Révhelyi Elemér képei

Oroszlános kút

Festetics kastély részlet címerrel

kép
minősített tartalom

Keszthely az 1930-as, 1940-es években

Az oroszlános kút Festetics László idejében, 1822-ben épült a kastély könyvtárszárnyához közel, attól nyugatra. A négyzet alaprajzú klasszicista stílusú kútházat a Festetics család címerállatai, az oroszlánok díszítik, melyet a kor ismert bécsi szobrásza, Joseph Klieber faragta, magát a kútházat és annak egyéb faragványait pedig helyi mesterek készítették. Az oroszlánok elé egy félköríves medencét alakítottak ki, abba folyik az oroszlánok szájából a víz.

Festetics Kristóf Keszthelyt választotta birtokai központjának, és kastély építésébe kezdett az uradalom területén. Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek az U szárnyainak meghosszabbítását célozták, illetve ezek végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak. A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Fénykép
tárgy Keszthely
tárgy kastélypark
tárgy oroszlán
tárgy dombormű
tárgy Festetics
tárgy kútház
tárgy címer
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Révhelyi Elemér
kiadó Kuny Domokos Múzeum
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Tata
térbeli vonatkozás Keszthely
térbeli vonatkozás Balaton-felvidék
térbeli vonatkozás Magyarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Tata
időbeli vonatkozás 1930-1940
Jellemzők
hordozó papír
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kuny Domokos Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
leltári szám/regisztrációs szám 2013_0650