Dr. Radnóti Aladár a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjének helyettese tudomásulvétel és szigorú miheztartás céljából közölte a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának 1949. október 18-án kelt rendelkezését, melyet idézetként jelenítettek meg a levélben. Tárgya: Letétbevétel feltételeinek szabályozása a Magyar Nemzeti Múzeum intézményeinél. Ezt a példányt Sabján János nyugalmazott tanügyi főtanácsos, a Sümegi Állami Kisfaludy Emlékgyűjtemény vezetője kapta. A gépelt levelet Jantsits Gabriella múzeumi tisztviselő aláírásával és a múzeum körpecsétjével hitelesítette, melyet négyrét hajtva és megcímezve, boríték nélkül postáztak. A címzésnél látható a Magyar Nemzeti Múzeum akkori kör- illetve hosszú bélyegzője is. Radnóti Aladár (eredeti neve: Ringeisen Aladár) (1913–1972) magyar régész, ókortörténész volt. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. A múzeum vidéki viszonylatban a leggazdagabbak közé tartozott. 1937-ben a múzeum kiállítási tárgyait – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült.