Kerkápoly István levele Zala vármegyei szolgabíróhoz. Tustintával írt dokumentum, 1 darab piros viaszpecséttel ellátva.A címzésben a nevet és lakhelyet valaki áthúzta úgy, hogy nem olvasható. Kerkapoly István Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe. Református kisnemesi család sarja. Apja Kerkapoly János, anyja szentkirályszabadjai Cseh Erzsébet volt. A Pápai Református Gimnázium elvégzése után, jogot tanult és ügyvédi oklevelet szerzett. A nagy-vázsonykeői uradalomnak egy jeles emberének, nemes Kelemen Ferencnek és feleségének, Murmon Jozéfának két leánya volt: Róza és Klementina. Kerkapoly István, aki szerényebb hátterű volt, megszerezte Róza kezét. Ezután, csakhamar lett a szigligeti uradalom ügyésze. A vármegye közigazgatásába lépett és 1828. június 8. és 1834. szeptember 22. között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Esze, becsülete, az emberekkel való bánásmódja meghódította számára a vármegyét.Jó barátja lett a keszthelyi gróf tolnai Festetics Lászlónak is, gróf Festetics Györgynek fia, de jó barátja volt Deák Ferencnek is. Kerkapoly István segített Kisfaludy Sándornak a balatonfüredi színház építésében. A Balatonarácsi Téglaégető létesítése neki köszönhető. 1830. augusztus 9.-étől 1830. december 20.-áig Zala vármegye országgyűlési követe volt. 1834. szeptember 22.-én Zala vármegye másodalispánjává választották, tisztség, amelyet 1837. szeptember 25.-éig töltötte be, amikor Zala első alispánja lett. A vármegye első alispáni tisztséget 1848. március 10.-éig, halála napjáig töltötte be. Alispánsága alatt, 1843. augusztus 31. és 1844. november 13. között volt a vármegye országgyűlési követe is. Ekkor egyedül képviselte Zala megyét. Munkája során Deák Ferenc liberális reformpolitikáját támogatta; Zala liberális eszméi egyik legnagyobb támogatója volt Csúzy Pállal, Csány Lászlóval és Csertán Sándorral együtt. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.