Sümegi várfeljáró
Sümegi vár
Sümeg,feljárat a várba.Fekete-fehér képes levelezőlap a Sümegi vár kapubejárójával.A Képzőművészeti Alap Kiadóvállata adta ki a képeslapot.Forgalmi értéke 1,20 Ft volt. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | művelődéstörténet |
tárgy | magyar várak |
tárgy | Sümegi vár |
tárgy | magyar történelem |
tárgy | műemlékek |
tárgy | turizmus |
tárgy | képes levelezőlapok |
tárgy | Sümeg Városi Múzeum gyűjteménye |
tárgy | helytörténet XX.sz. |
célközönség | általános |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Sümeg |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Sümeg |
időbeli vonatkozás | 1960-as évek |
Jellemzők | |
hordozó | fotópapír |
méret | 9 cm x 13 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kisfaludy Sándor Emlékház |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Kisfaludy Sándor Emlékház |