Révhelyi Elemér képei

Szent Katalin-vártemplom

Körmöcbánya, Várnegyed

kép
minősített tartalom

Körmöcbánya az 1930-as és az 1940-es években.

Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye.

A város 1328-ban szerezte meg a szabad királyi és bányaváros kiváltságait Károly Róbert uralkodása idején. Ezek közül a legfontosabb kiváltság az pénzverés joga volt. A Kremnicai pénzverdét cseh pénzverők alapították, akiket a király Kutná Horából hívott meg. A pénzverdében 1329-ben készültek el az első magyar garasok. A garasok mellett nagy érdeklődés övezte a híres körmöcbányai aranypénzeket is. Ezek az érmék különleges szépségük és minőségük miatt Európa legkedveltebb fizetőeszközei közé tartoztak a maguk idejében. A 16. században a pénzverés mellett nagy fejlődésnek indult az érmekészítés is.

A híres körmöci aranyforintokat verő pénzverde messze földön híressé tette, királyi jogú településként meghatározó szereplője volt a középkori Felvidéknek. A lejtős, füves főtér felé emelkedő várnegyed meghatározó épülete a Szent Katalin-templom az ősi bányaváros gyöngyszeme.

A vártemplom története
Körmöcbánya a Beszterce patak mellékágainak összefolyásánál, a körmöci hegyek koszorújától övezve fekszik az egykori Bars vármegyében. Minden bizonnyal már korábban is folyt itt bányászat a gazdag lelőhelyeknek köszönhetően, első írásos emlékeink az idetelepülő szász, thüringiai és elzászi városalapítók kapcsán tanúskodnak konkrét kitermelésről.

Az egykori román templomra késő gótikus stílusban ráépülő (1465-1485) Szent Katalin-vártemplom Körmöcbánya szimbóluma, a városka szinte minden pontjáról jól látható a magas dombon épült várnegyed közepén. Az 1560-as tűzvész a várat és a várost sem kíméli, a folyamatos újjáépítések sora következik, barokk és reneszánsz átalakítások a XVIII. századig. Mai formáját a XIX. század végi neogótikus átalakításoknak köszönheti, a berendezés nagy része is ebből az időből származik

A kéthajós vártemplom a település legmagasabb pontján áll tekintélyt parancsolóan. A vár védelmét szolgáló, részben fennmaradt kettős falon át közelíthetjük meg a templomot. Reneszánsz stílusú tornya védő- és tűzmegfigyelő torony volt, az erődrendszerhez tartozott. A hajókat sokszögű pillérek választják el egymástól, fedésük sűrű bordaosztású hálóboltozat.

Vártemplom
A kéthajós vártemplom a település legmagasabb pontján áll tekintélyt parancsolóan. A vár védelmét szolgáló, részben fennmaradt kettős falon át közelíthetjük meg a templomot. Reneszánsz stílusú tornya védő- és tűzmegfigyelő torony volt, az erődrendszerhez tartozott. A hajókat sokszögű pillérek választják el egymástól, fedésük sűrű bordaosztású hálóboltozat.

A templom legértékesebb látnivalója, a szentélytől balra látható neogótikus oltáron lévő, gótikus Mária-szobor. Itt látható egy szép keresztelőmedence is.Említésre méltó a karzat alatt álló három gótikus faszobor, melyek Mária, Szent Ilona és Szent Erzsébet alakjait jelenítik meg. Gyönyörű a szintén a karzat alatt elhelyezett barokk Mária-kőszobor, a híres barokk szobrászművész Stanetti alkotása. A templom a városba látogató Mária-hívek kedvelt zarándokhelye.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Fénykép
tárgy Körmöcbánya
tárgy Várnegyed
tárgy vártemplom
tárgy bányaváros
tárgy pénzverde
tárgy építészet
tárgy gótikus
tárgy neogótikus
tárgy zarándokhely
tárgy Bars vármegye
tárgy középkori Felvidék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Révhelyi Elemér
kiadó Kuny Domokos Múzeum
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Tata
térbeli vonatkozás Körmöcbánya
térbeli vonatkozás Szlovákia
térbeli vonatkozás Felvidék
térbeli vonatkozás Magyarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Tata
időbeli vonatkozás 1930-1940.
Jellemzők
hordozó papír
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kuny Domokos Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
leltári szám/regisztrációs szám 2013_0478