Képes emléklap. Fekete-fehér fotó. Herkulesfürdő, Szaparybad. Előtérben díszes kialakítású szökőkút a karzatos belső tér centrumában. Az emeleti szintet balusztersor övezi (Erdély). Adatok a leltárkönyv alapján. Az emléklap képes oldalán, a bánáti Herkulesfürdőn található Szapáry-fürdő belsőterének részlete látható: a magas főkupola alatt fekvő díszes váróterem, kényelmes vörös bőrdíványokkal egy Zsolnay-féle majolika szökőkúttal. A neoreneszánsz díszkutat porcelán gyöngysorok, domborodó állat és virág motívumok, valamint puttó arcok díszítik, a tetején pedig egy fiú alak áll. A víz a felső törzshez fűzött három "delfin" torkából folyik a felső medencébe, innen a medencéhez illesztett fejeknek szájain át az alsó medencébe. Mivel a víz a gömbölyű felületű tárgyaktól sohasem szökik el, hanem azokon végig lefolyik, azért a "delfin", valamint a medencén alkalmazott fejek szájába legyező alakban elágazó réz sípokat tettek, amelyeken át a víz több finom szál alakjában ív irányában esik le. Az összes díszítmények természethű alakításúak. A törzs alsó részén levő henger három síkját növényzet között tanyázó vízi madarak díszítik, s összeillenek az alsó medencébe elhelyezendő cseppkövek és természetes vízi növényekkel. A Szapáry-fürdő a 19. század második felében,, 1886-ban épült fel a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium megbízásából, Alpár Ignác tervei alapján, a Cserna jobb partján. Stílusa a francia reneszánszt tükrözi. A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja egy-egy (szám szerint hat) magas, gúla alakú tetővel záródó, eltérő ablakokkal rendelkező épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege. Az épület belső csarnokait a pécsi Zsolnay gyár díszkútjaival tagolták fel, amelyek közül napjainkra csak a központi aula közepén elhelyezett maradt fent (ez látható a képen). Ennek a másolatát állították fel 2019-ben a budapesti József nádor téren. A fürdőház a beruházást elindító gróf Szapáry Gyula miniszterelnök után kapta a nevét. Az első világháborút követően, a területet annektáló románok először Mária királynéra, majd a második világégést után Neptunuszra keresztelték át a fürdőt. Napjainkban a Băile Imperiale Austriece nevet viseli. (2020). Forrás: Alpár Ignác: Szökőkút majolikából - Művészi Ipar 2. évfolyam 1887/ 1. szám, 17. oldal; http://muemlekem.hu/hatareset/Szapary-furdo-Herkulesfurdo-826; https://falanszter.blog.hu/2020/06/19/sorra_dolnek_ossze_herkulesfurdo_vilaghiru_palotai; https://ripost.hu/politik/insider/vonzza-a-turistakat-a-jozsef-nador-ter-ilyen-lett-a-felujitas-utan-2047606/ (letöltve: 2020.11.20.)