Eduardo de Filippo: NÁPOLYI KÍSÉRTETEK Fordította: Török Tamara Pasquale Lojacono (vergõdõ lélek) SZERVÉT TIBOR Mária, a felesége (elveszett lélek) SZÁVAI VIKTÓRIA Alfredo Marigliano (nyugtalan lélek) SCHNEIDER ZOLTÁN Armida, a felesége (szomorú lélek) KOVÁTS ADÉL Silvia (14 éves) ERDÉLYI TÍMEA eh. a gyermekeik (ártatlan lelkek) Arturo (12 éves) CSÁSZÁR ANDRÁS / PRENCSOVSZKY BARNA Raffaele, portás (gonosz lélek) SZOMBATHY GYULA Carmela, a nõvére (elkárhozott lélek) MARTIN MÁRTA Gastone Califano (szabad lélek) KARALYOS GÁBOR 1. hordár (elítélt lélek), Saverino Califano, zenetanár (haszontalan lélek) ADORJÁNI BÁLINT e.h. Maddalena, a felesége (haszontalan lélek), 2. hordár (elítélt lélek) FÖLDI ÁDÁM e.h. A professzor (jó lélek, nem jelenik meg a színpadon) XXX Dramaturg: Kovács Krisztina Díszlet-jelmez: Füzér Anni Szcenikus: Kövesy Károly A rendezõ munkatársa: Kovács Krisztina, Török Tamara Rendezõ: STEFANO DE LUCA Bemutató: 2007. december 22. Az elõadás a Jogtulajdonos engedélyével, a SIAE és a HoFra Kft. közvetítésével jött létre. A második világháború után, Nápolyban, egy régi ház falai között játszódik Pasquale Lojacono, a megcsalt férj komédiája. A legenda szerint a hatalmas házat évszázadok óta szellemek lakják, és ezek a nyugtalan kísértetek szép sorban meglátogatják az új lakókat: Pasquale-t és hűtlen feleségét, Mariát. Visszajáró lélekként felbukkan a dörzsölt házmester és a hibbant húga, a leleményes szeretõ és õrült felesége, valamint két elhagyott gyermek és egy hazug barát. A szerencsétlen, felszarvazott férj egy kötéltáncos ügyességével egyensúlyoz a valóság és szellemek, az illúziók világa közötti szakadék felett, hogy megmentse boldogságának utolsó reményét. Ebben az ingatag, kísértetjárta világban -- ami annyira hasonlít a színházhoz -- az érzelmek kétértelműek, a nevetés keserű és a szerelem elviselhetetlen.