VI. Károly császár rendelete

kép

VI. Károly császár (mint magyar király III.) rendelete a dunántúli részek Ítélőtáblái elnökeihez és ülnökeihez. A rendeletet Acsády Ádám veszprémi püspök és Koller József is aláírta. Papírpecséttel ellátva. Melléklet: metszet III. Károly királyról. III. Károly magyar király, másként VI. Károly német-római császár a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg és német-római császár 1711-től, valamint német, magyar és cseh király 1740-ben bekövetkezett haláláig. További titulusai között van még a nápolyi , a szardíniai és a szicíliai királyi , valamint a parmai hercegi cím is. Acsádi Acsády Ádám Péter veszprémi püspök és ennélfogva veszprémi örökös főispán. A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta.1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé. Pápán a pálosok templomába – a mai Bencés Nagyboldogasszony-templomba – temették. Életében Acsády jelentősen hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez. Koller József jezsuita szerzetes, apostoli gyóntató. A neve előfordul Kohler alakban is. 1719-ben lépett be a jezsuita rendbe. Bécsben teológiát hallgatott, ahol 1733-ban szentelték pappá. Nagyszombatban kezdett tanítani, majd 1737-től a bécsi egyetem erkölcstani tanára, a Pázmáneum spirituálisa és az egyetemi templom hitszónoka. 1738-tól Nagyszombatban filozófiát és jogot tanított, 1741-től Trencsénben a novícmester asszisztense, 1743-tól a nagyszombati szeminárium rektora, majd Budán igazgató és az erkölcstan tanára volt.1745-től apostoli gyóntató, 1751-től Bécsben újra az erkölcstan tanára, 1752-től rendtartományi tanácsos és a tartományfőnök asszisztense, 1755-től győri, 1758-tól pozsonyi házfőnök, majd 1761. május 6-án az osztrák tartomány főnökévé nevezték ki. 1761. július 1-jétől a császári hadsereg tábori főlelkésze.Az első magyar pecséttani mű, a Cerographia Hungariae szerzője. Ebben foglalkozott Magyarország címerének szimbolikájával, a tartományi és vármegyei címerekkel. Latin nyelvű verseket is írt. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.

Cím(ek), nyelv
nyelv latin
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Magyar Történelem
tárgy VI. Károly császár
tárgy Rendelet
tárgy Ítélő tábla
tárgy Acsády Ádám
tárgy Koller József
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
létrehozó/szerző VI. Károly
kiadó VI. Károly császár
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Luxemburg
térbeli vonatkozás Luxemburg
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
időbeli vonatkozás 1727.06.09.
Jellemzők
hordozó papír
méret 21,5 x 33,5 cm
kép színe monokróm
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház
leltári szám/regisztrációs szám 72.68.2404