Révhelyi Elemér képei
Oroszlános kút
Festetics kastély részlet címerrel
Keszthely az 1930-as, 1940-es években
Az oroszlános kút Festetics László idejében, 1822-ben épült a kastély könyvtárszárnyához közel, attól nyugatra. A négyzet alaprajzú klasszicista stílusú kútházat a Festetics család címerállatai, az oroszlánok díszítik, melyet a kor ismert bécsi szobrásza, Joseph Klieber faragta, magát a kútházat és annak egyéb faragványait pedig helyi mesterek készítették. Az oroszlánok elé egy félköríves medencét alakítottak ki, abba folyik az oroszlánok szájából a víz.
Festetics Kristóf Keszthelyt választotta birtokai központjának, és kastély építésébe kezdett az uradalom területén. Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek az U szárnyainak meghosszabbítását célozták, illetve ezek végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak. A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Fénykép |
tárgy | Keszthely |
tárgy | kastélypark |
tárgy | oroszlán |
tárgy | dombormű |
tárgy | Festetics |
tárgy | kútház |
tárgy | címer |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Révhelyi Elemér |
kiadó | Kuny Domokos Múzeum |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Tata |
térbeli vonatkozás | Keszthely |
térbeli vonatkozás | Balaton-felvidék |
térbeli vonatkozás | Magyarország |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Tata |
időbeli vonatkozás | 1930-1940 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kuny Domokos Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
leltári szám/regisztrációs szám | 2013_0650 |