Kék óra

A városfotózásra az egyik legjobb alkalom, amikor a nap eltűnik a horizonton, vagy éppen még nem bukkant fel, az ég a sötétkék legszebb árnyalataiban pompázik, a város narancssárgás fényeit pedig éppen csak felkapcsolták, vagy még nem oltották le. Rengeteg ilyen képet találhatunk az interneten, a Budapest keresőszóra kiadott képtalálatok közül nagyjából minden második a kék órában készült. Az ég kékjét a légköri fényszóródás adja, légkör nélkül az égbolt fekete lenne.

Skoflek István diaképei - Kuny Domokos Múzeum, CC BYA víz kékjét egyrészt az ég kékjének tükröződése, de túlnyomóan a szelektív fényabszorpció okozza, így nagyobb vastagságban, óceánok, tengerek és tavak esetében a víz színe az ég kékje nélkül is kék lenne. A kék színnek nagyon sokrétű a szimbolikája, nyugalomra, békére, bölcsességre, igazságra, hűségre asszociálhatunk. Világosabb árnyalataihoz kapcsolódó képzettársítás merőben eltérő lehet, mint ami a sötétebb árnyalatok esetében. Az előbbihez olyan fogalmak kapcsolódnak, mint az élet, a béke és a megértés, az utóbbihoz a tudás, erő, becsület. Ez az analógia megfigyelhető két nagy nemzetközi szervezet jelkepeinek színválasztása esetében is, az ENSZ zászlóján és logóján világosabb kéket használ, addig például a NATO zászlóján a sötétkék dominál - de más erőszakszervezetek - mondjuk a rendőrség - is inkább a kék sötétebb tónusát használják. A heraldikában a kék a kegyességet és a bizonyosságot jelképezi. Az olimpiai ötkarikában a kék színű karika szimbolizálja Európát, de az Európai Unió zászlaja is túlnyomóan kék. A zászló egyébként eredetileg az Európa Tanácsnak készült, Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, Gerard Slevin írországi heraldikus javaslatára fogadta el a Tanács 1955-ben, de azóta már nemcsak az Unió, hanem egész Európa jelképeként is tekintünk rá.

Szoknya - Herman Ottó Múzeum, CC BY-NC-NDA magyar népművészetben a piros után a második legfontosabb szín a kék, ami nem is olyan meglepő, ha a kékfestő ruhákra gondolunk. Magyarországon ez a technika a 17. században jelent meg a Felvidéken. Ez a textilfestő eljárás az úgynevezett gátnyomás technikán alapszik, ami azt jelenti, hogy a fából faragott nyomódúcra egy olyan anyagot visznek fel, ami a textilre nyomva az adott helyen meggátolja, hogy a szövet festéket szívjon magába, így keletkeznek az apró, de igen részletes minták a textilen. Színezőanyagként növényi eredetű festéket, főleg indigót használtak. A kék ma is gyakori szín a szekrényekben, sőt, a téma szakértői egyes esetekben külön ajánlják is a szín viselését; egy állásinterjúra, vagy vizsgára felhúzott kék ing, vagy blúz pozitívan befolyásolhatja velünk szemben ülő fél fejében a tudásunkról alkotott képet.

A marketingszakemberek nem ajánlják, hogy ételek, élelmiszerek reklámanyagának készítésekor a kék szín domináljon, mivel a kék étvágycsökkentő hatású, azonban tisztítószerek és a techcégek termékei esetén nagyon is ajánlott a kék használata, az előbbinél a tiszta víz színén keresztül a tisztaságra, utóbbinál az intelligenciára asszociálunk.

Máter Amabilis - Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, CC BYÉs, ha már kék szín és tisztaság, a két fogalom összekapcsolódásának van egy szakrális vonulata is. Az ókeresztény korban az arany és a kék szín használata az Isteni szférára utalt, a kora középkortól pedig megszokottá vált a kék színű köpeny a Mária-ábrázolásokon, ami Mária mennyei dicsőségére és könyörületességére utalt.

Kéktúra a Kékestetőn át, Kékszalag vitorlásverseny a Balaton kék hullámain. A hideg kékekkel sejtetik a horrorfilmekben, thrillerekben az ijesztő dolgokat, a szemünk kékjét pedig egy 6-10 ezer éve történt genetikai mutációnak köszönhetjük. Tudta? Legutóbb 2009-ben fedeztek fel tudósok egy korábban sosem látott kék színt, teljesen véletlenül.

KF

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!