖCBÁNYA) város régen Magyarország leggazdagabb városai közé tartozott. Hírneve és gazdagsága az aranybányászatból eredt, minek köszönhetően Körmöcbányát "arany városnak" nevezték. A város központi területe a Štefánikovo námestie tér és fő látványossága a városi vár a 15. században épült gótikus Szent Katalin templommal. A templom büszkesége az értékes orgona, melynek csodálatos hangját a hagyományos nyári Körmöci várorgona (Kremnický hradný orgán) nevű rendezvény látogatói is élvezhetik. A város legrégibb építménye a 13. századi román stílusú karner. A vár részét képezi az óratorony, a hajdani városháza maradványai, a három bástya és az északi Toronykapu. A tér nagyvonalú dísze a terjedelmes barokk Szentháromság oszlop (barokový trojičný stĺp). A tér észak-nyugati sarkában áll a világ legrégibb pénzverdéjének épülete.

Az arany és ezüst lelőhelyeiről híres Körmöcbányát (Kremnica) németajkú telepesek alapították és tették gazdaggá a XIII. századtól fogva. A híres körmöci aranyforintokat verő pénzverde messze földön híressé tette, királyi jogú településként meghatározó szereplője volt a középkori Felvidéknek.