"Mi lesz ha nagy leszek?" címmel dolgozatokat írattam Pest különböző iskoláiban 6-16 éves korig. Kiváncsi voltam, hogy lehet dokumentumokat felhasználva színházat csinálni úgy, hogy az szórakoztató legyen, s közben beszélni tudjunk arról hogy Mi van ha nagyok vagyunk? (Pelsőczy Réka) "Szinte tapintható az az öröm, nekibuzdulás, amellyel az előadás készült. Eredeti, gyerekek által írt szövegeket használtak föl hozzá. Felnőttek mondják gyerkőcök elképzeléseit, vágyképeit arról, hogyan is képzelik az életet. Látszik persze, hány évesek, de közben bizonyos gyermeki hangsúlyokat, gesztusokat használnak, és ez sajátos ellentmondásba kerül felnőtt voltukkal. A csemeték elképzelései viszont nagyon is tükrözik a felnőttek gyakran meglehetősen közhelyes, máskor irreális, a fantazmagóriák kategóriájába tartozó vágyait. Így igen jó görbe tükröt adnak arról a világról, amelyben élünk. A bejutásért közelharcot folytató publikum szinte másodpercenként nagyokat hahotázik, de néha elszorul a torka." Bóta Gábor

Az "Én egy szemüveges kisfiú vagyok" című színházi előadás - a Kék Művészügynökség és a Művészetek Völgye fesztivál közös produkciója.