A várakozás helyszínei és drámái

Annak ellenére, hogy sokszor gondoljuk úgy, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy várakozva töltsük, életünk során meglehetősen sok időt töltünk várakozással. A statisztikák szerint csak sorban állással átlagosan három évet. Akár sorban állásról, akár egyéb módon történő várakozásról legyen szó, mind a társadalmi alkalmazkodás olyan megnyilvánulási formái, amelyek életünk és kultúránk szerves részét képezik.

TGYM_96_120_121_e.jpg

Gőzmozdony az állomáson és várakozó utasok a megállóban az 1920-as években - Thúry György Múzeum, CC BY-NC-ND

Az egész világ egy nagy váróterem 

128010.jpgArra, hogy a várakozás mennyire az életünk része, néha magunk is rácsodálkozunk:

„Husz perczczel elébb jöttem s várakoznom kell, a mig a postavonat elindul, (…) az is bizonyos, hogy életemben már sokkal több kellemetlen órát töltöttem el várakozásban, mint ez a mostani. Ha valamely hires orvos, fogműtő vagy fényképész szalonjára gondolok, a kik esetleg mind el vannak már foglalva oda érkezésünkkor, s várakozni kell náluk az alkalmas pillanatra!... Hát mikor meg a barátságtalan vámhivatalok uticsomag vizsgálására várakozunk! Vagy egy napok, hetekig elmaradó kedves levél érkezésére!!! Amely csak nem akar jönni, bármily nehezen váratik. Gondolataim ilyen menetét követve csakhamar rá kell jönnöm arra a valóságra, hogy életünk nagy részét valamire való várakozással töltjük el s bátran nevezhetnénk a világot egy nagy váróteremnek.”1885, Pápai Lapok

lead_VF_2931_20200305_b.jpg

Várakozás az utasellátó büféjében a budaörsi Áfor töltőállomásánál valamikor az 1970-es években - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

A dugóban várakozás lélektani fázisai

2009_384_1_f.jpgAkár munkába megyünk, akár szabadság céljából autókázunk, számíthatunk rá, hogy időnként közlekedési dugókkal találkozunk. Szakértők szerint a dugóban ragadásra adott emberi reakciók különféle lélektani stádiumokra bonthatók. Az első szakasz a tagadás fázisa, amely már az utazás előtt elkezdődik, amikor reggeli közben elképzeljük, hogy gond és fennakadás nélkül száguldunk majd végig az úticélunkig. A vakoptimizmusunk miatt hidegzuhanyként ér minket, amikor belefutunk egy dugóba. Tényleg mindenki most akar erre jönni? És különben is, hová megy ez a sok ember? Miért van az, hogy a másik sávban gyorsabban haladnak, és miért nem mozdul az, aki már mehetne? Az ilyen és hasonló gondolatok, alapján könnyen rájöhetünk, hogy már a harag stádiumába léptünk. Következő fázis az alkudozás fázisa melyre a „biztosan nem tart sokáig” típusú, önmagunkat bíztatni, megnyugtatni próbáló optimista, és a „miért pont velem történik mindez”-szerű hitetlenkedő gondolatok váltják egymást, míg el nem következik a depresszió szakasza, amit az elfogadás fázisa követ.     

F1558_ellap.jpg

Közlekedési dugóban,1968-ban - Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa, CC BY-NC-ND

Alkalmazkodók, csalók és lázadók: a sorban állás szerepei és szereplői 

126770.jpgMivel a sorban állást az emberek általában nem sorolják a kedvenc időtöltéseik közé, ezért ha a sorban valaki nem alkalmazkodik az általánosan elfogadott szabályokhoz, az komoly konfliktusokat provokálhat. Azon illemszabály szegőknek, akik sorban állás közben mások elé vágnak – és így pszichológiai szempontból a csalók szerepébe kerülnek –, egyik trükkje a „csacsog és előz” taktika, amelynek lényege, hogy a másokat megelőző személy egy beszélgetést kezdeményez a sor elején álló egyik személlyel majd valahogy „ottfelejti magát”, és abban bízik, hogy a mögötte állók majd ezt nem veszik észre, vagy, ha mégis, akkor nem merik szóvá tenni. Az ilyen fajta szabályszegés különösen abban az esetben lehet frusztráló, ha a sor már eleve lassan halad.

„Várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.” Móricz Zsigmond, Rokonok

127344.jpg

Sorban állás az önkiszolgáló étteremben 1960-ban - Fortepan, CC BY-SA

Ha valaki tolakodik, az a többiekben dühöt, felháborodást és kétségbeesést ébreszt. A sorban állási szituáció szabálykövetői, akik jellemzően nem szeretik a csalókat, felháborodásukban időnként még harcolni is képesek a csalók ellen, és a sorban így akár többen is fellázadhatnak ellenük. A pszichológusok megfigyelései szerint ezek a negatív reakciók álltalában visszatartó erővel hatnak a tolakodókra. 

A várakozás... az a legrosszabb. Állandóan azon rágódni, mi történik még. És hogyan? És várni, hogy megtörténjen. – Agatha Christie, Ház a sziklán

Amikor a várakozás lehet jó is

A várakozást általában rossz dolognak tartjuk, ami különösen akkor jellemző, ha aggódással társul:

„Minden évben természetesen megvan ez az érdeklődés az aratás iránt s mindenkor a legnagyobb várakozással néznek elébe. Ámde e várakozásnak az alaphangulata nem mindig egyforma, hanem a viszonyok szerint váltakozó. Tavaly például épp ezidőtájt a félő aggodalom fogott el bennünket, ha a terméseredmény betakarítására gondoltunk; most ellenben a reménylő várakozás az az érzés, melylyel a dolgok fejlődésének elébe nézünk.„ – 1899, Tolnavármegye

127152.jpg

Komp a kikötőben 1968-ban - Fortepan, CC BY-SA

Vannak olyan helyzetek is, amikor a várakozás, nemcsak, hogy nem negatív, hanem kifejezetten pozitív élmény számunkra, ez általában olyankor fordul elő, ha hiszünk benne, hogy a várt esemény bekövetkezik, azaz, ha az általunk várt esemény bekövetkezésébe vetett hitünk erősebb a hozzá kapcsolódó kételyeknél. Persze, ebben az esetben előfordulhat, hogy az adott esemény bekövetkezésével kapcsolatban irreálisan pozitív elképzeléseink vannak, vagy attól néha túl sokat várunk. Ilyenkor könnyen úgy gondolhatjuk, hogy:

„A várakozás (…) jobb, mint a valóság.”Amy Harmon, Arctalan szerelem

128428_c.jpg

Ráérősen a kikötőnél 1967-ben - Fortepan, CC BY-SA 

98_6828_1_e.jpgTermészetesen néha a várakozás lelkesedéssel is járhat: ez jellemzően akkor történik, amikor olyan jó dolgokat várunk, aminek a bekövetkezése annyira valószínű, hogy szinte már teljes mértékben biztosra vehető, ilyen lehet például a nyári szünet, a szabadság vagy egy utazás:

„A gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. (…) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” – Pilinszky János, Hitünk titkairól

EK

Forrás

  • A váróteremben. Pápai Lapok, (12). 18. 1885. május 10.
  • Aratás előtt. Tolnavármegye, (9). 24. 1899. június 11. 
  • Changizi, M., Ruiz, O., Barchie, E.: Conformity. Head Games, Se. 1. Ep. 1. 2012. június 3.
  • Faulds J.: The 5 stages of sitting in traffic. (cottagelife.com) 2017. június 12. (Hozzáférés ideje: 2020. március 13.) 
  • Móricz Zsigmond: Rokonok. 1960. Budapest, ISBN 9789630782050
  • Agatha Christie: Ház a sziklán. 2009. Budapest, ISBN 9630793067
  • Amy Harmon: Arctalan szerelem. 2016. Budapest, ISBN 9786155631061
  • Pilinszky János: Hitünk titkairól. Új Ember, 1974. december 15.

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!