A Völgy története és a Kapolcsi Egylet gyűjteménye

1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt egy kapolcsi utca közepén, Márvány Elliék kapuja előtt, majd kiszállt a kocsiból egy fiatalember, akinek az első kérdése az volt: "Van eladó ház a faluban? Szerencséje volt, mert pont akkoriban üresedett meg egy nagyon szép kis parasztház”, amit amint megnéztek, megvettek! Ez volt Kapolcs találkozása Márta Istvánnal, amit a Kapolcsi Egylet és vele együtt a Művészetek Völgye fesztivál létrejötte követett. E kiállításunkban a kapolcsi fesztivál kezdeteit és a Kapolcsi Egylet gyűjteményét mutatjuk be.

Az átok, ami áldássá vált: a patak kiszáradása

napszabadsag_20140725_6338575.jpgA kapolcsi patak elapadása önmagában sajnálatos ugyan, de az átok áldássá vált, amikor a kiszáradás kapcsán megalakult a Kapolcsi Egylet. A rendszerváltás a hozzá fűzött nagy remények ellenére negatívan érintette a települést. A Termelő Szövetkezetek felszámolása után alig volt munka Kapolcson. Igaz, hogy Kapolcs nagyon szép helyen fekszik, de nem tartozik a Balatonhoz és az iparvidékektől is messze van. 1989-ben megnyílt a lehetőség, a civil szervezetek alakítására, és mivel a falu patakja elapadt, ezért a patakkal kapcsolatos tiltakozások és a szervezettebb közösségi fellépés érdekében szükségessé vált egy civil fejer_megyei_hirlap_20080709_a.jpgszervezet, a Kapolcsi Természetvédelmi Egylet megalapítása. De mivel Márta István ragaszkodott hozzá, így a „kulturális” szó is belekerült az egylet nevébe. Indoka az volt, hogy ő, mint alapító tag a kultúrához ért, ezért kell az egylet nevébe a kultúra szó, de feltehetőleg akkor már megfogalmazódott benne az ötlet, hogy Kapolcson valamiféle kulturális turizmust kellene kialakítani.

Sportrajongót a sportrajongóhoz - szállásolás érdeklődési kör szerint 

20070807_figyelonet_satrak.jpgA kezdetektől Márvány Elli, a Kapolcsi egylet egyik alapítójának feladata volt a szállások intézése. Az elszállásolás eleinte ingyen történt. Elli – akit hamarosan fektetős Ellinek kezdtek becézni a helyiek – mindig tudta, hogy pontosan hol van kiadó szoba a faluban, és kezdetben még arra is odafigyelt, hogy a szállásadókhoz olyan bérlőket osszon be, akik (előreláthatólag) jól kijönnek majd egymással, mert azonos az érdeklődési körük. Például Skaliczky Lászlót, a neves kézilabdaedzőt az apáti iskolaigazgatóhoz „osztotta be”, mert tudta, lead_magyar_hirlap_20140728_6343171.jpghogy nagy sportrajongó. Később, ahogy a fesztivál nagyüzemi méreteket öltött, az elszállásolás is nagyobb szervezettséget igényelt. Végül Kapolcson már elfogytak a szállások, ezért a kiadó szobák bevonását ki kellett terjeszteni Tapolcára, Veszprémre. Így Ajkától egészen Gyulakesziig terjedt a fesztiválhoz kapcsolódó kiadó szobák beszervezése.

Nagy népi összefogás – tapasztalat híján, de lelkesen  

stab_1995.jpgAnnak ellenére, hogy 1989-ben az első fesztivál megrendezésekor a Kapolcsiak még nem sok rendezvényszervezési tapasztalattal rendelkeztek, lelkesedésükön ez mit sem változtatott. A közös cél összekovácsolta őket és nagy örömmel csinosítgatták a falut. Még a faluház kerítést is újrafestették, mondván, hogy „jön a fesztivál meg a pesti művészek”.

„Soha nem felejtem el, amikor megjelent az élete teljében lévő Nemcsák Károly, csitri lánytömegek kísérték, bárhova is ment. Életükben nem láttak még ilyen nagy embert, csak a tévében.” - Márvány Elli, 1991 

ufok_a_volgyben_atm.jpgAz első két év legnépszerűbb „nagy durranása” a Karnyóné és a Pokoli disznótor című előadások voltak, amit Elliék konyhájában szerveztek, rendeztek a stábtagok. Ugyan anyagi forrásokban nem dúskáltak, de a forráshiányt pótolta a kreativitás: még egy a konyhában felfedezett, meghasadt fateknőt is felhasználták az egyik darabban díszletként. 

Akik az egész ország fesztiválkultúráját „felrázták”

nepszabadsag_20100609_teljes_cikk_a.jpgA kezdetektől, azóta is (szinte) minden nyáron, közel két hét erejéig Magyarország egyik legkedveltebb fesztiválhelyszínévé alakulnak át az apró Balaton-felvidéki települések Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend terei, udvarai és utcái. Van ott minden: koncertek, színház, irodalom, tánc, zöld programok, hangversenyek, cirkusz, beszélgetős és gyerekprogramok. Azt, hogy vajon hogyan nézne ki ma a magyar fesztivál-élet, ha soha sem lett volna Művészetek Völgye, illetve azt, hogy mekkora hatással volt Kapolcs és a Művészetek Völgye a magyarországi fesztiválkultúra fejlődésére, nehéz megmondani, az mindenesetre sejthető, hogy nagy hatással volt. Sikere és példája sokakat inspirált.  

Tény, hogy a Művészetek Völgyének indulásakor Magyarország még nem rendelkezett olyan fejlett fesztiválkultúrával, mint manapság, a Sziget Fesztivál sem létezett még. Akkoriban csak a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és a Szegedi Szabadtéri Játékok voltak hasonló kaliberű fesztiválok. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar fesztiválkultúra rendszerváltást követő robbanásszerű fejlődéséhez a kezdő lökést a Művészetek Völgye és Kapolcs adta meg.

A gyűjtemény – jöhet minden, ami kultúra

csigabusz_jegy_a.jpgA Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet tagjai az egylet megalakulásától kezdve gyűjtik a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos cikkeket és egyéb anyagokat, az így létrehozott anyag mára egy több ezer dokumentumból álló gyűjteménnyé nőtte ki magát. Ezek legtöbbje a Művészetek Völgye fesztiválról szól, de tartalmaz más fesztiválokkal és egyéb kulturális rendezvénnyekkel kapcsolatos, illetve a kultúrához egyéb módon kapcsolódó újságcikkeket, interjúkat, a_szemuv_atm_b.jpgdokumentumokat, valamint rádió és televízió adásokról készült felvételeket is. E gyűjtemény, melynek egy része megtalálható adatbázisunkban, az érdeklődőkön túl leginkább e téma (a magyarországi fesztiválkultúra) kutatói számára lehet hasznos.

EK

Forrás: 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!