Puha, szálkamentes fából faragott evőeszköz, amely a parasztság körében az ország némely vidékén még a múlt század második felében, e század elején is ismert volt. Használták evőkanálként, lapos változatát pedig keverőkanálként (pl. kásakavaró) és lekvárkavaráshoz. A felföldi pásztorok, különösen az idősebbek, még két-három évtizeddel ezelőtt is kedvelték, mert az ételtől nem forrósodott át. Legrégibb formája kerek fejű volt, egyenes nyéllel, a kásakeverőé négyszögletes. Az újabbak, amelyeket a múlt század második felétől faragtak, már a fémből készült kanalak hosszúkás formáját követik. Hagyományos cigánymesterség volt a famegmunkálás: pl. teknővájás és fakanálkészítés. A kőtelki Általános Iskola Honismereti szakköre adatközlője a fakanálkészítés folyamatát mutatta be. Boros Imre felvétele

Making a wooden spoon