Virtuális kiállítások

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe.

Nem szeretne lemaradni kiállításainkról? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

rendezés: időrend ABC sorrend

nézet: normál kompakt

„Fényes, színes és hangos, mint az ágyúdörej!” - kis reklámtörténelem

Tudatában vagyunk vagy sem, figyelünk rá vagy tudomást sem veszünk róla, akkor is ott van mindenütt és körülvesz bennünket, hogy impulzusaik hozzánk elérve vásárlásra ösztönözzenek minket. Habár a reklámozás történetében a módszerek az évszázadok folyamán a technika fejlődésének köszönhetően változtak, a reklámozás fő eleme ősidőktől fogva változatlanul a figyelemfelkeltés maradt.

„Legszebb a sárga…

…Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék s egy kacskaringós, kedves madarat.” - írja Kosztolányi Dezső, amikor színes tintákról álmodik. Ha felnézünk az égre, a napot sárgának látjuk, de a nap fényének színe alapvetően fehér, vagyis, mondjuk azt, hogy minden színt tartalmaz, az egész csak a hullámhosszoktól függ: 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszú fényt érzékeljük sárgának.

„Lobog a zászló, repül az ének” – Az úttörők története

Több mint valószínű, hogy az ezredforduló előtt születettek számára nem kell bővebben elmagyarázni az úttörök és a kisvasutasok szerepét, fogalmát. Azonban sokunkban felmerülhet a kérdés, vajon honnan és hogyan indult? Mely városokban kapott nagyobb szerepet, és hogyan is nézett ki ez az egész? A következőkben egy rövid történelmi áttekintés olvasható a kíváncsi természetűeknek, és egy kellemes visszatekintő a tudás birtokosainak.

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/ Összeférnek a naptárban”

Július az aratás hónapja. Ám kezdetét általában június 29-hez, Péter és Pál napjához kötötték. A magyar hagyományok úgy tartják, hogy ezen a napon a „búza töve megszakad”, ezért is kezdődhet el az aratás. Hogy Péter és Pál hogyan kapcsolódik az aratáshoz, és milyen szokások fűződnek az idény legfontosabb mezőgazdasági munkájához, arról legfrissebb válogatásunkban olvashatnak.

(Ön)Arcképcsarnok

Önarcképek; olyan művészeti alkotások, melyek modelljei maguk az alkotók voltak. A szó hallatán sokunk lelki szemei előtt megjelenik egy-egy híresebb kép, például Albrecht Dürer önarcképe, ahogy Krisztusként ábrázolja magát, Raffaello nyugodt vonásai, vagy egy, a megközelítőleg száz Rembrandt van Rijn önmagát ábrázoló metszete, rajza, vagy festménye közül.

"Azelőtt kővel, most virággal akarnak agyonütni" – Görgei Artúr

Áruló? Bűnbak? Élő vértanú? Hadvezér? Tudós? Szinte valamennyi. Görgei Artúr megítélése a mai napig vitákat gerjeszt, de élete során a felsorolt jelzők közül nem akadt olyan, amelyet ne aggattak volna rá. Ugyanakkor tény, hogy a ma 200 éve született Görgei, leginkább a világosi fegyverletétellel vált híressé, vagy inkább hírhedtté. Aktuális összeállításunkban, arra keressük a választ, hogy ki volt ő? Mi motiválta arra, hogy megváljon nevének nemesi származására utaló -y végződésétől? Hogyan élte meg, hogy életre ítéltetett?

10 érdekesség a hazai pezsgőgyártásról, és a pezsgőgyáros Törleyről

Ihatjuk jókedvünkben, bánatunkban, de leginkább különleges alkalmakkor és persze szilveszterkor. Aktuális összeállításunkban a pezsgőé a főszerep.

10 éves a MaNDA adatbázis

A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. jogelődje, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 2013-ban hozta létre a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot. Az aggregációs adatbázist Lovas Lajos ötletgazda, akkori főigazgató 2013. március 23-án a Balatoni Múzeum Üdvözlet a Balatonról című kiállítás megnyitóján mutatta be először.

150 éves az önálló postaigazgatás

Napjainkban a postai szolgáltatások klasszikus formája visszaszorulóban van, pedig születésekor kiemelten fontos szükségleteket szolgált. Ma számlabefizetésre, sorsjegyváltásra, vagy biztosítás kötésére használjuk. A Magyar Posta, mint oly sok más intézmény létrejötte, a Kiegyezéshez kapcsolódik. Nézzük meg hogyan alakult a története.

1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár

110 éve ünnepnap volt a mai Pécsett, ugyanis ezen a napon rendezték meg a közel egymillió látogatót vonzó 1907. évi Pécsi Országos Kiállítást és Vásárt. A kiállítás célja, a szabályzat szerint, Magyarország iparának, mezőgazdaságának, háziiparának és művészetének bemutatása a nagyközönség számára, valamint a termelők és a fogyasztók kapcsolatának erősítése volt. Nem olyan köztudott, hogy a vásár bevételétől tették függővé a pécsi kultúrpalota megépülését. A vásár sikeres volt, Pécs azonban nem kapott kultúrpalotát.

300.!

Nem spártai, de 300 virtuális kiállítás. Ez még gombócból is sok. A századik összeállításunk mintájára ismét kedvenceinkkel ünnepelünk. Válogatásunkkal visszatekintünk az elmúlt évek legjobb, legkedvesebb írásaira.

A „vonatok királya, királyok vonata” – Az Orient expressz

Luxus amerre csak a szem ellát, száguldás és gyönyörű tájak. Minden, ami az Orient expressz. Ha a századforduló idején élnénk és az előkelőségek csoportjába tartoznánk, szinte elvárásnak számítana, hogy legalább egyszer részesei legyünk a luxusvonat által kínált élménynek, ahol valóban nem a cél a lényeg, hanem az utazás. Utastársaink között tudhattuk volna például I. Ferdinánd bolgár cárt, Daniló montenegrói trónörököst, vagy egy indiai maharadzsát, aki az összes feleségével együtt indult az útra.

A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.

A balatoni Kékszalag vitorlásverseny története

Magyarországon a vitorlázás kezdetben főúri luxusnak számított. Az 1700-as évek végén Festetics György volt az első, aki királyi vendégeit vitorlázni hívta a Balatonra, Phönix nevű vitorlására. Később, 1866-ban egy bulvárhírnek köszönhetően, miszerint Erzsébet királyné Balatonfüreden fogja tölteni a nyarat, a hajózási kedv felélénkült. A főurak vitorlásokat hozattak a Balatonra és felújították a balatoni infrastruktúrát, hogy biztosítsák a királyné szórakoztatását.

A bolgár közösség hazánkban

A bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségeinek egyike. Az itt élő bolgárokat rendszerint a bolgárkertészekkel azonosítjuk, bár kereskedőik is szép számmal képviseltették magukat. A múlt század közepéig szinte elképzelhetetlen volt nagyvárosi piac bolgárkertészek jelenléte nélkül. Valójában forradalmasították a kertkultúránkat azzal, hogy lerakták a korszerű zöldségtermesztés alapjait. Ezen a héten a nálunk élő bolgár közösség előtt tisztelgünk.

A bükki barlanglakások

A magyar népi építészet különös produktumai a domboldalak puhább kőzetébe vágott, emberi lakhatásra szánt vájatok, a barlang- vagy partlakások, más szóval pinceházak vagy kőházak. Hazánk hegyvidékein, főként az Északi-Középhegységben, illetve a Budai-hegységben és a Dunántúlon találhatjuk meg a lakóhelyek ezen típusait. Adatbázisunkban nagyszámú képanyag böngészhető a Bükk és Bükkalja barlanglakásairól, így írásunkban erre a térségre térünk ki részletesebben.

A cívisváros ékköve, az Aranybika

Debrecen gazdag helytörténetének elmaradhatatlan fejezete az „Aranybika” története. A Grand Hotel Aranybika névre hallgató szálló a cívisváros emblematikus helyszíne, melynek semmi köze az alföldi bikákhoz, annál több a Bika családhoz. A Bika család telkét egy árverésen szerezte meg a város, azzal a céllal, hogy szállodát épít oda. Kapóra jött a városnak a főutcán található ház, hiszen ez idő tájt csupán egy vendégfogadója működött. Hogy a ma is látható épület milyen körülmények között született, legfrissebb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

A csodálatos Zsolnay

Az eozinmázzal készült kerámiák múlhatatlan érdemeket szereztek a kézműiparban Zsolnay Vilmosnak, de ebből a hírnévből hazánk is jócskán profitált. A Zsolnay-gyár története az 1850-es években kezdődött, ekkor alapította meg kis létszámú kerámiamanufaktúráját Zsolnay Ignác. Az üzem vezetését néhány év után Vilmos vette át, aki rövid idő alatt színvonalas gyárrá változtatta a manufaktúrát. A gyár története, ahogy az hazánkban lenni szokott, egyben családtörténet is, válogatásunkban ezért nemcsak a Zsolnay-gyár és a világhírű csempék, hanem a család tagjainak története is megelevenedik.

A díszes, a tudományos és a különös: antik könyvillusztrációk és elméletek

A kódexek és egyéb régi könyvek illusztrációi a művészek esztétikai érzékén túl az adott kor tanairól, eszméiről is árulkodnak. Bizonyos korokban a szépséget isteni eredetűnek tartották, és úgy gondolták, a művészek felelőssége, hogy Isten dicsősége a művészeti alkotásokon is megfelelően tükröződjön, így bizonyos mesterműveket különösen nagy felelősségtudattal és nagy gonddal készítettek.

A Dunakanyar szíve

Vác a Dunakanyar szíve, kedvező adottságai miatt régóta lakott vidék. Nevét a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kiadott alapítólevelében említik először, ugyanakkor a város nevének eredetére több teória is létezik, az egyik szerint személynévből származó helységnév: névadója egy Vác nevezetű remete lehetett, aki a környéken élt. A héten Vác városába látogatunk.

A fagylaltozás története

Bár a fagyit sokan tipikus olasz édességnek tartják, Kínából származik. Igaz, hogy az akkor fogyasztott nyalánkság leginkább a mai sorbetekhez hasonló állagú, gyümölccsel ízesített jeges hűsítő volt. Kalandos úton került Európába, de elterjedését nem állíthatta meg országhatár, népszerűsége ma is töretlen, napjainkban csak az adagolása körül kialakult nyelvhelyességi vita okozhat fejtörést. Azért mi fogyasszuk jóízűen, kérjük gombóccal, gömbbel, nyalattal vagy kenéssel.

A grundtól a cicamászókáig – budapesti játszótér-történelem

Gyermekkorunk egyik kedvenc helye, amelyhez sok kalandos történet és még több lehorzsolt térd emléke kapcsolódik. Gömb-, rakéta-, cicamászóka, fémcsúszda, mókuskerék, beton pingpongasztal – a 20. század második felének gyermekei mindezekre elérzékenyülve emlékeznek vissza. De milyenek voltak az első fővárosi játszóhelyek, és mikor kezdtek gombamód szaporodni? Budapesti játszótér-történeti körképünk következik.

A hévízi fürdőkultúra rövid története

Hévíz több száz éve ismert fürdőváros egy karnyújtásnyira a Balatontól. Sajátos mikroklímájú hely, egyik különlegessége az a sejtelmes köd, vagy pára, mely valósággal beborítja a tavat, a másik a tó felszínén található tündérrózsák. A gyógytó jótékony hatásáról már a rómaiak is tudhattak, de a Festeticsek tevékenysége nyomán vált igazi fürdőhellyé Hévíz. Népszerűségének csúcspontja a két világháború közötti időszakban volt, a tóra épülő gyógyturizmus miatt ezrek fordultak meg. Mégis, a tó még jó sokáig őrizte titkát, ugyanis az 1900-as években tett kísérletek, hogy megtalálják a forrását nem jártak sikerrel. Ezen a héten Hévíz rejtélyeire derül fény.

A jó eladó pénzt hoz, a rossz elviszi

Kétségtelen, hogy vannak áruk, amelyek eladják önmagukat, de mi történik akkor, ha a termék nem rendelkezik megfelelő vonzerővel? Ekkor lép színre az ügyes eladó. De vajon mi kell a sikerhez? Ezen a héten a pult mögött állóké a főszerep.

A kamera mögött: Bauer Sándor

Ki a fényképész? Művész, aki új valóságot teremt vagy aki dokumentálja azt? Esetleg az, aki saját vagy mások ízlése szerint változtatja? Kicsit talán mind. A héten Bauer Sándor fotói közül válogattunk, akinek életműve nemcsak azért izgalmas, mert profi fotósként tevékenykedett, hanem azért is mert ezt a kádári puha diktatúra idején tette. Hogy készített-e propaganda fényképeket? Természetesen! De emellett megannyi érdekességet is lencsevégre kapott. Finom pörkölésű krémkávét felszolgáló presszós hölgyeket a Halászbástyán pózoló Fabulon-lányt vagy Rákosi Mátyást.

A kamera mögött: Révhelyi Elemér

Révhelyi Elemér képeit nézegetve egy sokszínű unikális gyűjtemény körvonalai rajzolódnak ki. Saját fotói elsősorban Fellner Jakab által tervezett épületekhez és városokhoz kapcsolódnak. De gyűjteményében nemcsak a hazai barokk építészet elevenedik meg, hanem külföldi városok jól ismert turistalátványosságai is. Aktuális kiállításunkban, adatbázisunk "fényképészei" mutatkoznak be, elsőként Révhelyi Elemér, művészettörténész. Hagyatéka, végakaratának megfelelően a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, akiknek ezúton is köszönjük, hogy gazdagították adatbázisunkat.

A kamera mögött: Skoflek István

Skoflek István képein, nemcsak a lelkes lokálpatrióta alakja, hanem a természet- és gyűjtőszeretete is kirajzolódik. Skoflek nem volt hivatásos fotós - ahogy Révhelyi Elemér sem - gyűjteménye pont ezért különleges. Ami Révhelyinek az építészet, az Skofleknek a természet, ami közös az Tata, pár évtized különbséggel. Aktuális válogatásunkban az ő képeit lapozgathatják, hagyatékát a tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi, akiknek ezúton is köszönjük, hogy gazdagították adatbázisunkat.

A karácsonyfa legendája

Gyerekkorunk egyik meghatározó emléke a karácsonyfa gyantaillata, és ahogyan a tüskék díszítés közben kíméletlenül szúrják az ujjainkat. A kilencvenes években elterjedtek a műanyag fenyők, ma pedig a fenyő kiváltására különböző környezettudatos, kreatív megoldás létezik ágakból, raklapból. A klasszikus vágott vagy élő fenyő azonban a legnépszerűbb. Kiállításunkban utánajárunk: miért lett a fenyő a karácsony elengedhetetlen kelléke?

New York kávéház erkélye, Ferenczy Valér festménye

A kávéházban jobb, mint otthon

Eszpresszó, dupla presszó, hosszú kávé, cappuccino, ristretto, mocha, machiatto, melange, Cafe au Lait, ír-, török-, tejes-, jeges-, habos-, hosszú kávé. Cukorral, vagy anélkül. Koffeinnel, vagy anélkül. Reggel, délben, este. Otthon, utcán, gangon, teraszon, munka közben, pihenéshez, csészéből, vagy papírpohárból, folyosón az automatából, „körúton egy kávéházban”, bármely évszakban; kávé. Egy csésze tökéletes kávéhoz 7 gramm kávéőrleményre van szükség. De milyen szükség állt a kávéházba járás mögött a századforduló idején?

A Klotild-paloták

A Ferenciek tere a pesti belváros szabályozásának, de még inkább az Erzsébet híd építésének köszönheti mai formáját. Sajnálatos, hogy a szűk, kacskaringós kis utcák, a régi pesti Városháza és a Kígyó tér megannyi üzlete is áldozatul esett egy ilyen nagy formátumú tervnek. A hídhoz azonban kellett egy út, amely átvezeti arra a forgalmat. Így változott meg a főváros szerkezeti középpontjának számító tér arculata a századfordulón, és így születtek olyan új épületek, mint a teret ma is uraló Klotild-paloták.

A koronáról másképp: Szűz Mária, a Kegyes Iskolák Királynéja

A Piarista Múzeum digitális kamarakiállítása a gyűjteményben őrzött különféle Szűz Mária-ábrázolásokból nyújt egy kis reprezentatív válogatást. A barokk kori, 17-18. századi metszeteken egyrészt Mária életéből vett jelenetek, másrészt a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, illetve a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobor-másolatai jelennek meg.

A költészet napja

Költő vagyok - mit érdekelneengem a költészet maga?Nem volna szép, ha égre kelneaz éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog,nem lógok a mesék tején,hörpintek valódi világot,habzó éggel a tetején. József Attila kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük - természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is. De mi a költészet és miért emlékezünk meg róla?

A könyvillusztrációk és porcelánpannók mestere – Szász Endre élete

Szász Endre a 20. századi képzőművészet kiemelkedő hatású, rendkívül sokoldalú alkotója: festő, grafikus és látványtervező, emellett divat-és ékszertervező, porcelánfestő, a könyvillusztrációt művészi rangra emelő mester. A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban jelentős grafikai gyűjtemény böngészhető digitális formában Szász különleges munkáiból. Ennek kapcsán górcső alá veszünk kalandos életéből néhány szemelvényt.

A középkor felhőkarcolói: gótikus katedrális-óriások

A középkorban a vastag falakkal való építkezés fő szerepe a nehéz tetőszerkezet megtartása volt, ami azzal a hátránnyal járt, hogy a viszonylag kisméretű ablakokon kevés természetes fény jutott be az épületekbe. Különös módon a fény szerepét előtérbe hozó gótikus építészeti újítások megvalósítását elsősorban nem a praktikai szempontok, hanem a teológiai nézetek, illetve a Jelenések könyvében található mennyei város leírásai inspirálták, amely szerint a világ végén egy olyan város száll alá a mennyből, ami a színes drágakövekkel díszített magas falak és aranyutak városa, ahol az isteni dicsőség ragyogása látható.

A középkori várak világa

Annak ellenére, hogy a várépítés luxusát igazából csak a gazdagok engedhették meg maguknak, a várélet a középkor fejletlensége miatt mai szemmel meglehetősen nyomorúságosnak tűnik. Ugyanakkor a várak belső terei díszesebbek, helyiségei kevésbé bútorozottak, és (főleg télen) sötétebbek voltak, mint azt manapság gondolnánk.

A lovas hadászat eredete

Régészek szerint minden jel arra utal, hogy az időszámításunk előtti második évezred környékén a köpűs nyílhegyek keleti irányba terjedtek, szemben az összetett reflexíjjal, ami keletről nyugatra, a seregbe tömörülés koncepciója pedig délről északi irányba. Amikor időszámításunk előtt 900 környékén ezen újítások Közép-Ázsiában találkoztak, az a hírhedt és sokakat félelemben tartó lovas seregek létrejöttét eredményezte.

A magyar tudomány ünnepére, az MTA rövid története

Az Akadémia megalakításának gondolata nem a reformkorban merült fel először, már a tudós polihisztor Bél Mátyás fejében is megfordult a gondolat. A létrehozásához fűződő történetet valószínűleg mindenki ismeri: Széchenyi István 1825. november 3-án, egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy Tudós Társaság létrehozására, amely így általa és több adományból született. November 3-a ma a magyar tudomány ünnepe, ezen jeles nap előtt az Akadémia történetével adózunk.

A mákos tésztától a finomfőzelékig – Emlékek a menzáról

A közétkeztetésről, az iskolai menzákról szinte mindenkinek vannak emlékei: a kedvenc ételekről, amelyeknek azóta is vágyott íze reprodukálhatatlan, illetve azokról a fogásokról, amelyeket többé nem szeretnénk újra kóstolni életünk során. A sorban állás, a műanyag tálcák, a viaszosvászon terítők, az ételek vegyes esszenciája a levegőben mind nosztalgikus érzéseket ébresztenek; kiállításunk képeivel ezeket próbáljuk megidézni egy kis menzatörténettel kiegészítve.

A mi Dunánk

A mi Dunánk – mondja német, szlovák, román és mi magyarok is, pedig hogyan lehetne birtokolni egy ilyen óriási, hömpölygő folyamot. Miközben metaforákkal próbáljuk megragadni lényegét – híd és határ funkcióját kidomborítva –, hol királynői, hol királyi jelzővel illetve, talán elég lenne, ha megbecsülnénk ezt a csodálatos, élő folyót.

A muzeális, a féltve őrzött és a koncert

Kossuth, Kisfaludy, Szent István; valaki már nevükből rájuk ismer, nem titok, eheti összeállításunkban elhajózunk. Először a Dunára, majd csendesebb, aztán távolabbi vizekre. A hajdani aranykor, ami a magyar hajózást illeti letűnt, de szerencsénkre akad bőven elég relikvia, amelyet élőben is megcsodálhatunk.

A napfény városa, Szeged

Szeged városa nemcsak a napfényes órák számát tekintve gazdag. Története során ellenséges hadakkal és a Tiszával is gyakran szembekerült. De a város gazdagságát elsősorban az itt élő emberek szorgalma és talpraesettsége alapozta meg, amihez kellett némi szerencsés véletlen is – legújabb helytörténeti kalandozásunk állomása Szeged.

A német tiszt, a jazzénekesnő és a New York Hotel

Ahogy a történelem zajlik, a benne résztvevő szereplők közt mindig akadnak nyertesek, túlélők, és vesztesek is sajnos. Néha a szerencse váratlan helyzetekben áll mellénk. E történet túlélői Leonhard Scheller, a német tiszt és Fényes Kató, a népszerű jazz-énekesnő, és mindazok, akiket a háborúban közösen megmentettek. Túlélő továbbá és nyertes is egyben a New York Hotel, a történet legnagyobb vesztese pedig a magyar jazz.

A paraszti kultúra családzsánere

A család – néprajzi szempontból – a legkisebb társadalmi egység, tagjait vérségi és házassági kapcsolat fűzi össze. Eredetileg patriarchális rendszerű, azaz a rangidős férfi, a családfő rendelkezett a család ügyeiben és a vagyon felett. Létezik kis és nagy attól függően, hány generáció él egy fedél alatt, de a család kifejezés leggyakrabban a kiscsaládot jelöli, amely a szülők és a gyermekek közösségét jelenti.

A rénszarvascsonttól a műjégig

Téli sport, amelyet hómentes időszakban, a város szívében is űzhetünk. Különösebb előképzettségre nincs szükségünk hozzá, csak bátorságra és egy kis gyakorlatra, esetleg némi társaságra. Ez a jégkorcsolya. Budapest és a nagyobb városok számos korcsolyázási lehetőséget kínálnak, ám a legkézenfekvőbb megoldás a Városligeti Műjégpálya, ha siklani van kedvünk.

A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

A Somssich család krónikája

2006-ban jelent meg Somssich-Szőgyény Béla Alaprajz című visszaemlékezése, melyben nemcsak a Kivadár-pusztán töltött gyermekévei, hanem a somogyi nemesi család mindennapjai is megelevenednek.

A sümegi motívumkincs – Fazekasok öröksége

"Éliás,Tóbiás,Egy tál dödölle,Ettél-e belőle?" Bizonyára kevesen tudják, hogy ezt a gyermekdalt annak idején Kodályné Sándor Emma Sümegen gyűjtötte. Két fazekas rossz szomszédi viszonyáról árulkodik.(1)Sümeg múltjában kimagasló helyet foglal el a népi fazekasság és kályhásmesterség története. Erről szóló középkori adataink Károly Róbert időszakára nyúlnak vissza.

A számítóközponttól a mindent behálózó informatikáig

Az 52 éves Neumann Társaság az első 50 évét bemutató tablósorát, valamint informatikai múzeumának tárgybemutató videóit, műtárgyfotóit, informatikatörténeti adattárának videoportréit tölti adatbázisunkba. A közös munka módot ad arra, hogy kicsit közelebbről megismerjük Magyarország legrégebbi informatikai egyesületét - és bepillantsunk a régi számítógépek múzeumába is!

A századik

100 történet. Azt mondják az első mindig mindenben meghatározó, ki vitatkozna ezzel. De nekünk, akik hétről hétre a virtuális kiállításokat írjuk és szerkesztjük, minden összeállítás különleges. Nincs ez másként a századik válogatásunkban sem, melyet ezért rendhagyó módon ünneplünk.

A szemfényvesztés tudománya és legendás magyar mesterei: Rodolfo és Houdini

A bűvészek és illuzionisták mutatványaikkal - a természetfeletti képességek illúzióját keltve - az emberi gondolkodás és érzékelés hiányosságait használják ki. Habár a bűvészmutatványok gyakorlásával a varázslás képessége ugyan nem sajátítható el, de bizonyos veszélyes mutatványok, mint például a szabadulómutatványok, olyan csodálatra méltó tulajdonságok fejlesztését teszik lehetővé, mint a bátorság, vagy az extrém stressz okozta pánik leküzdésének képessége.

A szendergés elmélete

Van, akinek a kedvenc tevékenysége, és van, aki csak időpocsékolásnak tartja. Így vagy úgy, de átlagosan nyolc órát fel kell áldoznunk a napunkból, hogy kialudjuk magunkat. Az alvás és az álmok titokzatos világa felé mindig is érdeklődéssel fordultak az emberek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért kapta három amerikai kutató.

A tánc ősi mágia

A lélek megnyilvánulásának legváltozatosabb formája a tánc, egy igazi ősi ösztön, ugyanakkor kétségtelenül sokkal több mint mozgás, ahogy a zene sem csak hangok egymásutánja. A tánc az egyik legmagasabb szintű művészeti ág. Legfrissebb válogatásunkban a tánc világnapja apropóján betekintünk a balett- és kortárstánc-történetbe, hazai művészekről készült fényképekkel illusztrálva, egyúttal táncosaink előtt is tisztelgünk.

A tavasz tizenkét legszebb pillanata

Friss-zöld levelek, virágok súlyától roskadozó fák, a városi parkok virágágyásaiban ezerszín tulipán erdők nőnek, a konyhakertekben is megkezdődik a munka – a téli színtelenségnek vége, a tavaszi újjászületés megkezdődött.

A tél titkai

Igaz, csillagászati értelemben véve a tél csak a téli napfordulóval, az év leghosszabb éjszakájával érkezik, ami az egyenlítőtől északra december végén következik be, viszont a köznapi felfogás szerint, ha már elég hideg az idő, akkor már itt a tél!

A tisztaság fél egészség

Márai Sándor Egy polgár vallomásai c. művéből tudjuk, hogy „A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha beteg volt, vagy ha nősült.” A tisztaság fogalom egészen másra, jórészt a látható részekre fókuszált, elsősorban a ruhára és a lakókörnyezetre. Ami a nők esetében a tiszta alsószoknya, az a férfiaknál a tiszta gallér és kézelő volt. Hogy elődeink milyen erőfeszítéseket tettek az áhított tisztaság eléréséért, mely gyakran az egészség szinonimája is volt, legfrissebb válogatásunkból kiderül.

A titkosszolgálat működése: színészkedés, ideális helyek és módszerek

A szervezett titkosszolgálatok létrejöttét a kémelhárítással kapcsolatos szükségletek hívták életre. Mivel a hírszerzés szervei a XIX. század második feléig csak esetenként alkalmaztak (jellemzően) katonailag alulképzett kémeket, akik ráadásul nem egységes tervek szerint, és nem szervezett keretek közt dolgoztak, ezért az általuk szerzett információk gyakran nem voltak kellőképpen megbízhatóak. Idővel a hírszerzés szervezettségének hiánya egyre inkább nyilvánvalóvá vált.

A túrkevei szobrász triumvirátus – a Finta testvérek

A Finta testvérek, Sándor, Gergely és Sámuel, a 20. század első felének kiemelkedő szobrászművészei. Életútjuk különbözőképpen alakult, más-más módon találtak rá tehetségükre, amely nem merült ki a szobrászatban, hanem éremművészeti, grafikai alkotásokkal, novellaírással, könyvillusztrálással is kiegészült. Aktuális virtuális kiállításunkban többek között a túrkevei Finta Múzeum 3D-ben digitalizált Finta műalkotásait mutatjuk be a fivérek szövevényes életrajza mellett.

A várakozás helyszínei és drámái

Annak ellenére, hogy sokszor gondoljuk úgy, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy várakozva töltsük, életünk során meglehetősen sok időt töltünk várakozással. A statisztikák szerint csak sorban állással átlagosan három évet. Akár sorban állásról, akár egyéb módon történő várakozásról legyen szó, mind a társadalmi alkalmazkodás olyan megnyilvánulási formái, amelyek életünk és kultúránk szerves részét képezik.

A Várkert Bazár titkai

A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk, de a korabeli fényképeken nemcsak az épület, hanem a palota változásai és dunai hajózás is megelevenedik.

A vecsési káposztától a nagykőrösi uborkáig – savanyított zöldségeink

A savanyított zöldségek fogyasztása hozzátartozik étkezési szokásainkhoz; van, aki maga készíti el, van, aki piaci savanyúságosnál szerzi be. A savanyú káposzta napjainkban is az egyik legfontosabb téli vitaminforrás, a nyár pedig nem az igazi az ablakban kovászolt uborka nélkül. Az egészséges táplálkozásban betöltött szerepük elvitathatatlan, erős aromájukat, fanyar ízvilágukat sokan imádják, mások kevésbé.

A világítástechnika története

„A fáradhatatlanul kutató, soha megpihenni nem tudó emberi elme megtalálta a módot, melylyel a különben megközelithetlen „nap“ fényét is túlszárnyalhatja, melylyel sötét égből tündér fényt varázsolhat, éjjelből nappalt alkotott magának. S mindezeket a halhatatlan vívmányokat eléri a természet titkaiból ellesett és onnan megfejtett - villamossággal.” - Kiskunhalas, 1898. E heti kiállításunkkal a világítástechnika fejlődéstörténetének világába kalauzoljuk önöket, adatbázisunk archív fotói segítségével.

A Völgy története és a Kapolcsi Egylet gyűjteménye

1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt egy kapolcsi utca közepén, Márvány Elliék kapuja előtt, majd kiszállt a kocsiból egy fiatalember, akinek az első kérdése az volt: "Van eladó ház a faluban? Szerencséje volt, mert pont akkoriban üresedett meg egy nagyon szép kis parasztház”, amit amint megnéztek, megvettek! Ez volt Kapolcs találkozása Márta Istvánnal, amit a Kapolcsi Egylet és vele együtt a Művészetek Völgye fesztivál létrejötte követett. E kiállításunkban a kapolcsi fesztivál kezdeteit és a Kapolcsi Egylet gyűjteményét mutatjuk be.

Ady elfeledett múzsája

A szerelem, különösen a plátói, nehezen múlik. Az apró emlékek, levelek mögött mennyi ki nem mondott szó és elszalasztott lehetőség bújik meg. A várakozás, a tipródás, az öröm, a fájdalom és még mennyi érzelem rejtőzhetett egy fiatal lány szívében, amikor eldöntötte, lemond vágyairól. Vajon kisvárosi prüdéria vagy lelkiismereti kérdés állt emögött? Egyáltalán, el lehet titkolni évtizedekig, hogy szerelmünk tárgya Ady Endre? Válogatásunkban a főszerep eme titokzatos kapcsolaté – Ady Endrével, Kíváncsi Illivel, a Varga családdal és rokonaikkal!

Ahol a divat születik - A Goldberger-textilgyár

A magyar textil- és ruhaiparról sokunknak a nejlon otthonkák, dzsörzé pulóverek vagy a Május 1. ruhagyár juthat eszébe, pedig azok hagyományai sokkal messzebbre nyúlnak vissza. Aktuális összeállításunkban végigkövethetjük, hogy hogyan lett egy kis családi kékfestő üzemből Magyarország legnagyobb textilipari vállalata, miközben a gyár mögött álló család megrendítő története is megelevenedik.

Akarsz-e játszani?

A játékszerek története idősebb, mint az emberiség, hiszen már az emlősállatok, főként a kölykök is hosszasan képesek foglalatoskodni egy játékszerré avanzsált tárggyal. A játékok jelen voltak az ősidőkben, és az első emberi civilizációk időszakából is számos tárgyi emlék maradt fönn: ezek főként a felnőtt használati tárgyak, fegyverek leképezései, babák és állatokat mintázó szobrocskák. Mindezek szerepjátékok eszközéül szolgáltak, és szolgálnak a mai napig: a gyerekek eljátszhatják velük a felnőttek világát. De ne menjünk időben olyan messzire, csupán 100-150 évvel ezelőttre.

Ákovita az officinában – patikatörténeti kitekintés

Adatbázisunk képei segítségével meglátogatjuk régi korok gyógyszertárait: megcsodáljuk a díszes berendezést, a különös patikaedényeket, a gyógyszerkészítők tudományát. Kiállításunk során kitérünk az aqua vitae-re, a vízégetőkre, a gyógyító(nak vélt) cukorra, a szódavízre, erőteljes vallási és mitológiai hatásokra, a különféle szimbolikus állatoknak címzett patikákra.

Állati jó helyek

Hogy egy vendéglátó-ipari egység mitől lesz népszerű, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a neve és helyzete sokat nyom a latba. A vendéglátóhelyek elnevezésüket tekintve a logikustól, mint a Mókus utcai Mókus sörkert, a kreatívig, a kolozsvári Zokogó majom széles skálán mozog. A tulajdonosok, úgy lehettek a névadással, mint ma bármelyik marketinges, csak elcsépelt ne legyen. Hiába, a klasszikusan egyszerű Borozón és túl is van élet. A héten néhány állati jó helyre invitáljuk Önöket. Mókustól a Mézes mackóig!

Állatkerti mesék

Vonzódás az egzotikus állatokhoz nem új keletű dolog, ahogy gyűjtésük, mutogatásuk sem. Uralkodók gazdagságát és hatalmát, nemcsak a kincstár tartalma, hanem az udvarban található különleges állatok száma is mutatta. A Londoni Towerben már a 13. században létezett állatkert, persze nem a mai értelemben vett, ahol leopárdokkal és oroszlánokkal tartottak. Hazánkban, minden bizonnyal Mátyás rendelkezett a legkülönlegesebb állatokkal, a krónikák szerint két oroszlán és számos egzotikus madárfaj emelte udvara fényét. Ma az állatkertek célja már rég nem a szórakoztatás és a különleges állatok mutogatása, hanem a fajok megmentése. Bár a pandadiplomácia hazánkat elkerüli, úgy tűnik barna medvéből nincs hiány.

Alpár Ignác – a késő historizmus mestere

Alpár Ignác a századforduló historizmusának egyik kiemelkedő építésze. Szinte minden építészeti műfajban alkotott, de kétségkívül pályafutásának egyik csúcspontja a Millenniumi Kiállítás Történelmi Főcsoportja, vagyis a Vajdahunyad váraként ismert együttes a Városligetben. Azonban nem véletlen, hogy „banképítő specialistaként” is számon tartották, hiszen olyan épületek tervezésével ívelt fel a pályája, mint a Tőzsdepalota a Szabadság téren. Legújabb válogatásunkban néhány híres épületének történetét elevenítjük fel.

Alsó-szászországi utazások

A héten Németország észak-nyugati sarkába kalauzoljuk el az olvasókat, Alsó-Szászországba, az egykori Hanza-városok, faszerkezetes házak, szélerőművek vidékére. Óvárosai, várai és számos csatát látott erdőségei szinte visszarepítenek minket a középkori időkbe.

Ami ellen küzdött, az lett a végzete

Ma Semmelweis nevét viseli a legtekintélyesebb hazai orvosi egyetem, születése napja az egészségügyi dolgozók ünnepe, neve az anyák megmentőjeként épült be a köztudatba. Hogy milyen ember volt? Nehéz. Kitartó konokságával sok ellenséget szerzett magának az orvostársadalomban, de nem is történhetett másképp. Abban a korszakban, amikor a jó orvos ismérve, a távolról érződő hullaszag, ő tisztasági regulákkal piszkálta a nagytiszteletű doktor urakat.

Amikor a jég az úr

Bár sokunk számára ma különlegességnek tűnhet, hogy az elmúlt évszázadokban a befagyott Duna jegén közlekedtek, vagy épp királyt választottak, de akkoriban ez egyáltalán nem volt az. Napjainkban szinte elképzelhetetlen, hogy teljesen befagyjon a folyó, melynek legnyomósabb indoka: a folyószabályozás.

Amikor a számítógép állást keresett

Neumann Jánosnak és munkatársainak köszönhető, hogy a modern számítógépek meghódították a kutatóintézeteket, majd az otthonainkat is. A Neumann-elvek alapján készült tárolt programú, elektronikus számítógépek eleinte szobákat betöltő monstrumok voltak: nem kivétel ez alól az első, igazi modern számítógép, az IAS sem, amelyet Neumann csapata az Institute for Advanced Study intézetnél épített meg Princetonban, 1951-re. Nyolc évre rá, 1959. január 21-én pedig már Magyarországon is elkezdett működni az első hazai számítógép, az M-3.

Amit akkor modernizációnak gondoltunk – technikai fejlesztések hazai perspektívából

A korszerűsítés és fejlődés mindig is alappillére volt és lesz a társadalomnak. Ez igaz többek között a viselkedési formákra, normákra, de sokkal inkább vonatkozik például a használati tárgyainkra. Ha belegondolunk, hogy 100 évvel ezelőtt hogyan nézhettek ki ezek a mindennapi eszközeink, magunk is meglepődhetünk, milyen gyorsasággal fejlődik a technika. Egyik pillanatban még telefonfülkéből tárcsázunk és szénnel hajtott vonatokon közlekedünk, a másikban pedig már majdnem minden ember zsebében lapul egy okostelefon és a vonatok szinte maguktól közlekednek.

Ápolástörténet Kossuth Zsuzsannától Andrássy Ilonáig

A betegellátás története a 19. században óriási változáson ment keresztül, amelynek egyik fő mozgatórugója a hadi betegápolás állapotának javítása volt. Florence Nightingale volt e reformok egyik legfontosabb kivitelezője. Hazánkban Kossuth Zsuzsannát tekintjük az ápolónői szakma megalapozójának. A két nő sorsa hasonló: kortársak voltak és a történelem viharai bontották ki ápolói elköteleződésüket. Missziójuk máig fontos alappillére a szakmának.

Slágerszínpad '73 a Pécsi Szabadtéri Színpadon

Aprónyomtatványok nagy énekesei

Az adatbázisunkba töltő intézmények igen sok aprónyomtatványt, például meghívókat, plakátokat, szórólapokat, képeslapokat digitalizálnak. Ezek nem mindegyike képvisel jelentős művészettörténeti értéket, de a helytörténet kutatása szempontjából kulcsfontosságúak. Hogyan éltek, hogyan szórakoztak és művelődtek szüleink, nagyszüleink? – erről is mesélhetnek az apró (és kevésbé apró) nyomtatványok.

Aquincum, római romok, a múzeum története

Budapest területén már több mint 150 éve folynak rendszeres régészeti feltárások, de egy-egy építkezés alkalmával még mindig felbukkannak újabb és újabb régészeti emlékek. Aquincum történetét csak ásatások segítségével rekonstruálhatjuk, hiszen alig néhány történelmi forrás említi Pannóniát és a Duna menti városokat.

Asztal két főre, árnyékkal, panorámával, friss levegővel

A korábbi évekhez képest idén egy kicsit később nyitottak meg a kerthelyiségek és teraszok a húsvét utáni áprilisi tél miatt, mint az amúgy megszokott, de lassacskán magabiztosabban tervezhetjük a kint ücsörgést. A következőkben nézzünk körül egy-egy korábbi közkedvelt kirándulóhely közeli éttermének, kocsmájának teraszán. Lássuk először a budai oldalt.

Atomrakéták készenlétben: a hidegháború kulcsfigurái és legveszélyesebb helyzetei

Igaz, hogy többen – Truman elnök, George Marshall, és Eisenhower – is fontos szereplői voltak a hidegháborúnak, de e történet igazi kulcsfigurája és főszereplője mégis egyetlen személy: Nyikita Hruscsov. Főként neki köszönhető a hidegháborús helyzet kialakulása és súlyossá válása, egyrészt, mert az ő reformjai által vált a Szovjetunió gazdaságilag és hadászatilag is igazán meghatározóvá, másrészt azért, mert a kiszámíthatatlan és labilis mentalitásával ellehetetlenítette a diplomáciai kapcsolatokat és védekező helyzetbe kényszerítette a nyugati nagyhatalmak vezetőit.

Autók a keleti blokkban

A hétköznapokban csak 1200-as Zsiga és ezeröcsi néven becézett VAZ 2101-es és a VAZ 2103-as Lada közel két évtizeden keresztül volt a legkedveltebb autó Magyarországon. Miközben az 50-es évek propagandafilmjei a kommunista blokk határtalan fejlődését, a gázturbinás, a számítógép vezérelt és atommeghajtású okosautók vízióját vázolták nézőik elé, addig akkoriban egy saját autó (a nemlétező szabadság szimbólumaként) egy átlagpolgár számára csak elérhetetlen vágyálom maradt.

Az 1900-as évek eleje a Gömöri Múzeum képein

Legyen szó akár munkáról, akár kikapcsolódásról, 100 éve az élet Magyarországon igencsak más volt, mint manapság. Igaz, vannak hasonlóságok is. E heti virtuális kiállításunkban a Gömöri Múzeum archív gyűjteményének képei nyomán, korabeli sajtócikkek segítségével, mai szemmel vizsgálva idézzük fel a századelő világát, különös tekintettel különféle tevékenységekre: a munkától és hivatástól kezdve a kikapcsolódáson át a hobbiig.

Az absztrakt művészet vonzereje, szentségtörése és szerepe az élethű virtuális valóság létrehozásában

Habár mindig is voltak olyanok – például Hitler – akik gyűlölték, szentségtörésnek, elfajzottnak, kaotikusnak, vagy kifejezéstelennek bélyegezték az absztrakt ábrázolást, ugyanakkor rajongói is akadtak szép számmal. Népszerűségének titka a színes játékosságon és az újdonságvarázson túl abban rejlik, hogy némely alkotásnak a földi világ jellemzőitől radikálisan eltérő ábrázolás, spirituális kifejezőerőt kölcsönöz, mindemellett az absztrakt művészet lehetőséget ad a természetben megtalálható, szemet vonzó fraktálmintázatok létrehozására is a művészeti alkotásokban vagy a virtuális térben.

Az első pesti közkórház, a Rókus

Egészségügyi intézmények már évszázadok óta jelen vannak Pesten, azonban az ápolás és szeparálás helyett inkább a gyógyítást előtérbe helyező ispotály csak a Szent Rókus Kórház megnyitásával vált elérhetővé a polgárok számára. A kezdetben szegényház funkciót is ellátó intézményhez a hazai egészségügy sok fontos állomása kötődik: a 18-19. századi pestis- és kolerajárványok idején fontos feladatot látott el, itt dolgozott Flór Ferenc és Semmelweis Ignác, a századfordulón a diagnosztikában már használták a röntgensugárzást.

Az épülő Dunaújváros

A szocialista város fogalma erőteljesen összekapcsolódik az iparváros fogalmával. Ugyanakkor a városok nem voltak könnyen átformálhatók és adaptálhatók az új ideológiai rendszer szerint, viszont az új iparvárosok a jövő szocialista várostípusaként szolgáltak - vagy inkább szolgálhattak volna.

Az idő urai

Az idő viszonylagos fogalom. Néha ólomlábakon jár, néha szalad, egy dolog azonban biztos, hogy múlik. Az időmérésére már az ókorban pontos eszközeink voltak, hogy hogyan jutottunk el a napóráktól a kvarcórákig, az egy másik történet. Legfrissebb válogatásunk az időről és az időmérők felkent papjairól, az órásmesterekről szól.

Az ikonikus, a szerepét vesztett és a Nagy-Villám – kilátótörténeti körutazás

Hegyek meghódítása valami ősi ösztön lehet, különben nem lenne olyan vonzó egyre magasabbra jutni, az ismeretlen felé. Meglehet, pragmatikusabb okai is vannak ennek a felfelé törekvésnek, de a lényegen nem változtat, aki meghódítja azt a bizonyos magaslatot, azé a lenyűgöző kilátás. A héten kilátók történetéről olvashatnak.

Az olvasó nők veszélyesek?

Természetesen nem. De mégis miért érdekes ez a felvetés? Olvasásszociológiai felmérések szerint szépirodalmat főleg nők olvasnak, legalábbis ezt mondják, ha rákérdeznek. Az olvasási szokások változásairól már régóta folyik a polémia, különösen arról, hogy nem olvasunk – mármint könyvet – sőt, a gyermekeink sem olvasnak. Vaskos közhelyek helyett, a héten megnézzük, mit olvastak, és hogyan viszonyultak a női olvasókhoz az elmúlt évszázadokban.

Az Oriontól a Közértig

Képzeljük el, hogy 1970-et írunk és villamosra szállunk a Lenin körúton (mai Teréz és Erzsébet körút) egy borongós őszi napon. Egy fárasztó nap után mi lehetne pihentetőbb, mint elsuhanó neonreklámokat, cégéreket figyelni: Röltex, Patyolat, Ofotért, Orion, Közért.A magyar márkák fejlődéstörténetéről, és a hozzájuk kapcsolódó reklámokról sokan írtak már. Néhányat már rég elfeledtünk, de akad olyan, ami ma is ismerősen cseng. Most összeszedtünk néhányat, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül nosztalgiázhassunk.

Az osztrák-magyar Riviéra

Napfény, áttetsző sós víz, festői sziklák, a part fölé magasodó hegyek. Mindezek alapfeltételei egy igazi tengerparti nyaralásnak – ezt már ükszüleink is tudták. Kiállításunkban megismerjük az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb adriai üdülőhelyeit, az elbűvölő városkákat: Abbáziát, Lovrant vagy Cirkvenicát, és górcső alá vesszük, hogy képletesen szólva – hiszen ekkor még nem kandikálhatott ki a köldök – hol süttette a hasát a Monarchia krémje.

Az üvegszínezés fortélyai és Róth Miksa hagyatéka

Az üvegszínezés kezdete a XI. és XII. századra, az üvegfestészet igazi reneszánsza pedig a XIII. századra tehető, és a gót stílus uralomra jutásával hozható összefüggésbe. E kiállításunkban az üvegfestés történetének és módszerének rövid áttekintése mellett főként a legnevesebb üvegfestőnk, Róth Miksa hagyatékának dokumentumai közül válogattunk, amelyet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai őriznek, és amit digitalizált formában adatbázisunkba is elérhetővé tettek.

Babonák bűvkörében

Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.

Bajuszkultusz

Bajusz alatt általában az ember, azon belül a férfi arcszőrzetének az orr és a száj között elhelyezkedő részét értjük. Másodlagos nemi jelleg, esztétikai funkcióval bír. Egyes társadalmi csoportokban identitásképző erő, illetve a történelem során változó divatjelenség, szimbólum. Az állatvilágban azonban más a szerepe: a tapintó-szaglószerv segíti az éjszakai életmódot folytató állatokat, főként a macskaféléket és más kisemlősöket. A halak (köztük a harcsák és a pontyok) esetében a bajuszszerű bőrfüggelékek is az érzékelést, tájékozódást szolgálják.

Balatonfüredi múltidéző – Füred hírnévtörténete dióhéjban

Archív sajtócikkek tanúsága szerint Balatonfüred népszerűségének története a gyógyforrásaival kezdődött; az első balatonfüredi – nyaralás céljából készült – faházak a gyógyforrások közelében épültek, helyüket később fürdőházak és fogadók vették át. Az üdülőhely egyre növekvő hírnevéhez a király látogatásán túl – paradox módon – egy kedvezőtlen esemény okozta „negatív reklám” éppúgy hozzájárult, mint az, hogy a hely gyógyvize egy hercegnőt (állítása szerint) kétszer is kigyógyított a betegségéből.

Baradlától Suba-lyukig – Röviden a hazai barlangászatról

Hazánk bővelkedik barlangokban, amelyek titokzatossága, illetve cseppkő- és sziklaformációinak, olykor ásványkiválásainak és ősmaradványainak látványossága vonzó turistacélponttá teszi az üregeket. A honi barlangkutatás többszáz éves múltra tekint vissza, kiállításunkban a barlangászat-történet főbb állomásait tekintjük át, külön kiemelve a leghíresebb magyar barlangot, az Aggteleki Nemzeti Park területén található, világörökség részét képező Baradlát.

Bazaltsziklák, borteraszok és a múzsák csókja

Badacsony. Jellegzetes alakú tanúhegyünkre gondolva pozitív asszociációk tömkelege jelenik meg a fejünkben: egy balatoni nyaralás, a kéknyelű vagy a szürkebarát íze, kedélyes borozgatás tepertős pogácsával kísérve, séta a szőlőtőkékkel borított hegyoldalon, túrázás a bazaltsziklák között. Aktuális kiállításunkban mindezeket megidézzük és egy virtuális sétát teszünk a Badacsony lankáin.

Beach food mozgalom a Balatonon – egykor és most

A balatoni gasztronómiáról mindenkinek vannak tapasztalatai: a retró hamburgertől kezdve a hungarikum-lángoson át napjaink beach food gasztroforradalmáig. A Balaton parti vendéglátás annyira meghatározó szegmense kultúránknak, hogy olyan kultfilmek dolgozták fel, mint Tímár Péter Zimmer Ferije vagy Török Ferenc Szezonja. Kiállításunkban áttekintjük, hogyan vált közel száz év alatt egy elszegényedett országrészből a legfelkapottabb nyaralóhely, és hogyan jutottunk el a lángossütő bódéktól az ország legmenőbb teraszain felszolgált kulináris élvezetekig.

Befőtt, lekvár, pálinka

A nyárhoz hozzátartoznak a zamatos gyümölcsök, de hogy télen se kelljen nosztalgiázva visszagondolni rájuk, érdemes tartósítanunk őket. A tartósítási eljárások közül a befőzés és a lekvárkészítés történetébe mélyedünk bele. Érdekesség, hogy a lekvárfőzés tudománya legalább olyan ősi, mint a sörfőzés. Receptekért sem kell messzire mennünk szakácskönyvet, pontosabban liktáriumos könyvet böngészhetünk gyűjteményünkben, és megtudhatjuk mire jó a szilke.

Bemutatkozik: a Béke szálloda

Hogy a kávékereskedelem jövedelmező üzlet az már a századelőn köztudott volt. A múlt század elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve, meghallotta az idegenforgalom hívó szavát, korszerű szállodát kívánt létesíteni a Nyugati pályaudvar mellett. Aktuális válogatásunkban a Béke, leánykori nevén Britannia Hotel történetét mutatjuk be.

Bemutatkozik: a Gambrinus szálloda

A hajdúszoboszlói fürdőkúráról hazatért vendégek anno, nem azt kérdezték egymástól, hogy használt-e a víz, hanem azt: „voltál-e a Gambrinusban?" Nem is csoda, hiszen már megnyitása idején Kelet-Magyarország egyik legszebb szállodájaként hivatkoztak rá. Hogy milyen volt az élet az egykori szállóban, az aktuális válogatásunkból kiderül.

Bemutatkozik: a Royal Szálló

A Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek a vendégkönyvben, luxus körülmények, mozi a bálteremben, ugyanakkor szomorú eseményeknek is szemtanúja volt; karantén, a Gestapo beköltözése vagy az 1956-os bombázások.

Berki Viola művészete

Berki Violát a művészettörténészek naiv művészként tartják számon. Személyes sorsa, akárcsak műveié, ellentmondásokkal teli. Saját bevallása szerint is sokat illusztrált, ami a festészete rovására ment. A Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza volt a mestere, de Kondor Béla volt rá igazán nagy hatással. Ezen a héten életművével ismerkedhetnek meg.

Bethlen István és a Bethlen-kormány jelentősége

Gróf Bethlen István a Horthy-korszak egyik kulcsfontosságú politikusa volt, akinek sikerült elérnie miniszterelnökségének egy évtizede alatt, hogy a Trianoni tragédia által megtépázott Magyarország mind gazdaságilag, mind társadalmilag megerősödjön. Ezen a héten halálának 75. évfordulója alkalmából megemlékezünk életéről, érdemeiről és kormányáról, melyet száz évvel ezelőtt alakított meg.

Bíborba, bársonyba… – kendők a népi kultúrában

Télen az egyik legpraktikusabb ruházati kiegészítő a kendő, amelyet sálként nyakra tekerve is hordhatunk, illetve vállunkra vetve, hátunkat takarva vagy fejünket beborítva vele szintén viselhetünk. A magyar népviseletben is kiemelt szerepe van a kendőknek, amelyeket tájegységenként változatos, olykor kifejezetten bonyolult variációkban kötöttek a fejre, nyakra, vállra. Mintázatuk, színük és anyaguk is széles skálájú változatosságot mutat attól függően, hogy hétköznapi vagy ünnepi viseletnek szánták.

Boszorkányok és Grimm-mesék vidékén – A Harz hegység

A Harz hegység titokzatos tájai számos mesét és rémtörténetet ihlettek, többek között a Grimm testvérek történeteit és a Goethe Faustjában bemutatott Boszorkányéjt. A vidék jellegzetes fagerendás házai valóban mesébe illő miliőt teremtenek. A tündérmesék mellett gazdag és szövevényes történelemi múlt is jellemző a Harz körüli városokra.

Brunszviktól Montessoriig – A hazai kisdedóvók két évszázada

Ma már természetes, hogy a három- és hétéves kor közötti gyerekek számára az egyik legfontosabb szocializációs színtér az óvoda. Azonban ez nem volt mindig így, hiszen kisdedóvók – azaz olyan helyek, ahol nap közben megőrzik és szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel –, közel kétszáz éve léteznek. Kiállításunkban kitérünk rá, hogyan alakult ez a folyamat, és elsősorban azokra a nőkre, akik filantróp hozzáállásukkal és kitartásukkal életre hívták és működtették ezeket az intézményeket.

Budapest 150

Minden évben november 17-én ünnepeljük fővárosunk születésnapját, hiszen 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Az ünnepeltről természetesen mi sem feledkeztünk meg. A születésnapost a tavaly megjelent Budapest 150 kiállításunkkal köszöntjük idén is.

Budapest anno

A fejlődés nem állhat meg! – tartja a mondás, a gyakorlatban mégis azt tapasztaljuk, hogy időnként megáll. A változás – ha a maga útját járja – néha jó, néha rossz irányba tart, de – úgy tűnik – az állam beavatkozása nélkül sokszor teljesen leáll. Bizonyos változások esetében a szerencsésen alakuló körülmények (például a Rákos árok feltöltődése) és sajnos néha a balszerencse is szerepet játszik. (Például a budai borok eltűnése esetén.)

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.

Budapesti sajtószemle – 1900-as évek eleje

Hogyan cikkeztek a budapesti újságok közel 100 évvel ezelőtt a fővárosunkról és hogyan látták azt korabeli lakói? E témához való viszonyuk meglehetősen hasonló volt, mint a mai városlakóké. Habár a kritikákat megfogalmazó „város-reformerek” igazi célja sok esetben a hatalmi pozíciók megszerzése, az általuk generált konfliktusok a kutatók véleménye szerint – főként, ha kompromisszumok létrejöttéhez vezetnek – elősegíthetik a fejlődést.

Budavári séta

A budai Várnegyedet kétszer rombolták földig, arculata is ehhez mérten változott. Kápolnákból többhajós templomok, amelyekből később dzsámik lettek, majd azoknak a helyét ismét keresztény templomok vették át. Az épületek többsége középkori alapokon nyugszik, de erre napjainkban csupán néhány boltív és ülőfülke emlékeztet. Amikor Buda 145 hosszú év után újra keresztény kézbe került, a folyamatos ágyútűz alatt álló negyed házai és templomai közül alig néhány maradt épen. Ezen a héten a Várnegyed beszédes utcái közé invitáljuk önöket.

Címtelen könyv

1932 júniusában vendég érkezik a balatonföldvári Zrínyi Szállóba. Az ekkor már elismert író magányra vágyik, otthon nincs nyugta a vendégektől, akiket neje főztje vonzz. Persze, nemcsak ezért jön, orvosai a szívét akarják meggyógyítani, ő pedig írni akar. Móra Ferencnek szerződése van egy új regényre, az Aranykoporsóra. A készülő művel azonban nem halad, tulajdonképpen egy sor sincs meg belőle, de a legnagyobb baj, hogy nem is jut eszébe semmi. A hotelben egy feltűnően szép nő, hivatalból szórakoztatja, a kialakult viszonyukról régóta tud az irodalomtörténet.

Csárdák a Hortobágyon

„Délibábos Hortobágyon, egy kis kurta kocsma van"... csendül fel fülünkben az ismerős melódia Huszka Jenő Erzsébet című operettjéből. De vajon tudjuk, milyen híres csárdák vannak a hortobágyi pusztaságban? Jelen kiállításunkban ennek járunk utána.

Császárváros

Bécs múltja elválaszthatatlanul összeforrt a magyar történetelemmel. Jelképe volt elnyomásnak, de a szabadságnak is. A héten a császárvárosba kalauzoljuk önöket, lesz itt gasztrokörkép Sacher-tortával, és az elmaradhatatlan adventi vásárral, de a bécsi nevezetességek sem maradhatnak ki válogatásunkból.

Csehov cseresznyéskertjében

Ha azt vizsgáljuk, mi lehet a Cseresznyéskert sikerének és népszerűségének titka, első körben érdemes áttekintenünk, mekkora sikere volt a múltban és van a jelenben is: mennyi adaptációja készült, hány országban és hányszor játszották már világszerte. Láthatjuk, hogy elképesztő népszerű darabról van szó; játszották Amerikától kezdve Európán és Afrikán át Japánig, csak Moszkvában a bemutatót követő közel 50 év során több mint 300 alkalommal játszották.

Csendélet

A csendélet az embert körülvevő világ festői megjelenítése. A műfaj ma is nagy jelentőséggel bír a festészetben, hiszen szinte végtelen lehetőséget ad a művészeknek festéstechnikai bravúrok gyakorlására. Története nagyon régre nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban és Rómában is készültek ilyen jellegű falfestmények. Legfrissebb válogatásunkban a csendélet műfajának történetével foglalkozunk, galériánkban pedig a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gazdag csendéletgyűjteményét csodálhatják meg.

Csillagok, hóstyák és bikavér – Városnézés Egerben

Eger rendkívül szövevényes történelmi múlttal büszkélkedő város. Heves megye székhelye a Bükk lábánál terül el, népszerű borvidék öleli körbe. Számos nevezetesség juthat eszünkbe róla, köztük Magyarország kedvenc könyve, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az egri vár és a hős várvédők emléke, a Líceum, a Bazilika, a termálvizek vagy a bikavér és a szépasszony-völgyi borospincék.

Darnay Kálmán dolgozószobájában

Egy régi, kicsit megfakult, fekete-fehér fotó, mely mesél az emberről és tárgyairól. A fényképen Darnay Kálmán látható. A fotó a dolgozószobájában készült az íróasztalánál. Íróasztalának tárgyai, mind-mind szívének kedves dokumentumai és rekvizitumai, melyek a Kisfaludy Sándor Emlékház állandó kiállításában megtekinthetők.

Diafilmtörténet dióhéjban

Kiállításunkban körbejárjuk a diavetítés és a vetítők történetét az árnyjátékok több ezer éves feltalálásától kezdve Leonardo da Vinci camera obscuráján át a 20. század virágzó optikai iparágáig. Nosztalgiázunk az 1950-es évektől a legtöbb háztartásban jelen lévő bogárhátú mesefilmvetítővel és a tekercsek tárolására szolgáló színes keménypapír vagy később műanyag kördobozzal, amelyek közül olyan jó volt kiválasztani az esti mesét.

Divatfotók sztárjai

A divat és én már a kezdetektől igen ambivalens viszonyban állunk egymással. Kislánykoromban a nagymamám által megálmodott ruhákat napjában ötször kellett felpróbálnom, érezhettem volna igazi modellnek is magam, de nyilván nem tettem. A próbálás kényelmetlenségén túl az sem segített sokat, hogy manökeneket csak magazinokban láttam és már akkor sem értettem igazán, miért tartják magukat olyan furcsa pózokban egy pulóver kedvéért. A hazai sztármanökeneket azonban feltétel nélkül imádtam, persze nem tudtam, hogy így hívják őket. A héten divatbemutatók és divatfotók képei között böngészhetnek, Pataki Ágival, Schmidt Beával meg Bodó Sztenya képeivel.

Dr. Bubótól a moákig – madarak madártávlatból

A láthatatlan madarak énekére ébredünk vidéken, az emberhez szelídült galambokat kerülgetjük a városban. Életünk részei, mégis meglepő, hogy a madarak 9900 fajjal az állatvilág egyik legnagyobb osztályát alkotják. Magyarországon ebből 400 faj él. Függünk tőlük, a háziasított fajok húsa és tojása az ember egyik fő tápláléka. A vadon élőket pedig szívesen meglessük egy-egy természetjárás alkalmával. Nézzünk néhány érdekességet e szárnyas lényekről!

Dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplója

Az 1939. évi II. törvény 230. törvénycikkelye rendelkezett a közérdekű munkaszolgálatról, mely előírta a kötelezettséget minden katonai szolgálatra alkalmatlan, huszonnegyedik életévét betöltött magyar állampolgárságú férfi lakosnak. A katonai keretek között végrehajtott kiképzést munkatáborokban kellett letölteni a törvény által meghatározott személyeknek, a szolgálat időtartamát évi három hónapban határozták meg. Az első munkaszolgálatos századok 1939 júliusában kezdték meg munkájukat, így 1940 nyarának végére már az is kiderült, hogy az alkalmatlanságot nem fizikai-egészségi vonatkozásban értelmezte a törvényalkotó, hanem a származás és politikai megbízhatóság alapján. A rendeletet így nehéz másként értelmezni, mint a zsidótörvények kiegészítéseként.

Egy egyedülálló ital- és családtörténet

A Zwack család, az államosítást nem számítva, hatodik generáció óta vezeti a gyárát. Nemcsak nevük, hanem életük is összeforrt az Unicummal. Egy titkos recept, pozitív gondolkodás, egy kis szerencse és vállalkozó kedv. Vajon ennyi a titkuk? Aktuális összeállításunkból kiderül!

Egy kis Itália Bárdibükkön – Goszthony Mária művészete

A huszadik század emancipációs törekvéseivel egy időben egyre több nőművész lép a nyilvánosság elé, mint amilyen Goszthony Mária is volt. Alkotótevékenysége, ízlése elválaszthatatlanul összeforrt az Itáliában töltött éveivel. Életéről és munkásságáról olvashatnak aktuális összeállításunkban. Hagyatékát a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban is megtalálhatják.

Egy kis sörgyári capriccio

A nyári melegben nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc teraszunkon. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. Vegyünk kezünkbe egy üveggel kedvenc komlós, kesernyés nedűnkből, és vizsgáljuk meg – egy apró kitekintéssel – kis magyar sörtörténelmünket e négy gyár mentén haladva.

Egy nagy magyar és büszke amerikai tudós: életműve Hungarikum

Ha megkérdezünk egy járókelőt, hogy ki Neumann János, Magyarországon vélhetően ismerni fogja a nevét – és azt válaszolja, „a számítógép feltalálója”. Ez egy olyan babér, amelyre az 1903-ban Budapesten, a mai Bajcsy-Zsilinszky utca és Báthori utca sarkán lévő házban született és „csodagyerekből”, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban Rátz László tanítványából vegyészmérnökké, majd nemzetközi hírű matematikussá, a huszadik század Emberévé vált tudós nemigen pályázott.

Egy vaskereskedő család története

Az egykori "vasudvar" épülete ma is az Üllői út egyik legszebb bérpalotája, igaz az utcán sétálva ebből keveset érzékelhetünk. Látszik azonban a ház tetején olvasható felirat: Heinrich udvar, és egy VASÉRT neonfelirat, mely mementóként őrzi a kereskedőház múltját. A héten a Heinrich család története elevenedik meg, mely tulajdonképpen az öt generáción át prosperáló cég krónikája is.

Egyiptomi körutazás

Az emberiség nagy utat tett meg az elmúlt évszázadokban, megszelídítettük a természetet, jártunk a Holdon, mégis megmagyarázhatatlan áhítattal szemléljük az ókori világ megmaradt csodáit, így Kheopsz piramisát. Nem volt ez másként a 19-20. század fordulóján sem, a korszak ismeretterjesztő előadásainak egyik neves szervezője, az Uránia Egyesület képanyagát elnézve, mely válogatásunk képanyagának gerincét is adja.

Egykor és most; séta a Budavári Palotában

A Budavári Palota emblematikus építményünk. Mozgalmas története során legalább annyiszor volt ostrom alatt, ahány évig állt romosan és elhagyatottan. Újjáépítések és átépítések, bővítések és bontások formálták a mai alakjára, melyet az 1960-as évektől 1985-ig tartó rekonstrukciónak köszönhetünk. Ítélkezni és építészettörténeti kérdések megválaszolására nem vállalkoznánk. Eheti egykor és most válogatásunkban az elpusztult, átalakult, vagy csodával határos módon megmenekült palota részeiről tudósítunk. Kellemes böngészést!

Életképek az első világháború idejéből

A világtörténelem egyik legnagyobb háborúja az első világháború, amelyben összesen 70 millió katona vett részt, és több mint 15 millió ember halálával, valamint a korabeli gyarmati- és érdekrendszer újrafelosztásával végződött. E heti kiállításunkban főként olyan, az első világháború idejéből származó fényképeket mutatunk be, amelyeket a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár archívumából válogattunk.

Elfeledett kolostor- és templomromok

Mindig megkapó, amikor természetjárás közben egy ott felejtett romba ütközik az ember. Egy kissé megrogyott oldalfal, egy gótikus ablakkeret, egy megmunkált oszlopfő a fűben és az erdő, ami bár óvja az avatatlan látogatók elől a romokat, egyúttal pusztítja is. Ezen a héten elhagyott templom- és kolostorromok után eredünk, Bükkszentlélektől Nagyvázsonyig.

Elvtársi üdvözletek a Balatonról

Hűsöltünk már hangulatos kerthelyiségekben sört, fröccsöt, "Bambit" kortyolgatva, sétáltunk a Margitsziget árnyas fái alatt, bejártuk a Monarchia híresebb fürdőit, így ideje, hogy nyaralni induljunk. Például a Balatonra, amiről sokunknak a lenyűgöző part mellett a Zimmer frei-ek, a mindent átható főtt kukorica illata – "maiszbitte" –, na meg a vállalati üdülők jellegzetes épületei jutnak eszünkbe először. Válogatásunkban ezen üdülők fényképeivel nosztalgiázunk.

Ép testben ép lélek

Testnevelés, milyen nemes és felemelő tevékenységet feltételez ez a kifejezés, mégis – talán nem tévedünk nagyot – sokak számára a kötélmászás keservét, vagy a fullasztó körbe-körbe futás emlékét idézi fel. Hiába, az iskolai keretek között történő testmozgás élményét valaki inkább örökre elfelejtené, pedig a rendszeres mozgás fontosságát senki nem megkérdőjelezi meg. A héten a testnevelés óra megszületésének okait vesszük sorba.

Erdély gyöngye, Tusnádfürdő

Tusnádfürdő híres klimatikus gyógyfürdő, sokan mégis az 1997 óta itt rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem miatt ismerik. A fürdő az 1800-as évek közepén alakult ki, az Erdély Gyöngye nevet virágzásának kezdetén, az 1860-as években kapta. Csodás gyógyulások fűződnek a nevéhez, amelyek közül legismertebb és legjellegzetesebb az állatokat legeltető pásztorfiú története. A legenda szerint a lápos területre elkóborolt marháit kereső pásztorfiú, átgázolva a területen, úgy tapasztalta, hogy a kénes iszap jótékony hatással volt fekélyes lábaira. Ahogy az lenni szokott, az itt feltörő források jótékony hatását először csak a környékbeliek élvezték, de a századfordulóra igazi virágzó fürdőtelep lett Tusnádfürdő. Legfrissebb írásunkban fürdőkultúrája elevenedik meg.

Érettségi, mi vagy te?

Vajon, hogyan tesz egy vizsga egycsapásra felnőtté? Egyáltalán mi az, hogy valaki érett? Mint annyi mást az érettségit is hajlamosak vagyunk leértékelni, ugyan mi az, mondja, aki már túl van rajta egy évtizede. A héten megint nosztalgiázunk. Kinek milyen érettségi emlékei vannak?

Erőmű kultúrára hangolva

A szocialista örökség „nehéz” örökség és nemcsak ipari szempontból. A megszűnt létesítmények után hagyott űrt betölteni, de még inkább új funkcióval megtölteni nemcsak nálunk jelent kihívást. Vannak követendő példák; Bécsben, ahol a Gasometer lakásokká alakítva él tovább, vagy Németországban a Ruhr-vidék, melynek sikerült áttérnie az iparról a kultúrára, hazánkban az egykori Ganz gyár helyén felépült Millenáris számít követendőnek. Úgy tűnik, hogy az egykori vasgyár bezárását követő 20 éves kálvária véget ért, az ózdiak újra birtokba vehetik a felújított Erőművet és Fúvógépházat, ha nem is a korábban megszokott módon.

Érték vagy sallang?

Gyakran felmerül a vád művészi alkotásokkal szemben, miszerint „szép és jó, de nem lehetett volna másra, hasznosabbra költeni a ráfordított pénzt?”. A 19. század második felében is terítékre került ez a kérdés az egyébként igen magas művészi értéket képviselő és kuriózumnak számító emlékérmek kapcsán, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók körében. Virtuális kiállításunkkal ezúttal a Piarista Múzeum gyűjteményében található vándorgyűlési emlékérmeket és egy – a társaság által kiadott – jutalomérmet szeretnénk bemutatni.

Erzsébet-kultusz

A 19. századi települések arculatának alakulásában jelentős szerepet játszott a köztéri emlékműszobrászat. De a szoborállítások nemcsak a város szövetén ejtett változásokról szólnak, az adott személy kultuszának alakulása is nyomon követhető általuk, így Erzsébet királyné emlékezete is. Napjainkban Erzsébet szobra nyugodtan szemléli a budai oldalt a róla elnevezett híd melletti parkban, pedig korábban a pesti oldal dísze volt. A királyné emlékműveinek java a halála utáni években készült. Mégis, ez a budapesti emlékmű több mint 30 év múlva követte csak a szobrok sorát, amikor Sisi emlékezete már igencsak megfakult. Hogy milyen körülmények hátráltatták az alkotás elkészültét, és milyen volt Erzsébet-kultusza a századelőn, válogatásunkból kiderül.

Esterházy-kastély, a magyar Verszália

A fertődi kastély Magyarország legimpozánsabb barokk kastélya. Építése 1720-ban kezdődött Anton Erhard Martinelli tervei alapján, Esterházy József megrendelésére. Fénykorát azonban herceg Esterházy „Fényes" Miklós idején élte. A kastély a korszak zenei központja és pompás bálok helyszíne volt. Zenetörténeti jelentősége mellett – Haydn majd két évtizedet töltött a herceg szolgálatában – építészeti szempontból is páratlan, ezen a héten a kastély története elevenedik meg.

Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten

Az ezen héten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idén Budapesten kerül megrendezésre, ez azonban nem az első alkalom, amikor a patinás rendezvény a fővárosunkban kerül lebonyolításra. E heti válogatásunkban felidézzük az első hazai, 1938-as kongresszust, és egy kicsit a rendezvény történetét is felelevenítjük. Hol tartották az első zarándoklatot? Melyik város visszalépése segítette Budapestet a rendezés elnyerésében? Legfrissebb írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

Ex libris

Az ex libris, magyarul könyvjegy, olyan sokszorosított, kisméretű grafikai alkotás, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva a könyv tulajdonosát jelöli. Jellemzően tartalmazza tulajdonosa nevét, vagy olyan szimbolikus ábrázolásokat melyek személyére, kedvteléseire vagy foglalkozására utalnak. Az eredeti funkciója szerint a könyvnek egy meghatározott könyvtárhoz való tartozását jelezte. Képzőművészek sora vállalkozik ma is könyvjegyek készítésére, ezért vitathatatlan az ex libris művészettörténeti jelentősége. Az első ex librisek például, Wolsey angol bíboros és W. Pirckheimer könyveit díszítették. Az utóbbi könyvjegyét maga Albrecht Dürer metszette, aki mind a fametszet, mind a rézmetszet technikájában jeleskedett.Mint apró műalkotás, az idők folyamán az ex libris gyűjtés tárgyává is vált. Az ex librisek egy része sosem kerül könyvbe, hanem kizárólag cserealapként szolgál a gyűjtőtársak számára.

Fa mint szimbólum

Mindennapjaink ismétlődő rituáléja kevés alkalmat szolgáltat arra, hogy észrevegyük a környezetünk változásait. Pedig milyen megnyugtató egy árnyas fasor alatt andalogni, érezni, ahogy a levelek között átszűrődő fény cirógatja arcunkat. A fák életének ciklikussága olyan akár, a saját életünk. Születés, bimbózó fiatalság, tekintélyt parancsoló öregkor. A fákhoz kapcsolódó szimbólumrendszer egyidős az emberiséggel, a héten ezt a témát járjuk körül.

Fábián Gáspár, a templomépítő

„Mi van magával Fábián úr?! Ön minden feladatát toronnyal díszíti!" Valóban, Fábián Gáspárt leginkább templomépítőként ismerhetjük, és ahogy önéletrajzi visszaemlékezéséből kiderül, kedves tanára Nagy Virgil már egyetemi évei alatt észrevette ezirányú vonzódását. Legjelentősebb hagyatéka, az Üllői úti Szent Kereszt templom, a Szondi utcában található Szent Család, a Haller téri Páli Szent Vince, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom. Ezen a héten Dr. Fábián Gáspár munkásságát elevenítjük fel.

Fejezetek a budapesti villamos-történelemből

Ma már Budapest elképzelhetetlen villamosok nélkül, de ez nem volt mindig így. Igaz, a főváros villamoshálózata korábban tekintélyesebb méretű volt, a 70-es évekre a metrók lettek a favoritok, ezért a hálózatok ritkításába kezdtek – ez a tendencia nemcsak nálunk, Nyugat-Európában is megfigyelhető volt. Ezen a héten, a főváros villamosközlekedésével foglalkozunk, szövevényes társasági alakulások és jól ismert villamosjáratok kísérik majd utunkat.

Fekete nász, fehér gyász – népviseleteink színei

A magyar népviseletek a különböző tájegységek jellegzetességeit, hagyományait magukon viselő öltözékek. A főbb tájak közé tartozik a Dunántúl, a Felvidék, az Alföld és Erdély – ezeken belül pedig számtalan vidék viseletei találhatóak meg. A ruhadarabok színvilága és motívumaik igen változatosak. Készítésükkor fontos szempont volt a tartósság, így több generáció is viselhette – ami ma, a fast fashion világában sajnos már elképzelhetetlen.

Félre bajusz, jön a szakáll

A szakáll a férfiak arcán növő szőrzet; az arc alsó részét és az állat fedi, lenyúlhat a nyakig, a száj és az orr közötti részét nevezzük bajusznak. Már az őskori ember számára lényeges funkcióval bírt; egyrészt meleget adott, védte a szájnyílást a piszoktól, másrészt az ellenség elrettentésére szolgált. A történelem során a férfiasság, az erő, a bölcsesség, a hatalom jelképe volt, és egyfajta összetartozást fejezett, és fejez ki jelenleg is viselői között. Az állatvilágban is megfigyelhető bizonyos emlősökön a pofaszőrzet, például a kutyán vagy a kecskén.

Feszl Frigyes 200

Élete során megannyi terve és pályázata készült, hol társulásban, hol egyénileg, volt, amit díjaztak, ám mégsem az ő elképzelései valósultak meg, más épületek felépültek ugyan, de ma már nem láthatók. Életművének legjelentősebb alkotása vegyes fogadtatásra talált mind a kortárs építészek, mind a pesti polgárok körében, mely épület elkészülte után már nem jutott jelentősebb megbízáshoz. Mindezek ellenére személyében tisztelhetjük a magyar, sőt az európai romantikus építészet egyik legeredetibb egyéniségét – a 200 évvel ezelőtt született Feszl Frigyesre emlékezünk.

Filmévkönyv 1979-2010

1979-től 2010-ig minden évben megjelentette a Filmintézet a filmes szakma egy teljes évét áttekintő és elemző kiadványát. A könyv részletesen bemutatja az adott évben megjelent filmeket, játékfilmektől kezdve az animációs filmekig, a filmek készítőit, a szakmai eseményeket és külföldi fesztiválokon való szerepléseket, díjakat és még sok más érdekességet. A Filmévkönyv elsősorban szakmai kiadvány, ennek ellenére laikus filmkedvelők számára is hasznos és élvezetes lehet a böngészése, éppen ezért kedvcsinálóként következzen néhány érdekesebb információ a sorozatból.

Flipper, biliárd, csocsó

A játék iránti igényünk örök. Az idők során megszépült "idilli" gyermekévekből sokan csak egy-egy játékra emlékeznek. Hintalovak, plüss állatkák, piros biciklik. De mi van a későbbi játékainkkal? Ki ne érezte volna hasznát a vendéglátóipari egységekben üzemeltetett játékoknak, amelyek számtalan összejövetel unalomba fulladását menthették már meg. A héten olyan ügyességi játékok fotóiból válogattunk, mint a flipper a csocsó vagy a nagy múltú biliárd.

Fogj egy sétapálcát...

„Fogj egy sétapálcát, és légy vidám” – énekelte Németh Lehel a sokak által jól ismert és kedvelt dalban, s egyben ösztönözte is a korabeli ifjúságot, hogy kölcsönözzenek a nagyszülőktől ruhatárából más kiegészítőket is, és úgy járják a korábbi évtizedek táncait. De mire is szolgált a sétapálca? Járássegítő, divatos kiegészítő vagy önvédelmi eszköz?

Folytatásos viselettörténet I. – A 19. század derekától a századfordulóig

A 19. század második fele az Osztrák-Magyar Monarchia kezdeti időszaka és a késő viktoriánus kor. Ekkor zajlott az amerikai polgárháború, a gyarmatok versenye és a második ipari forradalom. A pompás ruhaköltemények ideje, a hölgyek látványos megjelenésükkel azóta is a kor iránti jellegzetes nosztalgiát elevenítik fel. Ezzel szemben a férfiak öltözéke nem sokban különbözött egy mai férfi ünneplőtől. Adatbázisunk portréfotóival bemutatjuk, miként öltöztek hölgyek és urak eme évtizedekben.

Folytatásos viselettörténet II. – A belle époque

Divattörténeti szemlénk második részében a századforduló és az 1910-es évek ruháit vesszük górcső alá. A hölgyek elhagyják a nehézkes abroncsot, a merev fűzőt; a kényelmetlen díszeket felváltja a praktikusság, az elegáns egyszerűség. Mindezt főként a reformruhás művésznőknek, a szüfrazsetteknek és Coco Chanelnek köszönhetjük. Válogatásunkban a női portrék dominálnak, ugyanis a férfiak kitartottak az addig elismert elegancia mellett, öltözékük nem ment át jelentős változáson.

Folytatásos viselettörténet III. – A Gatsby-stílus és a nadrágos dívák

Divattörténeti mustránk következő részében a húszas-harmincas évek lányai már dolgoznak és önfeledten szórakoznak; mindkét tevékenység kényelmes ruhát igényelt. Táncos mulatságokon bubifrizurás flapper-lányok járták a charlestont. A női ruhákon megjelentek a férfias jellegek; Marlene Dietrich bebizonyítja, hogy a nadrág is lehet nőies. A szakálltól immár tartózkodó urak ruhatárát öltönyök, csokornyakkendők és változatos fazonú kalapok teszik ki.

Fotós malőrök és manipulációk

Különös fotótörténeti válogatást állítottunk össze e hétre. Olyan régi portré-, csoport- és életképekből, amelyek valamilyen szempontból félresikerültek akár technikailag, akár egy óvatlan mozdulat vagy pislogás miatt. Mivel ekkor még csak egy kattintásra volt lehetőség, azzal hogy valamilyen hiba csúszott a folyamatba, a fotók ezt a kevésbé mesterkélt pillanatot mutatják a jövő kíváncsi szemeinek.

Fürdőélet Sikondán

Sikonda közigazgatásilag Komlóhoz tartozik – és ahogy Komlón szinte minden –, a sikondai gyógyfürdő története is a bányászathoz kapcsolódik. A kőszén utáni kutatás során fedezték fel a később gyógyvízzé nyilvánított 38 fokos forrást. Ennek köszönhetően Sikonda pár év alatt fontos turisztikai központtá vált. Legújabb írásunkban a fürdő történetével foglalkozunk.

Fürdőkultúra

A fürdőzés az emberiség legrégibb műveltségi javaihoz tartozik. Az egykori Pannónia területén a rómaiak által épített fürdők a társasági élet központjai lehettek, gondoljunk csak Aquincumra, amely valóságos fürdőváros lehetett, az ásatások során több fürdő romjait is feltárták. Később a keresztények is használták a gyógyforrásokat, melléjük épültek klastromok és kórházak, a leprások gyógyhelye a Rudas fürdő volt. A fürdők igazi hírnévre azonban csak később tettek szert.

Füredi barangolás

Balatonfüred ismertségét elsősorban éghajlatának és szénsavas forrásainak köszönheti, de nem feledkezhetünk meg az itt nyaraló, gyógyuló hírességekről sem, akik szintén hozzájárultak hírnevéhez. Hogy milyen az épített környezete a Balaton Riviérájának, az legfrissebb válogatásunkból kiderül.

G. B. Göz és magyar szentek augsburgi metszetábrázolásai

A 18. századi metszetkiadás egyik legjelentősebb Közép-európai fellegvára Augsburg volt, nem csoda hát, hogy számos, magyar szentet ábrázoló grafikai lap is itt látott napvilágot. A városban több olyan családi rézmetsző dinasztia (Kilian, Küsel, Rugendas, Heiss, Klauber) jött létre, amelyek generációkon át fejlesztették technikájukat és gazdagították a művészet formakincsét. De a metszetek iránti kereslet akár olyan jeles freskó- és olajképfestőket is a sokszorosított grafikai eljárás felé fordíthatott, mint pl. Gottfried Bernhard Göz. Virtuális kiállításunk a művész Piarista Múzeumban található metszetei mellett a vele együtt dolgozó augsburgi mesterek magyar szenteket ábrázoló szentképeit is bemutatja.

Gótikus hangulatban Budapesten

A régi korok stílusjegyeit viselő épületek tervezői, akik a századforduló környékén korszerűtlennek tartott stílusban építkeztek Budapesten, talán nem is sejtették, hogy alkotásaik egyszer majd a város emblematikus jelképeivé válnak, a világ minden tájáról érkező turisták özönét vonzva Budapestre.

Gödöllői barangolások

Gödöllőről szinte mindenkinek a Királyi Kastély és Erzsébet királyné jut eszébe. A barokk kastély és a hozzá tartozó park valóban festői szépségű, nem véletlenül volt a királyné egyik legkedvesebb lakhelye. A budapesti agglomerációban lévő település azonban még számos műemléket és szövevényes történelmet rejt.

Grassalkovich, a kapucinusok és a csodatevő Szűzanya – búcsújárás Máriabesnyőn

Máriabesnyő az egyik legismertebb búcsújáróhely Magyarországon, legfőbb nevezetessége a Nagyboldogasszony Bazilika. A legenda szerint a 18. században, a templom építése közben találták azt a Mária-szobrot, amely aztán zarándokhellyé tette a falut. Gróf Grassalkovich Antal hozta létre azt az egyházi épületegyüttest, amely köré a település kialakult, és amely 1965 óta Gödöllő része, napjainkra pedig teljesen egybeépült a két városrész.

Opera Kávéház - képeslap, Budapest, 1908

Gróf Andrássy Gyula és a Kiegyezés

Február 17-én lesz 150 éve, hogy az osztrák császár felkérte Gróf Andrássy Gyulát, alakítsa meg kormányát és miniszterelnökké nevezte ki. Február 20-án megalakult a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány. A kiegyezéssel létrejövő dualista birodalom az Osztrák Császárságból és a Magyar Királyságból állt, melyek közös uralkodója I. Ferenc József osztrák császár és magyar király volt.

Gyógyvízkúra Károlyfürdőn

Karlovy Vary történelmi városrészében egyedülálló program a kolonnádok között járva csőrös bögrénkkel megízlelni a különböző források változatos ízű és hőmérsékletű vizeit, közben egy-egy fürdőostyát elrágcsálva végigsétálni a folyópart zárt sorú épületei között a kakukktojásként magasodó Thermal Hotel tömbjétől egészen a Casino Royale-ként elhíresült Grandhotel Puppig.

Ha fellobban a „vörös kakas” – A magyar tűzoltóság rövid története

A történelem folyamán az emberek legalább annyira tartottak a tűztől, mint amennyire a hasznukra fordították azt. A rettegett tűzvész, a „vörös kakas” bármikor lecsaphatott és egész településeket emészthetett el. Szükség volt egy elkötelezett emberekből álló, szervezett egységre, akik baj esetén megfékezhették a lángokat. Tűzoltók már az ókori Rómában és provinciáiban is tevékenykedtek, és a későbbiekben is mindig voltak, akik feladatként választották a tűzoltást az azzal járó veszéllyel és felelősséggel együtt.

Háborús gasztronómia – néha nem csak a gulyás hamis

Hogy éhes gyomorral nem esik jól a munka, az nem újdonság. De mi van akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő élelmiszer? Tojáspor, konzerv, instant kávé, ezek nem egy kempingezni induló család bevásárlólistája. Bizony, már az első világháborúban megjelentek az élelmiszerpótlók, nemcsak a civil lakosság, hanem a katonák ellátására is. Gondolván az ínségesebb időkre. Ezen a héten a hadi konyha rejtelmeibe pillantunk be.

Halló, halló? – Telefontörténet dióhéjban

140 év után idén megszűnik a nyomtatott telefonkönyvek kiadása, az otthoni telefonelőfizetés és készülék megléte sem presztízskérdés már, pedig pár évtizede hatalmas öröm volt a családban, amikor a végtelennek tűnő várakozás után végre betölthette funkcióját a nappaliban elhelyezett telefonasztalka. De hogyan ívelt fel a telefon pályafutása, milyen okok álltak fejlődésének útjába, és miért ritkul a nyilvános telefonfülkék száma köztereinken?

Hamburg – kalózok és kalmárok kikötője

Hamburg közel 1,8 millió fővel Németország második legnagyobb városa, önálló városállam. Az Elba tölcsértorkolatának kiindulópontjában, a tengertől 110 km-re fekvő városé Európa harmadik legforgalmasabb kikötője – Rotterdam és Antwerpen után. Területén már a 9. században település állt és ős-kikötő üzemelt. Az évszázadok folyamán fontos kereskedelmi centrummá vált, ezért kapta a „világ kapuja” nevet.

Harmadik helyeink

A könyvtár, a közeli kocsma, a két utcával arrébb lévő park – nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, hanem egy harmadik hely, ahol az első két helyen megszokottaktól eltérő embereket láthatunk, ismerhetünk meg. Egyszerűnek tűnhet a képlet, de sokak életének nem része ez a bizonyos harmadik hely, vagy létezik valami kitérő, de az nagyon röviden és interakcióktól mentesen. De lássuk, mik is ezek a helyek, mit nyerhetünk általuk, mit veszíthetünk, ha nincs ilyen a környezetünkben.

Hazai nyeregben

Azt gondolhatnánk a lóversenyzés hazája Anglia, pedig már az ókori rómaiaknál is tombolt a szurkolási és fogadási láz, elég csak a római Circus Maximus hatalmas méreteit szemrevételeznünk. De képmutatás lenne azt állítani, hogy csak a látvány és a lovak szeretete miatt váltak népszerűvé a lovas- és kocsiversenyek. A fogadás és a nyeremény lehetősége – hisz ez is egyfajta szerencsejáték – legalább olyan fontos szempont volt. A héten a hazai lóversenyzés történetébe pillanthatnak be.

Háztartási gépek evolúciója

Háztartást vezetni „kötelező” feladat. A modern háztartás megszületése előtt pedig igen megterhelő lehetett. Aktuális kiállításunkban rövid áttekintést adunk erről a fejlődésről, hogyan váltotta fel a kézi mosást a mosógép, a mángorlót a vasaló vagy a kézi varrást a varrógép.

Hegyen-völgyön keskeny nyomtávon

Kisvasúton utazni micsoda izgalom! És csupa kellemes élményt idéz fel: egy erdei kirándulást, vagy egy utazást a különleges, gyerekek által üzemeltetett gyermekvasúton, idősebbeknek az úttörővasúton. Ezen a héten hazánk különböző kisvasútjaira nyújtunk át egy virtuális menetjegyet. Beszállás!

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.

Híd mint kapocs

Nyelvünkben a hídhoz, hidakhoz kapcsolódó jelentések és a hidak metaforikus jelentéstartama azok összekötő, összekapcsoló szerepét domborítja ki. Urbanisztikai szempontból nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti hidak története egyben Budapest története is, de a vidéki hidakkal sincs ez másként. Ugyanakkor a háborúban felrobbantott, aztán semmiből újjáépült hidak, évtizedekig csonkként meredező hídelemek, nemcsak funkcionális elemekként, hanem határok átívelésére, vagy épp elválasztásra is szolgálnak. A héten nemcsak Buda és Pest közt épülő hidakról, hanem eltűnt városrészekről, újjáépítésekről és ideiglenes megoldásokról is szót ejtünk. Kellemes böngészést!

Hídegylettől a Lánchídig

A Duna-hidak különleges szépségük miatt külön-külön is világhírre tettek szert, különösen a Lánchíd. Nem csoda, hogy már Szerb Antal híres útikalauza - a Budapesti kalauz Marslakók számára - is innen indul. A Széchenyi lánchíd Magyarország első állandó kőhídja a Duna felett; építését heves vita és hosszas várakozás előzte meg, végül csak 1849-re készült el. A sors iróniája, hogy aki a legtöbbet tette érte, soha nem használhatta - Széchenyi István utolsó éveit a döblingi tébolydában töltötte.

Hild József – a reformkor klasszicista mestere

A hazánkban élt Hildek Csehországból származtak, a család szinte valamennyi férfi tagja jeleskedett az építőmesterség terén, de kétségtelen, hogy a legismertebb Hild József lett, aki tervezett épületeivel meghatározta a reformkori Pest arculatát, kár, hogy sokukban már nem gyönyörködhetünk. Édesapja korai halálával édesanyja örökölte apja mesterjogát, a fiatal Hild hivatalosan Hild Klára pallérosaként működött. Hogy milyen elfoglalt volt, jól mutatta, hogy mesterremekét csak huszonhét évvel később mutatta volna be – bár addigra a merev céhes szabályzás is enyhült –, végül életművére hivatkozva 1843-ban megkapta a mesterjogot. Ekkor már olyan épületek öregbítették nevét, mint a ma is álló Tänzer-ház, vagy a Lloyd-palota. Ezen a héten életművének legjelentősebb alkotásai elevenednek meg.

Hilton Hotel Budapest

Elterjedt legenda, hogy Kádár János az Intercontinental teraszán döntötte el, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben legyen. Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, melynek értelmében a szálloda teljes mértékben a Hilton-sztenderdeknek megfelelően épült volna, tulajdonosa azonban a magyar állam maradt. Az épület terve nem aratott osztatlan sikert, kritikus hangok nehezményezték, hogy a szálloda tönkreteszi a Várhegy addig harmonikus sziluettjét. Hogy milyen kihívással kellett szembenéznie az építészeknek, legújabb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

Hogy ne fázzunk télen?

Itt a hideg, a fogvacogtató. Ilyenkor választhatunk, hogy összebújunk szívünk választottjával, kis kedvencünkkel vagy felöltözünk jó melegen. Mondhatjuk, hogy elég hosszú volt az út, amíg az emberiség a leölt állatok prémjétől eljutott a műszőrméig, a kötött sapkától a gépi kötött svájcisapkáig. Aktuális válogatásunkban ehhez az úthoz kardigánok, bundák és muffok biztosítják a megfelelő hőérzetet.

Hogyan készült az egykor híres magyar kender?

Balassa Iván vitatott elmélete szerint a magyarság már a honfoglalás előtt ismerte és termesztette is a kendert. A kötelek és zsinegek mellett a ruházatuk olyan járulékos elemeit is, mint például az öv, kenderrostból készítették. Ezt az elméletet alátámasztani látszik az a tény, hogy a kender szó a honfoglalás előtti időkből származó ótörök eredetű jövevényszó. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a Kárpát-medencei szláv őslakosság a víz közelében fekvő településeken a honfoglalást megelőzően már termesztette.

Horgásszunk!

Halat fogni ősi tradíció. A halászó, vadászó őseink körében a halászat bizonyosan népszerűbb volt a vadászatnál, hiszen lényegesen veszélytelenebb élelemszerző tevékenység és a sikerre is nagyobb volt az esély. Hogy mi a különbség a halászat és a horgászat között, az legfrissebb válogatásunkból kiderül.

Hygge, lagom, sisu – Mi kell a boldogsághoz?

A karácsony előtti heteket megelőzi az ünnepi hangulatban eltöltött készülődés, amely nem feltétlenül az ajándékvásárlást jelenti. Ilyenkor – ízlés szerint – otthonunkban fényeket, mécsest, gyertyát gyújtunk; könnyebben elcsábulunk valamilyen süteményre; egy bögre fahéjas teával vagy forralt borral a kezünkben beszélgetünk a barátokkal, vagy olvasgatunk otthon, netán kilátogatunk egy karácsonyi vásárba.

IBUSZ, mert utazni jó!

A szervezett turizmus meglehetősen fiatal tevékenység, alapítása Thomas Cook nevéhez fűződik, aki 1845-ben hozta létre a nagy hagyományú Cook utazási irodát. A turizmus persze gazdag múltra tekint vissza, hiszen jó idegenvezetőre már az ókorban is volt kereslet. Aktuális válogatásunkban a hazai idegenforgalom meghatározó turisztikai szereplőjével, az IBUSZ-szal foglalkozunk.

Idén 70 a forint

Nő a búza ára, nő a kenyér ára. Nő a takarmány ára, nő a hús, a tej, a tojás ára. 10 forinttal drágább a párizsi a boltban, mint a múlt héten. Fagykár a gyümölcsösben - megint nem lesz barack/szilva/meggy a piacon, a polcokon, az üvegben, vagy ha lesz, az se jó. Rengeteg tényező befolyásolhatja az inflációt, vagyis a pénz értékromlását. A lassú lefolyású inflációt nyilván mindannyian érezzük, viszont e folyamat megléte gazdasági szempontból fontos. De vajon mit élhettek át azok az emberek, akik közvetlenül a második világháborút túlélve rögtön a hiperinfláció okozta káoszban találták magukat?

Időutazás a Nagykörúton

Egy építőmérnök grandiózus víziója és néhány vállalkozó túlságosan merész álma egy tervben testet öltve sokakat meggyőz és magával ragad, arra inspirálva őket, hogy tegyenek valamit a megvalósulásáért. A terv, amely szerint egy szedett-vedett földszintes házakkal, istállókkal és műhelyekkel tarkított város kerületeit palotasorokkal szegélyezett közlekedési útvonal kösse össze, amely fellendíti a város fejlődését, részben megvalósul. Ez a pesti Nagykörút inspiráló története.

Így ünnepelt az ezeréves Magyarország

1896 vitathatatlanul a Millennium éve volt. Az egész ország lázban égett. Különleges és izgalmas események követték egymást, átadták a Vígszínházat, az Iparművészeti Múzeumot, de elkészült a Kisföldalatti, a Feszty körkép, sőt a Nagykörút a New York kávéházzal is. Szórakozásból sem volt hiány, Ős Budavárában, a korszak híres mulatójában, nemcsak az alkohol okozott mámoros pillanatokat, kalandvágyók pedig Louis Godard hőlégballonjából csodálhatták meg az urbanizálódó Budapestet. A galériánkban szerepel teljes pompájában, a Közlekedési Múzeum, József főherceg pavilonja és az Iparcsarnok is, mely bár már nem látható, alapjait és padlózatát felhasználták, így egészen 2015-ig Budapest híres ifjúsági szabadidőközpontja működött a helyén. De nemcsak a főváros ünnepelt. Az ezredéves ünnepségek keretében hét, államalapítás szempontjából jelentős helyen emeltek emlékművet, ilyen volt például Zimony, Brassó és Pannonhalma is.

Ikarus: sikertörténet, amit a Harvardon is tanítanak

Az Ikarus egykor egyike volt a világ legnagyobb autóbuszgyártó vállalatainak, termelése csúcspontját 1984-ben érte el, több mint 13000 legyártott járművel. Az Ikarus 260-as, 75547 db legyártott termékkel a világ legnagyobb példányszámban eladott autóbuszai között szerepel. Sikertörténeteivel jó példát adott a vállalati szférának arra, hogyan lehet a beszűkült látókörű, versenytársakra összpontosító, kicsinyes változtatásokkal operáló versenytől merészen eltérő, valódi értékprofil-fejlesztéssel versenyezni.

Indiana Jones a magyar ugaron

Kinek ne fordult volna meg a fejében gyerekként, hogy régész lesz? Netán sokat játszott kincskeresőset, vagy rajongott Indiana Jones-ért? A régészet magába foglalja a felfedezés izgalma mellett a múlt kutatása iránti olthatatlan emberi vágyat. Adatbázisunk számos régészeti tematikájú fotót tartalmaz a terepmunkától kezdve a tárgyfotókig. Ezekből állítottuk össze aktuális kiállításunkat.

Indulj el egy úton! - A hazai túrázás kis históriája

Ki ne vágyna a zsúfolt nagyvárosból a zöldbe, ahol nyakunkba vehetjük a végeláthatatlan tájakat. A számtalan turistaútra, a fák közé, a fűbe fekve, a friss levegőre, ahol elmajszolhatjuk elemózsiánkat – a szemetet természetesen elvisszük a város kukáiba. Nem volt ez másként száz évvel ezelőtt sem, az emberek mindig is vágytak a természet lágy ölére – főként mióta felgyorsult az urbanizáció.

Irány a Felvidék!

Hűség és árulás, szigorúan kurucnosztalgikus hangulatban, hogy háborúban vagy szerelemben, az szinte mindegy. Ezen a héten a Felvidéken barangolunk, bemutatkozik Krasznahorka, Lőcse, Bajmóc és Pozsony.

Isteni „vakcinák” – A 18. századi népi vallásosság csodás emlékei

Már hónapok óta a figyelem középpontjában áll, hogy országos- és világviszonylatban milyen új vakcinákat fejlesztenek, melyek nyertek hivatalos engedélyt, illetve mely típusú védőoltásokból érkezett éppen szállítmány hazánkba. A Piarista Múzeum virtuális kiállítása a gyűjteményében őrzött különleges emlékanyagon keresztül egy olyan korból szeretne kis ízelítőt adni, amelyben az emberek még nem bízhattak a modern orvostudományban vagy a professzionális gyógyszeriparban, ahol nem léteztek még védőoltások.

Juhász Gyula és levelezőpartnerei

Kedves Olvasóink! Mi újat írhatnánk Juhász Gyuláról, amit Önök ne tudnának? Hogy Anna nem egészen örök? Hogy ez a szegedi ifjú egész életében attól rettegett, hogy képzelt vérbaja miatt elbutul, pedig depressziója miatt kellett volna aggódnia? E sorok írója csak remélheti, hogy nem találják nimbuszrombolónak, és kedvvel olvassák a következő sorokat.

Kádár-kockák, a vidék panelházai

A kockaház, sátortetős ház vagy Kádár-kocka szinte minden település képét meghatározó háztípus; megtalálhatjuk kis falvaktól a fővárosig. Viszonylag rövid idő alatt vált építészeti tényezővé, egyben társadalomtörténeti mementóvá. A többnyire a hatvanas-hetvenes években épült „kockák” mára energetikailag elavultak és kellemetlen meglepetéseket rejthetnek, de egy teljes körű felújítás szinte újjá varázsolhatja a régi épületeket.

Kalandos fesztiválok legjobb pillanatai képekben

Az emberek az idők folyamán mindig is keresték az olyan alkalmakat, ahol közösségi élményeket élhetnek át, legyen szó akár az ősi pogány népek rituális szertartásairól, az ókeresztények találkozóiról, az 1800-as évek tábori összejöveteleiről vagy a modern kori fesztiválokról. De miért jó fesztiválozni? – kérdezhetjük. A kikapcsolódáson és azon túl, hogy lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokásból, többek közt segíthet felfrissítő új látásmódot szerezni a festői környezet, a művészet, valamint a kalandos élményekkel való feltöltődés.

Karácsonyi hangulatban

Már akaratunkon kívül is dúdoljuk a fülbemászóbbnál fülbemászóbb karácsonyi dalokat, közben a hal már pikkelyek nélkül fekszik a hűtő egyik polcán, gyúrjuk a bejgli tésztát, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen azt is, a káposzta is itt van valahol, az ajándékok egy része még csomagolás nélkül hever szerteszét, másik része a boltban, pedig tavaly megígértük magunknak, hogy majd idén… Na, de álljuk meg egy pillanatra! Hova lesz így a pihenés? És a filmek, reklámok és képeslapok hirdette meghittség?

Kastélytúra

Minden balatoni nyaralás alapfelvetése a jó idő meg egy összepakolt család, gumimatraccal, naptejjel és hűtött itallal. De mi van akkor, ha az ég leszakad? Ha minden kötél szakad, válasszunk kultúrprogramot, ami kárpótolja a kihagyott strandolást. Olyat, mint amilyen a keszthelyi Festetics- kastély felfedezése. Ezen héten a kastélyban barangolunk - a Balatoni Múzeum segítségével.

Kedvenc mandulás csemegénk, a marcipán

A marcipán az ókortól napjainkig kedvelt édesség. A mindössze két összetevőt tartalmazó alapreceptjének keletkezésére, illetve nevének eredetére is több monda próbál választ adni. Több kultúrának is megvannak a saját marcipán-specialitásai, úgymint a Mediterráneum népeinek, a németeknek vagy a magyaroknak. Kiállításunkban ezeket a gasztronómiai meséket és a különféle marcipánkészítményeket mutatjuk be.

Kék óra

A városfotózásra az egyik legjobb alkalom, amikor a nap eltűnik a horizonton, vagy éppen még nem bukkant fel, az ég a sötétkék legszebb árnyalataiban pompázik, a város narancssárgás fényeit pedig éppen csak felkapcsolták, vagy még nem oltották le. Rengeteg ilyen képet találhatunk az interneten, a Budapest keresőszóra kiadott képtalálatok közül nagyjából minden második a kék órában készült. Az ég kékjét a légköri fényszóródás adja, légkör nélkül az égbolt fekete lenne.

Kempingezzünk!

A kempingezés izgalma legszebb gyerekkori élményeink közé tartozik: a sátorállítás, a bekuckózás, az esti szalonnasütés, a hadakozás a szúnyogokkal, az éjszakai hangok, a játék a zseblámpával – ha esik az eső, az még inkább hatványozza a kalandot. Sorban állás a vizesblokk előtt, vagy egyszerűen csak megmártózni a tóban esti fürdés gyanánt.

Képeslap a múltból

Fél éve levelezünk a múlttal, azaz nyár elején indítottuk a Facebookon vasárnaponként jelentkező 'Képeslap a múltból' rovatunkat. Üdvözlőlapok formájában a 20. század különböző időszakaiból származó, néhol mulatságos, néhol szívfacsaró leveleket, üzeneteket mutattunk be. Találkoztunk megbolondított és kiábrándult kisasszonyokkal, féltő atyákkal, haragos asszonyságokkal, akik tollat ragadtak és levélben adtak hangot aktuális lelkiállapotuknak. Válogatásunkban néhány múltból érkező anzix-szal beleshetünk az akkori mindennapokba.

Képeslap a múltból 2018

Idén is válogattunk az év során felfedezett képeslapokból. A Facebook-on hetente jelentkező ’Képeslap a múltból’ rovatunkban különleges történeteket ismerhetünk meg a régi, megírt üdvözlőlapoknak köszönhetően: a múlt század embereinek néhol vidám, néhol szomorú, néhol igencsak őszinte mindennapjaiba pillanthatunk be. Az év utolsó kiállításán ezekből az anzixokból szemezgettünk.

Képeslap a múltból 2019

Harmadik éve már, hogy Facebook oldalunkon vasárnap délutánonként megosztunk egy üzenetet a múltból. Bár a megírt lapoknak nem mi voltunk a címzettjei, de alkalmanként megszólítva érezhetjük magunkat, hiszen az azokban leírt élmények és érzelmek ismerősek lehetnek a ma emberének is, függetlenül attól, hogy azokat sok-sok évtizede vetették papírra – vagy ez esetben üdvözlőlapra. Idei utolsó kiállításunkban, szokásunkhoz hűen, ezekből a történetekből válogattunk.

Keszthely és Pécs ékkövei – Történelmi vidéki szállodáink

Különleges, egyedi, utánozhatatlan. Ilyen meghatározó jelzőkkel illetném a magyar szállodákat. Nemcsak az újabb építészeti remekművekre gondolok, hanem inkább jóval idősebb elődeikre. 100 évvel ezelőtt utódjaikat megszégyenítő vendéglátóépületek létrehozását valósították meg, melyek részletes kidolgozottságukkal vonják magukra a figyelmet mai napig is. Keszthely és Pécs talán a legkülönlegesebb és legnagyobb múlttal rendelkező szállodákat vonultatja fel hazánk vidéki városaiban.

Két ikonikus kiállítás és vásár: a BNV és az OMÉK

A Budapesti Nemzetközi Vásár története egyértelműen egy sikertörténet, akárcsak a Mezőgazdasági vásáré. Mindkettő hosszú évtizedeken át rendkívül népszerű rendezvényként vonzotta az érdeklődők tömegeit. Különösen a BNV, amelynek sikerében fontos szerepet játszott annak szórakoztató jellege is, ami főként az olyan változatos programoknak volt köszönhető, mint a filmvetítések, divatbemutatók, ételkóstolók. De népszerűségét tovább fokozta a TV- és rádió közvetítések által generált „nagy felhajtás” is.

Ki nevet a végén? – Nevetésfilozófiai fejtegetések

Nevetünk, ha valami humoros dolgot észlelünk, ha felidézünk egy mulatságos eseményt, ha egy boldog pillanat kellős közepében vagyunk, ha élvezünk valamit, ha zavarban vagyunk, ha kínosan érezzük magunkat, vagy ha gúnyosak akarunk lenni. Számos, pozitív és negatív töltetű dolog eredményezhet nevetést, mosolygást, kuncogást. Mivel összetett folyamat, az orvostudománytól kezdve a filozófiáig sokrétűen vizsgálták – ezekből gyűjtöttünk ki néhány érdekességet.

Ki volt Endrő Margit?

Endrő Margit élt és alkotott, ez biztos. Ahogy az is, hogy az 1920-as és 1930-as évektől a felfelé ívelő keramikusi karrier, vagy épp a begyűjtött elismerések alapján a későbbi élete során várt siker ígéretét végül nem váltotta be – hogy nem tudta vagy nem akarta, esetleg idővel mégsem tekintették akkora tehetségnek, azt már nehéz megítélni.

Kincses Kolozsvár

A „kincses Kolozsvár” kifejezés valószínűleg összefügg azzal, hogy Kolozsvár sokáig az erdélyi ötvösművészet központja volt, de alapvetően a város gazdagságára utal az elnevezés, amely elsősorban az Erdélyi Fejedelemség idején volt használatos. Nem véletlen, hiszen az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulása Kolozsvár virágkorának kezdetét is jelentette. A város sokrétű, gazdag történetének fontosabb eseményeit mi mutathatná be jobban, mint legfontosabb helyszíne és jelképe, a Főtér? Ennek a varázslatos helyszínnek a kialakulását és változásait követhetik nyomon legfrissebb helytörténeti válogatásunkban.

Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

Kis debreceni tükör; A Gondy-Egey album

A magyar fotográfia napja alkalmából a XIX. század legendás debreceni fényképész párosának, Gondy Károlynak és Egey Istvánnak fényképeiből szemezgettünk. Az utánrendelő könyv közel 40 ezer képet őrzött meg, ezek közül majdnem 2 ezer adatbázisunkban is elérhető. Az album anyaga nemcsak társadalmi korrajz, hanem a XIX. századi Debrecen is megelevenedik, színésznők és nemesek portréi mellett az elmaradhatatlan családi fotók közül is válogattunk.

Kis magyar sakktörténet

Mai ismereteink szerint a sakkjáték Indiában keletkezett; onnan, valamint Perzsiából indult el világhódító útjára a VII. században. Európába feltehetően arab közvetítéssel került, hogy mi, magyarok hol, mikor, és kiktől tanulhattuk meg a játékot, nem tudni. Azonban az elme sportja hazánkban is gazdag múltra tekint vissza.

Kisbefektetők a spekulánsok és tőzsdecápák világában

A tőzsdézés hőskorában Magyarországon számos sikertörténet létrejöttében (ilyen például a Vígszínház) és számtalan gigantikus beruházás megvalósulásában jutott nagy szerep az egyszerű állampolgárok befektetéseinek, részvényeinek is. A világszerte elterjedt tőzsdézési kultúra, valamint az önérdek és kapzsiság megítélése számos ellentmondásos történelmi és kulturális hatás eredményeként érte el mai formáját.

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

Kossuth-kultusz

Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül.

Kőre rajzolt portrék – Barabás Miklós litográfiái a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteményében

A fotográfia térhódítása előtt megfizethetőségének és a metszeteknél finomabb, szabadabb, valósághűbb ábrázolásmódjának köszönhetően az 1840-1850-es években a litográfia, a kőrajz vált a portrékészítés legelterjedtebb technikájává, amelynek egyik legjelentősebb hazai képviselője Barabás Miklós (1810-1898) volt, akinek 31 litografált portréját őrzi a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteménye.

Köztéri szobrok nőkről

Nagyon kevés nőnek állítanak köztéri szobrot, pontosabban valóságos női személyeknek. A legtöbb nőszobor ugyanis dekorációs elem: múzsa vagy kútszobor, szerencsésebb esetben édesanyáról készült alkotás. Több európai országban és nagyvárosban kampány indult azért, hogy a történelem fontos nőalakjai is méltó helyet kapjanak a városok szövetében. Válogatásunkban ezúttal hazánk nőszobrai kaptak helyet, a szobrok hátterének feltérképezéséhez a Köztérkép adatbázisát használtuk, amit ezúton is köszönünk.

Kulcskérdések

A kulcsoknak a kapukhoz hasonlóan fontos metaforikus jelentésük van, legyen szó akár kulcsfontosságú dolgokról, kulcsfigurákról, vagy a megoldás kulcsáról. De a hasonlatként való használatuk mellett a különféle kulcsok műszaki-technikai szempontból is kulcsszerepet játszanak kultúránkban: az illetéktelenek korlátozásában és a privát szféra védelmezésében betöltött szerepük végett, éppúgy, ahogy lehetővé teszik dolgok elzárását, elrejtését is. Habár a modern kulcsok nem olyan díszesek, mint középkori társaik, a funkcionalitás szempontjából éppolyan nélkülözhetetlenek, mint elődeik voltak.

Kutyául vagyunk

A kutyák időtlen idők óta velünk vannak, és ma is fontos szerepet játszanak életünkben. Régebben a vadászatban és a terelésben segítettek, manapság vakvezetőként, kereső kutyaként és terápiás célra is őket foglalkoztatjuk.A kutya a farkas egy már kihalt alfajának háziasításával jött létre, hogy pontosan mikor, arról ma is viták folynak, de nagy valószínűséggel már a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek. A kutyafajták roppant változatosságot mutatnak, összesen tíz kutyafajt különböztetünk meg, melyeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki.

Látható és láthatatlan március 15.

Egy kisebb virtuális sétára invitálom a kedves olvasót e jeles nap alkalmából. Végignézzük, hogy a történelmi pesti belváros mely pontjain történtek jelentős események 1848. március 15-én, gorcső alá vesszük a fontosabb helyszínül szolgáló épületek történetét, hol álltak, állnak-e még egyáltalán, vagy hogy milyen feladatot láttak el akkor és ma. Tartsanak velem!

Lebontott emlékek, elvesztett épületek - Budapest

Egy kisebb budapesti virtuális sétára invitálnám Önöket. Fedezzük fel, hogy melyik a város legdrágább foghíjtelke és miért, milyen épületek álltak a pesti Duna-part szállodái helyén, hogyan alakultak át a pestiek legforgalmasabb, vagy legfontosabb találkozóhelyei, a Deák Ferenc tér, a Blaha Lujza tér, vagy a Kálvin tér, miért bontották el a Városházát és Buda egyik teljes lakónegyedét.

Lebontott emlékek, elvesztett épületek - megyeszékhelyek, kistelepülések

A korábbi cikk folytatásaként a fókuszt a budapesti épületekről és terekről átemelném a megyeszékhelyek és kisebb települések hányattatott sorsú épületeire, amiket ma már nem, vagy nem úgy láthatunk, ahogy azok 25, 50, 100, vagy annál is több éve felépültek. A cikkből kiderül, hogy mire nem emelhetjük fel tekintetünket, ha Győrben járunk, mire ébredtek a kecskemétiek 1911. július 8-án, és egy-egy példán keresztül bemutatásra kerül, hogy mit okozott a II. világháború Budapest határain kívül.

Lechnerekről - Kismarty-Lechner Jenő munkássága

"Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a Tisztviselőtelepen.” Ez a pár soros jellemzés az építészhallgatók vicclapjában, a Megfagyott Muzsikusban jelent meg – Kismarty-Lechner Jenőről. A héten az ő munkásságával ismerkedhetnek meg.

Legendás cukrászdák – a Caflisch

Érdekes, hogy a cukrászdák milyen meghatározó szerepet töltöttek be egy város életében, és nemcsak a fővárosban. Történetük is sok hasonlóságot mutat, rendszerint egy leleményes, szorgalmas férfiúval kezdődik, kinek korai halála után agilis feleségek veszik át az irányítást, és olyan renomét építenek az üzletnek, hogy ország-világ csodájára jár. A pécsi Caflisch sem kivétel, ezen a héten Pécs cukrászdalegendájával ismerkedhetnek meg.

Legendás cukrászdák – a Hauer

Emlékszem, a Hauer cukrászda Rákóczi úti kirakata, még megfakulva, elhagyatottan is megőrizte nagypolgári jellegét. A Rákócziról már sokan, sokszor megírták, hogy hogyan vesztette el sétálóutca jellegét – a metró megépültével aztán a villamos eltűnésével. Mai formájában tényleg inkább sztráda, különösen a Keleti és a Blaha Lujza tér közötti szakasz – ki akarna andalogni, kirakatokat bámulni egy ilyen forgalmas út mellett, mondjuk, nem is igen van mit nézni. Azért nem volt még olyan régen a fénykor, az 1970-es években igazi kereskedelmi központnak számított, gondoljunk csak az áruházakra – Verseny, Csillag, Lottó, Corvin. De a korábbi aranykora a Keleti pályaudvar 1884-es átadása után következett, sorra épültek itt a bérpaloták és a bérházak, vendéglátóhelyek, szállodák, cukrászdák. A héten a Rákóczi emblematikus helye, a Hauer cukrászda története elevenedik fel.

Legendás cukrászdák – a Lelóczky és a Mazsola

A Lelóczky legalább akkora fogalom volt Győrben, mint a Gerbeaud cukrászda Pesten. Története a korszak híres cukrászüzleteihez hasonlatos, melynek középpontjában az eltökélt alapító áll, aki szorgos munkával olyan üzletről álmodik, amit a városi polgárok még évtizedek múltán is hálás szívvel emlegetnek. Legfrissebb válogatásunkban a „Leló” és a Mazsola cukrászda története elevenedik meg.

Legendás cukrászdák – a Megay

Ha a miskolci cukrászatnak lehetett központja, ahol a város legjobb cukrászüzletei működtek, akkor az a Széchenyi utca volt. Nem is meglepő, hiszen a főutcán korzózó járókelőket volt a legegyszerűbb az üzletbe csalogatni valami nyalánkságért. Különösen, ha olyan ínycsiklandozó édességet lehetett kapni, amiről még József főherceg is elismerően szólt. A Megay cukrászda sikerét még egy véletlen gázrobbanás sem tudta megtörni, a héten ennek a legendás cukrászdának a történetébe pillantunk bele.

Legendás cukrászdák – a Ruszwurm

A Budai várban van egy utca, ahol, nemcsak a szemét gyönyörködtetheti, hanem ízlelőbimbóit is kényeztetheti az idelátogató. A cukrászda berendezése műemlék, kínálata legendás. Sorozatunk újabb részében a Ruszwurm cukrászdába látogatunk.

Legendás cukrászdák – az Auguszt

Van egy család, amely immár ötödik generáció óta űzi a cukrászat mesterségét, ők az Auguszt család. Ezen a héten arra keressük a választ, vajon mi a dinasztia titka?

Legendás éttermeink – a Gundel

Nagy falat a vendéglátás-történet, különösen akkor, ha olyan éttermek történetével kívánunk foglalkozni, mint a Gundel. Az étterem sokáig volt a vendéglátás szinonimája, amiből nemcsak legendás ételek, hanem egy dinasztia is született. A virágkor Gundel Károlyhoz köthető, akinek szemléletéből született a mindenki igényét kielégítő magyar vendéglői stílus.

Legendás éttermeink – Apostolok

Vajon szentségtörés, hogy az apostolokról sokaknak nem tizenkét férfi jut először eszébe, hanem egy budapesti vendéglátóhely? Meglehet. Az Apostolok étterem és söröző bár profán helyszín, mégis volt benne valami fennköltség. Talán az étterem félhomályos bokszai felett ábrázolt jámbor apostolfők miatt érezhette úgy az ember, mintha egy kápolnába lépett volna, ahol még a sör is ünnepélyes keretek közt habzik fel. Sorozatunk (Legendás éttermeink) első helyszíne ez, mely ma is működik, igaz társbérletben egy másik legendával, a Jégbüfével.

Legendás éttermeink – Kárpátia

Igaz, a legendás étterem a beszédes Kárpátia elnevezését csak a 20. században kapta, már a helyszínéül szolgáló bérpalota megépülte után vendéglátóipari egység működött a falai között. Az étterem virágkora a Spolarich családhoz köthető, akik a 20. század Budapestjének több vendéglátóhelyét is igazgatták. Sorozatunk következő részében a Kárpátia története elevenedik meg.

Legendás éttermeink – Mátyás Pince

Baldauf Mátyás az Erzsébet híd megépülte után, 1904-ben nyitotta meg vendéglőjét az akkori Eskü téri bérház Kéményseprő utcai oldalán, Mátyás Pince néven. Az ifjú Mátyás földmunkások gyermekeként 14 évesen először a mészáros és a pincérmesterséget tanulta ki, majd a fővárosba indult szerencsét próbálni. Hogy hogyan vált étterme az egyik leghíresebb fővárosi vendéglátóhellyé, és kiről kapta nevét, az legújabb vendéglátás-történeti válogatásunkból kiderül.

Legendás vasúti járművek

George Stephenson bizonyára meglepődne, hogy találmánya napjainkban már inkább lebeg, mint zakatol, gondoljunk a mágnesvasútra. A gőzmozdony feltalálása komoly változást idézett elő - nem csak a közlekedésben - létrehozva egyfajta új tér - és időérzékelést, hiszen egyszerre változott meg a távolság és az utazással eltöltött idő fogalma. Stephenson mozdonyát erős kétkedéssel fogadták, úgy hitték, tüze felgyújthatja a házakat, míg mások egyszerűen az ördög által húzott masinának gondolták. Aktuális kiállításunkban hazánkban is robogó híres-hírhedt vasúti járművekkel nosztalgiázunk.

Legnagyobb áruház - legnagyobb választék – Corvin

Egyeseknek vonzó találkozóhely, másoknak a fogyasztás újkori temploma, valóságos szörnyeteg, amely bekebelezi az embert, felszítva birtoklásvágyát. A plázák, vagyis a nyugati típusú bevásárlóközpontok, a rendszerváltás után terjedtek el, előtte hazánkban az áruházaké volt a főszerep. Hőskorukban, ott volt nekünk az Úttörő, a Verseny, majd később a Skála és a Centrum is. Az első magyarországi áruház, amely csak távoli unokatestvérként tekinthet válogatásunk főszereplőjére, már arra az igényünkre épült, hogy mindent egy helyen tudjunk megvásárolni. De nézzük, hogyan alakult a történetük!

Legyen vörös

A vörös a szivárvány első színe, alapszín, ami azt jelenti, hogy nem keverhető ki más színekből. Sárgával keverve narancssárgát, kékkel keverve lila színt kapunk, amiket másodlagos színeknek nevezünk. Grafikai programok használatakor a #FF0000 hexadecimális szám, vagy a 255, 0, 0 RGB érték megadásakor tökéletes vörös színt kapunk. De milyen másodlagos jelentéseket társítunk még ehhez a színhez?

Lelkeknek emlékezete a népi kultúrában

November elejének ünnepnapjai egy kis lassításra, befelé fordulásra késztetnek minket minden évben. Mindenszentekkor és halottak napján elhunyt szeretteinkre emlékezünk és ápoljuk emléküket – mécsesgyújtással, temetőlátogatással, sírjaik gondozásával, díszítésével. Mit mond erről a magyar néphagyomány? Milyen feledésbe merülő szokások övezik az időszakot? Kiállításunk ez alkalommal erről mesél.

Lépcsőházi hangulat

A lépcsőknek, lépcsőházaknak legalább olyan metaforikus erejük van, mint az utaknak. Az első lépésnél még bizonytalanok vagyunk merre visznek, de már maga az "utazás" is izgalmas kalandot ígér. A manapság nagy népszerűségnek örvendő vezetett várostörténeti séták kedvelt mozzanata az idegen házakban való barangolás, ahol akár pincétől - padlásig körbejárhatják azokat az épített környezet szerelmesei; legyen szó bérpalotáról, vagy főúri épületről.

Locsolni szabad-e? – Húsvéti szokások

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepének tekinthető, azonban a hozzá kapcsolódó további ünnepek és szokások miatt inkább húsvéti ünnepkörként tekintünk erre az időszakra. A bibliai vonatkozása mellett a tavasz eljövetelének ünnepeként is emlegetjük. Mivel a húsvéti ünnepnek nincs meghatározott dátuma, a tavaszi napéjegyenlőséghez, az azt követő első holdtöltéhez kapcsolódik, ebből kifolyólag mozgó ünnepnek tekintjük. Írásom keretein belül egy rövid kitekintőt teszünk a bibliai vonatkozásra és az ünnepi hagyományokra.

Lottóláz

Nyerni mindenki szeret, bár játszani talán még inkább. Következő válogatásunkban a 60 éves lottó történetét vesszük górcső alá, hogyan jutottunk a kis lutritól a modern lottóig, a tiltott szerencsejáték-barlangoktól a tv-közvetítésig? A szerencsejáték hullámzó megítélése ma is tart, míg 1896-ban a Milleniumi kiállítás költségeinek előteremtésére osztálysorsjátékot rendeztek, a második világháború után, kifejezetten tiltották és titkolták a szerencsejáték bármilyen formáját.

Lovagpáncél, korona, oroszlán és kivont kard: a címerek témavilágának eredete

Az emberi közösségek tagjai ősidők óta törekednek rá, hogy a vérségi, etnikai, vallási csoporthoz való tartozásuknak, vagy a csoporton belüli státuszuknak valamiféleképpen jelét adják. A címerek megjelenése leginkább a személyes emblémák és pecsétnyomók készítésének hagyományához köthető, amelynek létrejötte egészen a bronzkorig nyúlik vissza, a hadászati azonosító jelként történő használata a lovagok korában a 12. században terjedt el. Használatára eleinte haditechnikai okok végett volt szükség.

Lovas szobrok Budapesten

A művészetekben ló és ember kapcsolata gazdag múltra tekint vissza, hiszen a lovak mindig különleges helyet töltöttek be elődeink életében. Sokkal többet jelentettek más haszonállatoknál, gondoljunk mondáink legendás paripáira. Mivel ezeknek az emlékműveknek az elkészítéséhez nagy szaktudás és rengeteg pénz szükségeltetik, ezért a megrendelők mindig a legtehetségesebb művészeket kérték fel a feladatra, nem volt ez másként nálunk sem.

Lukács fürdő, ahol Kodály a padon állva vezényelt

A Szent Lukács gyógyfürdő épületegyüttese már a 18. században létezett, ennek ellenére a mai fürdőről csak az 1880-as évek közepétől beszélhetünk. A Lukács fogalom nemcsak a gyógyulni vágyók számára, hangulata miatt a művészvilág jeles képviselői is gyakran megfordultak itt. A Lukács-folklór szerint állandó vendégük, Kodály Zoltán még a cikkcakkban úszás lehetőségét is megengedhette magának. Ezen a héten a Lukács története elevenedik meg.

Macskaságok

Nagyjából 10.000 éve élnek a közvetlen környezetünkben. A macska és az ember együttélésének legkorábbi bizonyítékára Cipruson találtak rá, a körülbelül 9.500 éves sírban az emberi csontváz és kisebb-nagyobb használati tárgyak mellett egy macska maradványait is megtalálták. A macska nem őshonos a szigeten, valahonnan a szárazföldről érkezhetett, feltehetően a termékeny félhold területéről, itt történhetett először a macskák háziasítása.

Magyar eastern – Történetek a betyárságról

A 18. század hajnalán új „mesterség” űzői jelentek meg a magyar ugaron, a betyárok. Nagy hatással voltak a korabeli és későbbi kultúrtörténetre egészen napjainkig, a népművészetre; népművészeti motívumokat, népdalokat, népballadákat ihlettek meg. A szegénylegények szerepe máig vitatott: magyar Robin Hoodok vagy túlértékelt bűnözők voltak?

Majk, ahol egykor a csend lakott

A Majkon élő kamalduli rend hazai története az 1730-as években kezdődött és szorosan összefügg az Esterházy család életével. A barokk műemlékegyüttes, mely a kolostorból, tizenhét cellaházból és a templomtoronyból áll, valóban egyedülálló, ahogy az épületegyüttest birtokló család története is. Legfrissebb válogatásunkban a kamalduli rend és az Esterházy család majki évei elevenednek meg.

Májusi eső aranyat ér, és az esküvő?

Közhely, de május a szerelem hónapja, tavasz, rügyező fák, színpompás virágok és az esküvői szezon kezdete. A babona szerint, nemcsak a napoknak, az időjárásnak, de megannyi apróságnak is jelentősége van a házasság szerencsés kimenetelében. Nézzünk meg párat a teljesség igénye nélkül.

Már 105 éve résen vagyunk!

Az ifjúsági mozgalmak nem a cserkészettel kezdődtek, hiszen felekezeti csoportok, önképző körök, önszerveződő csoportok mindig is léteztek. Mégis, nem ismerünk olyan népszerű mozgalmat, ami ilyen nagy hatással lett volna az ifjúságra, és amely ma is létező fogalom. Töretlen népszerűségét alapelveinek köszönheti, olyanoknak, mint a nyitottság; hiszen származástól, társadalmi helyzettől és felekezettől függetlenül bárki csatlakozhatott a cserkészmozgalomhoz, de feltehetően a politikamentesség is a mozgalom javára szolgált. Hiába, nem könnyű elvonatkoztatni a politikától, amikor egyes ifjúsági mozgalmak a Párt gyermekszervezeteként éltek a köztudatban.

Mária-kegyhelyek

Az év első napján Szűz Máriát és istenanyaságát ünnepeljük. A Mária-tiszteletet megkülönböztetett megbecsülés illeti meg, a Mária-kegyhelyek pedig e tisztelet kiváltságos helyszínei. Aktuális válogatásunkban, néhány hazánkban is nevezetes kegyhelyre zarándokolunk.

Marlboro Man a keleti blokkban

A „barna aranyként” is emlegetett dohánynövény-levelek füstjének belégzése 5-7000 éves kultúrtörténettel bír. A füstképzés történhet pipával, szivarral, cigarettával vagy vízipipával, de más formában is fogyasztható: a burnót vagy tubák szippantással, a bagó rágással. Hogyan vált a dohányzás kultúrtörténetünk egyik megkerülhetetlen részévé? Hogyan emelkedett hazánk dohányipara a fellegekbe, hogy aztán lassan eltűnjön? Egy kis dohányzástörténeti szösszenet keretében mindez kiderül.

Maros megye koronaékszere, Szovátafürdő

Szováta csodálatos erdei környezetben fekszik. A kicsiny falu alig 150 év alatt lett világhírű üdülőközponttá, az erdélyi Sóvidék központi városává, természetes sós tavainak köszönhetően. Közülük a legnagyobb a völgykatlanban fekvő Medve-tó. Hírnevét annak köszönheti, hogy ez a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus tava. Legfrissebb írásunkban a szovátai Medve-tó fürdőkultúrája elevenedik meg.

Martyn Ferenc, az absztrakt szürrealizmus mestere

A XX. század hajnalán három fiatal művész bontotta ki szárnyait Rippl-Rónai József festőművész közeléből: köztük a magyar kubizmus előfutára, Galimberti Sándor; a kora időszakában kubo-expresszív, majd posztimpresszionista festészetet folytató Bernáth Aurél; és az absztrakt szürrealizmus egyik legjelentősebb hazai képviselője, Martyn Ferenc (1899- 1986). Legújabb írásunkban az ő művészete kerül bemutatásra.

Megnyílt az Ünnepi Könyvhét

A könyvhetet mintha arra találták volna ki, hogy a könyvszerető ember feltöltse "könyvraktárát", mindenféle értelemben. A könyvhét töretlen népszerűségét talán nem kell magyarázni, megálmodójáról ugyanakkor kevés szó esik, ezért legújabb válogatásunkban, Supka Gézáról és a könyvhét születéséről olvashatnak.

Mesélnek a képeslapok

A képeslap kétségtelenül a postai levelezőlap leszármazottja. Ám arról, hogy ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-öt írunk, amikor egy postakongresszuson felmerül a boríték nélküli, nyílt lapon való levelezés gondolata. Nem is csoda, hiszen a levelek jó része már ekkor is jókívánságot, egyszerű üdvözlést tartalmazott. Így hát jogosan merült fel az igény. Miért is kellene a drága levélpapírt pazarolnunk, ha megemlékeznénk szeretteinkről?

Mesterművek a bankjegytervezés aranykorából

A pengő és a korona művészeti szempontból különleges bankjegytervezési megoldásaikkal koruk igazi mesterműveinek számítottak. Az aprólékosan kidolgozott mintázatokon túl, amelyek a kor kifinomult grafikai-művészeti kultúráját tükrözik, sajátosságuk, hogy portrérajzaikon, neves személyeken túl (mint például Tinódi Lantos Sebestyén), egyszerű közemberek is láthatók, többek között Rudas Valéria, bényi palóclány, illetve Tóth Rózsi az 5-pengősön, vagy Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos, aki az egymilliárd millpengősön pózolt. Ismeretlenségük ellenére a „pénzmodellek" személye néha a média és a közérdeklődés tárgyává vált.

Méz, méz, méz…

Mindannyiunk kedvenc csemegéje: ízesítjük vele teánkat, esszük kenyérre kenve, készítünk belőle süteményt, alkalmazzuk torokfájásra. Ez nem más, mint a méz! Nem is gondolnánk, hogy hazánk területén legalább ezer éve is folytattak már méhészeti tevékenységet, és részben emiatt rengeteg népi hiedelem és szokás kapcsolódik hozzá. Ezekből állítottuk össze aktuális cikkünket, amelyet adatbázisunk főként néprajzi tematikájú, méhészeti és mézeskalácsos eszközeivel illusztráltunk.

Miklós napra

A Miklós név a görög Nikolaoszból származik, eredeti jelentése győzelem+nép. Anyakönyvi bejegyzésre került változatai a régi magyar becenévből önállósult Miksa, Mike, Mikes, Mikó, illetve az angolból átvett Nikolasz. A Miklós 2022-ben a 87. leggyakoribb férfinév, 118 gyermek kapta első keresztnévként.

Minden időben, Tisza cipőben!

Martfű a magyar cipő fellegváraként híresült el, mégis a cseh származású Jan Antonin Baťa volt az, aki először fantáziát látott a Tisza menti falucskában. A cipőgyár területét 1939-ben vásárolta meg, majd három évvel később Cikta Rt. néven a termelés is megkezdődött. Az államosítás után a hangzatos Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat elnevezést kapta, a többi már történelem. A sors iróniája, hogy Martfű a cipőgyár mellett egy sorozatgyilkos rémtetteivel írta be magát a történelembe. Ezen a héten Martfűre utazunk.

Mint a Duna hossza… - hajzattörténeti érdekességek

Az emberi hajkorona megkerülhetetlen része a kultúrtörténetnek. A férfiak a történelem folyamán általában valamilyen divathullám hatására formálták hajukat és arcszőrzetüket, követték az aktuális uralkodót – de előfordult, hogy lázadásból vagy kényszerből hordtak bizonyos fazont. A nőknél a divat vagy a lázadás mellett – főként a népi kultúrákban – a hajviselet mindig valamit jelzett: kort, családi állapotot. Viselése és ábrázolása örök érvényű szimbólum: az életerő, az egészség jelképe, ill. hatalomjelző és önkifejezési eszköz.

Mire vigad a magyar? - Zenetörténeti zanza

A héten mulatunk, azaz adatbázisunk képei segítségével felidézzük, hogyan vigadtunk az elmúlt évszázadokban – olykor örömben, olykor bánatban. A magyar nóta és a „cigányzene” szinte szinonimák, sőt a legismertebb nótaszerzők és zenészek, virtuózok roma származásúak. Kis magyar zenetörténetünkben vizsgáljuk, hogy hogyan alakult ez a kölcsönhatás? Hogyan vált szórakoztató műfajjá a nóta – a magyar népzenében gyökerezve és a reformkor romantikus nemzeti hevületétől fűtve?

Miskolc legendás szállói

Két ikonikus szálloda Miskolcon, két különböző korszakból: ez a Korona, később Avas és a Juno. A két szálló nem is lehetne különbözőbb, de egy valami közös bennük: ma egyikben sem a vendégéjszakákat számolják.

Mítoszok és legendák, meg egy kis történelem – A második csésze kávé

Ezen a héten újabb mártózás következik a kávéfolyamban. Az első csészében volt egy csipet ültetvény, egy leheletnyi pörkölés, némi finom őrlés, végül egy kis forró víz hatására a csészénkbe csöpögő forró ital lágy ízesítéssel, igény szerint. Most pedig a történelem és a legendák világában cikázunk kicsit, felpörögve a kávé élénkítő hatásától.

Motorizáció Pécsett – Varga Gyula kocsigyára

Pécs hírnevét nemcsak a Zsolnay kerámiák öregbítették, hanem többek között Varga Gyula kocsigyára is, bár az ő érdemeiről alig hallunk. Legfrissebb válogatásunk elsősorban az autók szerelmeseinek nyújthat élvezetes olvasmányt, ugyanakkor a Varga család fényképei által egy izgalmas korszak is megelevenedik, és természetesen egy család életébe is bepillantást nyerhetünk.

Múzeumi körkép

A múzeumok már régóta nem csupán múltunk egykor volt jelentős tárgyainak őrzéséért felelős helyszínek. A múzeumok sokkal inkább kultúránk továbbörökítésének szimbólumai. Május 18-án, a múzeumi világnapon az adott évek fókuszpontjai mellett azt az erőfeszítést is ünnepeljük, amit a múzeumi szakemberek végeznek, hogy múltunk emlékei ne vesszenek a feledés homályába. Aktuális válogatásunkban e jeles nap alkalmából múzeumi sétára hívjuk önöket.

Művészeti anatómiai fejtegetések

Kiállításunk keretében az adatbázisunkban található anatómiai rajzokat mutatjuk be egy rövid történeti áttekintéssel, az alapokat megteremtő reneszánsz művészekkel, illetve a hazai mesterekkel. A megfigyelést és elemzést ösztönző művészeti anatómia évszázadok óta része a képzőművészeti oktatásnak, magyar viszonylatban a 19. század második felében a hallgatók már részt vettek bonctani előadásokon. A műfajban lenyűgözően, olykor hátborzongatóan keveredik artisztikum és tudomány.

Nem most jöttünk a falvédőről!

Az ismerős mondás, bár legtöbbször egyes szám első személyben használva, alapvetően nem rendelkezik túl mély jelentéssel: a közlője jelzi, hogy nem olyan ártatlan, tudatlan, hiszékeny vagy tájékozatlan, mint ahogy azt valaki feltételezi róla. Hogy falvédő-történeti szempontból se legyünk tájékozatlanok, készítettünk egy rövid összeállítást, melyhez adatbázisunk falvédőiből válogattunk.

Nemzeti színházaink

A színházi világban a „nemzeti" kifejezés kezdetben megkülönböztető jelzőként volt használatos. Napjainkban a nemzeti színházak már sokkal összetettebb jelentéstartalommal bírnak. Művészeti programjukban központi szerepet kap a regionális és nemzeti értékek legmagasabb színvonalon történő képviselete. Válogatásunkban a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház történetéről olvashatnak.

Nők munkában

A nemek közti munkamegosztás egyidős az emberiséggel. Női munka vagy férfimunka; ma már tartózkodunk az ilyen sarkos megjegyzésektől. Az biztos, hogy a nők mindig dolgoztak, vagy a földeken, vagy a családi szatócsboltban, és később fizetésért különféle szakmákban. A héten nőtörténettel kedveskedünk Önöknek. Lesznek nők a pult mögött, gyárakban, ápolónői szerepben és élharcos munkásként.

Nyíregyháza anno

A város fekvését tekintve se Alföld, se Felföld. Nem volt szemtanúja se nagy csatáknak, se békeszerződéseknek. Nem történelmi város, de nem is akar annak tűnni. Különös módon erős sztereotip jelzők kötődnek a városhoz és a megyéhez. Hogy ez átok-e, e heti válogatásunkból kiderül.

Nyírségtől Óbudáig – Krúdy Gyulára emlékezünk

„Aki igazán akarná megírni Krúdy Gyulát, annak a Krúdy Gyula tintájába kellene mártania tollát.” – ezzel a mondattal kezdte Schöpflin Aladár műkritikus az íróról való megemlékezését a Nyugat 1933 májusában megjelent számában. Krúdy tintája nekünk sincs birtokunkban, de idézetekkel gazdagított, képekkel illusztrált írással igyekszünk megemlékezni az idén 145 éve született és 90 éve elhunyt íróról, a modern magyar prózaírás kiváló mesteréről.

Nyuszi ül a fűben

Húsvét idején mindig előtérbe kerülnek az ünnep jellegzetes motívumai, mint a tojás, a bárány és a nyúl. A pogány termékenységi rituálékból fennmaradt szimbólumok jól megférnek a keresztény hagyományok és ceremóniák mellett. A húsvéti nyúl nagy népszerűségnek örvend, de nem ő az egyetlen híres nyuszi. A teljesség igénye nélkül elevenítsük fel gyermekkorunk nyuszi-hőseit, és ismerjük meg jobban az igazi hús-vér nyulakat is.

Oszmán-török kori emlékeink

A török hódoltság létrejöttével a Magyar Királyság sorsa egész más irányt vett, míg korábban, ha nem is nagyhatalom, de Európa meghatározó állama volt, valamennyi magyar királyunk legfőbb célja, hogy erős és független államban uralkodjon, Buda elfoglalása után, csupán remény maradt. Az ország sorsáról több, mint száz éven át két nagyhatalmi központban, előbb Isztambulban, utóbb Bécsben döntöttek.

Önkiszolgálóktól a gyorséttermekig

Rövid ebédidő, zónadagok, utcán evés, ismerősen cseng? Nem tegnap kezdődött az étkezési szokásaink átalakulása, az evés szertartásos módja gyakran – idő híján – az ünnepek idejére korlátozódik. De hogyan gyűrűzött be hozzánk az önkiszolgáló egységek sajátos rendszere, és milyen volt az első magyar gyorsétteremlánc? A héten megint nosztalgiázunk, csak ne korgó gyomorral kezdjünk a böngészésbe.

Őszi hangulatfestő

Ahogy haladunk az őszbe, a táj egyre inkább meleg rőt-rozsdaszín árnyalatokat ölt, egyre hamarabb kezdődik az éjszakai sötétség, egyre hűvösebbek a reggelek. Megjelentek már a zöldségesstandokon a sütő- és dísztökök, a kerti virágaikat áruló nénik immár őszirózsát és csipkebogyót kínálnak. A lombhullató növények megkezdik éves tisztítókúrájukat és megszabadulnak leveleiktől. Hull a vadgesztenye, amely kiváló alapanyag amorf játéklovak készítéséhez.

Pálinka, szerelmem...

A pálinka családi ebéd előtt étvágygerjesztő, baráti összejövetelen hangulatfokozó, ünneplés alkalmával kötelező kör, visszautasítása azonban sértés – bár utóbbi egy rossz beidegződés. Pálinkás jó reggelttel köszönünk, illetve számtalan módon „becézzük” mint kerítésszaggató, nerángass vagy nagyapám némítója. Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is – tartja a mondás, sőt, készítenek párlatot már céklából vagy mákból is. Mindenesetre kultúránk része, magas élvezeti értékkel, persze csak óvatosan, hiszen a pálinkatörvény értelmében az alkoholfoknak nincs felső limitje.

Panel-perspektívák

Panelban lakni külön életérzés: a vékony falakon átszűrődő hangok, a jellegzetes linóleumos lépcsőház-szag, a szemétledobó dübörgése, a nyári rekkenő hőség a felmelegedett terekben, illetve a szomszédban készített ételek aromája – mind ismerős lehet. Nem is beszélve arról, hogy a lakótelepi közösség, illetve infrastruktúra – a játszótér, óvoda, iskola vagy akár a kisbolt – mennyire meghatározó eleme volt a panel-létnek.

Panem et circenses

A római kori amfiteátrumokban egészen másfajta cirkusz zajlott, mint napjaink cirkuszsátraiban. Bizton állíthatjuk, hogy akkor sokkal veszélyesebb lehetett a porondon állni, mint manapság. Ott élet-halál harc folyt emberek és állatok között, vegyesen. Erről gyanítom, sokunknak van valamilyen elképzelése, ha más nem, Ridley Scott Gladiátora adhat némi támpontot. Maga a cirkusz szó a latin circus és a görög kirkosz szóból ered, jelentésük kör, körtér, porond.

Párizsban még nem járt az ősz

A szerelem városa, a fény városa, a divat Mekkája megannyi jelzővel illethetjük Párizst. Bár minden út Rómába vezet, egyszer mindenki el akar jutni Párizsba. Így teszünk mi is, betérünk a Notre-Dame-ba, lenézünk az Eiffel-toronyból és megcsodáljuk a Mona Lisát.

Pécs anno

Habár Pécs múltjáról sokat tudunk, az igazságot néha eltorzítják az elfogult vagy pontatlan történelmi források. Például a - Pécs ősi területére is betörő - vandálok, a honfoglaló magyar lovasnomádokhoz hasonlóan, sokkal fejlettebb kultúrával rendelkeztek, mint azt egyes szakértői forrásokban állítják. Ahogy a törökök nem települtek igazán nagy létszámban Magyarországra a török megszállás során, úgy a török hódoltság kora sem a hanyatlás és pusztulás időszaka volt. Erre az egyik legjobb példa Pécs, amely abban az időben számos emblematikus épülettel és értékes tárgyi emlékanyaggal gazdagodott.

Pécsi Kesztyű

Pécsett a kesztyűkészítés mestersége közel 300 éves múltra tekint vissza, már a XVIII. század közepétől készítenek itt kesztyűket. A XIX. században a Hamerly család épített Európa-szerte ismert gyárat. A II. Világháború után az államosított kesztyűgyár a világ egyik meghatározó üzemévé lépett elő. Napjainkban klaszterbe tömörülve hét kisebb méretű kesztyűgyártással foglalkozó magáncég működik a városban.

Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileuma

2017-től szeptember első napja a Magyar Felsőoktatás Napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja. A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából az itt következő virtuális kiállítással emlékezünk meg a nagy múltú intézményről.

Pécsi villamos

105 éve komoly mérföldkő következett be a pécsi tömegközlekedés történetében, ugyanis ezen a napon indult el a város első villamosa, ezzel Pécs lett a 29. város a Monarchiában, ahol létesült villamosközlekedés. Az e heti virtuális múltidézésünkben bemutatjuk a pécsi villamos történetét, egykori útvonalait.

Pesten a szabad ég alatt - kerthelyiségek a főváros laposabbik felén

Az előző héten az egykori budai zöldvendéglőket, kerthelyiségeket, teraszokat látogattuk meg, kisebb-nagyobb betekintést nyerve, hogy a kor hírességei, a szórakozni vágyó pesti és budai polgárság vagy az arisztokrácia egyes tagjai hova tértek be, ha kirándulás után szerettek volna szusszanni egy fröccs mellett, vagy vacsorázni egy kiadósat. Lássuk, hogy mi történt eközben a túloldal parkjai, platánfái árnyékában.

Pesti drogériák fénykora

Kölni, hölgypor, bajuszpedrő, ez csak néhány népszerű termék, amelyet a pesti lakosok kereshettek a drogériák polcain. A Neruda-család üzlete három nemzedéken át szolgálta a fővárosiak igényeit. Ezen a héten a kereskedelemtörténet egy újabb izgalmas szeletébe, a drogisták világába nyerhetnek bepillantást.

Piacolás

A piacon zajló eleven élet, az ingerlő illatok, a zöldség- és gyümölcshalmok vagy magával ragadnak, vagy elriasztanak. Jól megfér ebben a kavalkádban a szaftos pletyka a krumpli piaci árával, ahogy a kofák összetéveszthetetlen hangja a sorok között alkudozó, szagolgató és apróságokat elcsenő alakokkal. Válogatásunkban nemcsak budapesti, vidéki piacok is feltűnnek, a legendás Nagycsarnoktól a pécsi Vásárcsarnokig.

Református templomok

A különböző stílusú református templomok közös jellemzője, hogy mind II. József türelmi rendelete (1781) után épültek. Ez az intézkedés adta vissza a protestánsoknak a hivatalviselés jogát, valamint a vallásszabadságot és ezzel együtt a templomépítések jogát is. Legfrissebb válogatásunkban hazánk legszebb református templomai között barangolhatnak.

Retró lakásbelsők

Lakberendezni jó, különösen, ha saját lakunkban élhetjük ki kreatív energiáinkat. Valaki a svéd áruházláncból válogat, valaki a nagyi szekrénysorának újragondolásával teszi otthonossá a lakását. De a retró bútorok eredeti formáira is biztosan sokan emlékeznek; a ragadós műbőr fotelek vagy a lakkozott szekrénysorok mellett a legendás piros kagyló fotel ma is nagyon dizájnos darab. Az 1970-es 1980-as években tevékenykedő lakberendezők és tervezők számára igazi kihívás lehetett a panellakások belsőtereit új formákkal megtölteni; a végeredmény azonban magáért beszél. A Réka szekrénysor, a Pillangó heverő vagy a 60-as évek sztárja az Erika szék, ma is velünk élő bútordarabok. A héten bútorkiállításra hívjuk Önöket, Bauer Sándor kiállításfotóival.

Retrospektív biciklitúra

A kerékpár az emberiség egyik leghasznosabb találmánya: a kisgyerekektől az idősekig, mindenki használja, városban és falvakban, bárhol tekerhető, környezetbarát közlekedési eszköz, ami fitten tart. Megihletett rengeteg művészeti alkotást, filmet, dalt, gondoljunk csak az olasz neorealizmus meghatározó filmjére, a Biciklitolvajokra, a Queen Bicycle Race klasszikusára vagy a Pink Floyd Bike-jára. A bicikli születése nem egyik a napról a másikra ment végbe, elődeit az ókori csatamezőkön kell keresni. Közlekedési funkcióval bíró felmenőjét pedig a 19. század elejére vezeti vissza a biciklitörténelem.

Rippl-Rónai szerelmei

Amikor Rippl-Rónai József Párizsban Munkácsi tanítványa, majd segédje lett, modelljeit az utcán vagy kávéházakban találta és kérte fel, hogy üljenek neki. Nem minden modelljével vált szorosabbá a kapcsolata, de 1888-ban Neuillyben a heti vásáron így történt, ekkor látta meg a burgundiai származású Lazarine Baudriont, későbbi feleségét, és ez történt abban a Csengery utcai vendéglőben is, ahol Bányai Elzát, Zorkát megpillantotta. Ezen a héten nem arra keressük a választ, hogyan festett Rippl-Rónai, hanem hogy, hogyan szeretett.

Ródlitörténelem és lábszánka-história

December. Általában ekkor esik le az első hó, talán befagynak a tavak is. Az 1947 februárjában, Kőszeg környékén lehullott 151 cm-es országos hótakaró-vastagsági rekordot azóta sem sikerült felülmúlni. Jócskán kijutott a hóból a 20. század folyamán, például biztosan sokan emlékeznek az 1987-es nagy havazásra is. Hogy mivel ütötték el a hófödte napokat a 20. század emberei? Lássuk csak!

Rómából szeretettel

Valaki szerelmesen érkezik, valaki pedig ott esik szerelembe, leginkább Rómába. Hogy mi az örök város titka? Egyszerre lüktető mégis olyan állandó. A levegője olyan lágy és súlyos, az emberre megmagyarázhatatlan éhség tör, hogy megismerje, vagy megkaparintson belőle valamennyit. Sokat mutat magából, mégis milyen keveset ad. Sőt, inkább elvesz, a szívedből egy kis darabot biztosan.

Rózsadombi séta

Rózsadombinak lenni talán még ma is a gazdagság szinonimája. Persze volt idő, amikor nem luxusvillák, hanem szőlőskertek határozták meg ennek a budai környéknek az arculatát. Aztán jött a filoxéra, és a birtokosok, kovácsok helyét a nyaralni vágyó polgárok vették át. Ezen a héten egy rózsadombi sétára hívjuk önöket.

Sárkánycsontok, kincskeresők és szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.

Siófoki múltidézés - képeslapok, sztorik, hírek anno

Közjátékok, botrányok, tudósítások gazdag művészek időtöltéséről, korabeli bűntények, ítéletidő –csak néhány példa azok közül, mi mindenről cikkeztek a sajtóban egykor Siófokhoz kapcsolódóan. E heti virtuális kiállításunkban Balaton fővárosával kapcsolatos régi képeslapok és sajtócikkek közül válogattunk.

Somogyi nyarak és emberek Kunffy Lajos szemén keresztül

Ha Kunffy Lajos bármely önarcképére nézünk, egy derűs tekintetű, nyugodt arcvonású embert látunk. Művészete a 20. század eleji zajos, egymást követő, vagy egymás mellett szimultán létező izmusoktól mentes. Pedig életének 92 éve alatt a történelem rengeteg fordulatot hozott – felvirágzást és pusztítást egyaránt – ám alkotásait nézve olyan, mintha mindennek ellenére egyvalami állandó maradt volna: kíváncsisága a somogyi emberek, a táj és a napfény iránt.

Sopron nevezetességei

Sopron Budapest után a második legtöbb műemlékkel rendelkező magyarországi város. A történelmi belvárost mindössze néhány ódon utca alkotja, amely az egész magyar történelmet magában rejti. A díszes kapualjak, a házak színes homlokzata, a macskaköves utcák és megannyi hangulatos kávézó terasza teszi Sopront Nyugat-Magyarország egyik legromantikusabb városává.

Steindl Imre – a neogótika mestere

Steindl Imre neve összeforrt fő művével, az Országházzal, bár sajnálatos módon annak avatását nem érhette meg. Olyan korban élt, amikor a főváros építészetét még a neoreneszánsz-ízlés határozta meg, ő mégis a neogótikát képviselte. Legújabb válogatásunkban legismertebb munkáit gyűjtöttük csokorba.

Strand és wellnesskultúra a századelőn

Habár a fövenyfürdőzés részét képező nap és légfürdőzésnek a szakértők a múlt század elején különleges gyógy és megújító erőt tulajdonítottak, a fövenyfürdőzés, azaz strandolás elsődleges célja a múlt század elején is (ugyanúgy, mint manapság) a kikapcsolódás, és a forró nyári napok elviselése volt. A korabeli wellness-szolgáltatások között szerepelt a „gőzkamra, a villanyfürdő, a hydraulikus massage,” a fenyőtűlevél fürdő, valamint a légfürdőzéshez épített, szellős falú légfürdő-házakban való pihenés.

Strandsikk - Fürdőruhamódi a kezeslábastól a bikiniig

Aktuális tárlatunk során kilátogatunk a múlt század strandjaira, kiderítjük, hogy hogyan lettek egyre kisebbek és rövidebbek a fürdőruhák, illetve hogy szüleink, nagyszüleink idejében milyen stranddivatot követtek a vízpartok szerelmesei. Kiknek köszönheti népszerűségét az eleinte tabunak számító bikini? Hogyan befolyásolta a fürdőruhák divatját az atombomba és egy sztriptíztáncosnő? És hogy jön ide James Bond és a Csillagok háborúja? Kiállításunkból kiderül.

Szabadság tér

A Szabadság tér ikonikus budapesti helyszín, elnevezése az 1848-1849-es szabadságharcnak állít emléket. A hely azonban sokáig inkább egy elnyomást szimbolizáló épületről, a magyar Bastille-ról, vagyis az Újépületről volt ismert. A tér mai arculata csak annak elbontása után alakult ki, így lett a rossz emlékű színhelyből a nemzeti függetlenség és szabadság eszmeiségének emlékhelye. Legfrissebb válogatásunkban a helyszín későbbi változásait követhetik nyomon.

Századfordulós krimik

A bűnügyi történetek vonzzák az emberek figyelmét; a rejtély, a borzongás, a botrány mindig képes nagy érdeklődést kiváltani. Nem volt ez máshogy a 20. század elején sem, mint mutatja a Mágnás Elza-gyilkosság iránti nagy érdeklődés – hogy egy, a közelmúltban ismét felkapott ügyet említsünk a magyar kriminalisztika történetéből.

Szent István és királyi törvényei

Szent István I. törvényeinek különlegessége, hogy István e törvények megalkotása során a törvények és a keresztény tanok közötti igen szoros összhang megteremtésére törekedett, amelyekben úgy tűnik, a bűnelkövetők felé irányuló fokozottan emberséges, jóságos megközelítés érvényesült, amellett, hogy az ellenszegülőkkel szemben sok esetben – az átnevelést célzó – igen szigorú vallási jellegű büntetések (például vezeklés, böjtölés) alkalmazását is előírta.

Szent László kultusza

Az utókor emlékezetében Szent László a daliás termetű, bátor és hős lovagkirály. Életéről meglepően sokat tudunk, a krónikák különösen a harcok, trónviszályok leírásában bőbeszédűek. Ezek a leírások egy kemény és céltudatos uralkodót rajzolnak meg, aki a kardot is igen jól forgatta. Mégis, I. László legnagyobb érdeme, hogy folytatta István egyházépítő munkáját, a belviszályokkal terhes időszakban pedig megszilárdította az ország belső rendjét. A László-kultusz kibontakozásához III. Béla is hozzájárult, aki 1192 június 27-én pápai jóváhagyással szentté avatta Lászlót. Ezen a héten a kultuszával foglalkozunk.

Szent vagy profán? Aktok a képzőművészetben

A fedetlen emberi test ábrázolása a művészet ősi igénye; ez az igény lehet önmegismerés, tudományos kíváncsiság, a szép iránti vonzódás, netán vágykeltés. Az akt lehet tanulmány vagy ujjgyakorlat, objektivitásra törekvően élethű képmás vagy a művész kézjegyeit magán viselő alak, netán allegória. Mindez függ a kor szemléletmódjától, a művészeti stílustól, az alkotó személyétől, szándékától. Kiállításunk és képgalériánk révén áttekintjük, hogy főként a festészetben és fényképészetben mindez hogyan alakult.

Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák - Az ex libris témavilágának eredete

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, - sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen. Most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat közülük, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet.

Szerzetesek világnapja

Számunkra titokzatos egy szerzetes élete, a világtól való elvonulás, az Úrnak szentelt élet. Mégis, már a kereszténység megjelenése előtt megjelent az életformára való igény, hiszen a remeteség, a szerzetesség legősibb formája. Válogatásunkban, nemcsak a közösségükről, hanem tagjaikról is megemlékezünk, akik az élet más területén is maradandót alkottak.

Szilveszter anno

Az év utolsó napja mindig várakozással teli hiszen az új év annyi mindent tartogat. Rég elfelejtett álmok, fogadalmak, bakancslisták kerülnek elő, de jó érzés lezárni, számot vetni eddig elért eredményeinkkel. Hagyományok széles skálája kapcsolódik a szilveszterhez és a babonák szerint ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért.

Színésznők sztárfotói

Nők sokáig nem állhattak színpadra, valójában a színházba járást sem tartották épp a női füleknek illő elfoglaltságnak. Egészen 17. századig tartotta magát a szokás, hogy a női szerepeket is férfiak játsszák. Valódi felüdülés lehetett a közönségnek, amikor nem kellett várakoznia a női szerepet játszó színészre, mert az még nem tudott megborotválkozni. Természetesen ismerünk híres művésznőket korábbról, de az igazság az, hogy megítélésük gyakorta nem volt jobb a prostituáltakénál. Az utókor pedig tehetségük méltatása helyett érdekesebbnek tartotta, hogy mely király vagy főúr ágyasai lettek vagy lehettek.

Szolnok anno – a Damjanich János Múzeum története

A szolnoki Damjanich János Múzeum épülete idén 160 éves, de nemcsak ezért érdekes, hanem mert azon kevés épületek egyike, mely megőrzött valamit az egykori alföldi város fénykorából, így őrzi a múltat. A héten Szolnokon járunk.

Sztahanov hamis pártlegendája és a sztahanovizmus valódi eredete

A sztahanovizmus kulturális-történeti eredetének feltérképezéséhez az ipari forradalom koráig kell visszatekintenünk. A felszínre került információk, elemzések, tények és a párttitkári nyilatkozatok alapján valószínű, hogy az esemény, amely során Sztahanov az anekdoták szerinti legendás teljesítményét produkálta, a szovjet kommunista párt előre megtervezett, alaposan átgondolt akciója volt, amelynek valódi célja a nyugati világ termelésszervezési elveinek meghonosítása, és a termelékenység fokozása volt.

Szüret

Ősszel a lábunk alatt roppanó sárguló levelek és a zamatos szőlő íze mellett mi más juthat eszünkbe, mint a szüret? A szüret, bár elsősorban munka – gondoljunk, a csömöszölésre vagy a taposásra – ünnepnek számított régen és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsét fogyaszthatjuk el később. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött, Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig.

Tabán, te csodás

A tavasz eljövetelét, nemcsak a langyos szellő és a madárcsicsergés jelzi, hanem az is, hogy egyre többen a szabadban költik el ebédjüket, vacsorájukat. Ezúttal kerthelyiségekben és hűs teraszokon időzünk, méghozzá a legendás Tabánban.

Tanuljunk nyelveket!

Állítólag szerelmet vallani és káromkodni anyanyelven esik a legjobban, de vannak helyzetek, amikor idegen nyelven is lenne rá igény. Ha nyelvtanulásról van szó, sokunknak még mindig a nyelvtani szabályok magolása jut eszébe. Szerencsére manapság okoseszközeinkkel már könnyen meg tudjuk értetni magunkat, sőt már az a korszak sincs messze, amikor egy olyan beszéd-beszéd fordítót használhatunk, mint amilyen a Star Trek-univerzum univerzális fordítója.

Tavaszi zsongás

Vége a téli zimankónak, és ahogy egyre kevésbé fázunk reggelente, előkerül a szekrény mélyéről az átmeneti kabát és cipő. Elsőként előbújnak a földből a hóvirágok és a sáfrányok; a fákon, bokrokon megjelennek a rügyek – és reménykedünk, hogy egy váratlan fagy nem teszi tönkre az éves alma- és szilvatermést. Ébredezik a természet, a vándormadarak visszatérnek hátrahagyott fészkükbe.

Távlatok térben és időben - panorámaképek a múltból

Ugyan panoráma jellegű ábrázolások régebben is készültek, azonban a panoráma szó csak a 18. század óta ismert, amikor is – főként eleinte – csak körfestmények megnevezésére használták. A széles látókörnek és a távlatoknak nem csak a panorámalátvány, illetve a panorámaképek készítése esetén van kulcsjelentősége. A távolba tekintés, a távlatokban történő gondolkodás a stratégiai tervezés, a sikeres vállalkozók, illetve stratégák gondolkodásmódjának is jellemzője, így az a harcászati tevékenységhez is kapcsolódik, nem véletlen, hogy a katonai-stratégiai szempontból fontos várakat egykor olyan magaslatokra építették, amelyek lehetővé tették a környező táj megfigyelését.

Téli lakomák és tradíciók

A héten a népi táplálkozáskultúra téli repertoárját vesszük górcső alá. A hideg időszak, az ünnepi és vallási szokások behatárolták a táplálkozási lehetőségeket, illetve ezek kapcsán kiemelt jelentősége volt az ételeknek mint mágikus tárgyaknak, az evés rituáléjának és a hozzá kapcsolódó hiedelmeknek. Írásunkból kiderül az is, hogy a napjainkban hagyományos karácsonyi ételek (halászlé, töltött káposzta, diós-mákos bejgli) előzményei milyen formában kerültek elődeink asztalára.

Télűző ünnepünk, a busójárás

Ma veszi a kezdetét Magyarország legrégebbi és legismertebb télűző farsangi mulatsága, a mohácsi busójárás. A telet várhatóan 800 busó és 200 maskarás fogja búcsúztatni. A busójárás a mohácsi sokácok (horvátul Šokci) világszerte ismert népszokása. Más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.

Természetrajz egykor

A természetrajz az úgynevezett állattan, a növénytan, az ásvány és kőzettan, továbbá az őslénytan tudományterületek közös megnevezése volt a 18. és 19. században, és főként a megfigyeléseken alapuló ismeretek összegyűjtéséből, rendszerezéséből és ismertetéséből állt. Miután a 20. században a kísérleteken alapuló tudományok felvirágzását követően a természetrajz kifejezés ódivatúvá vált, helyét a „természettudomány” megnevezés vette át. E heti kiállításunkban a régi idők – természetrajz tárgykörébe tartozó – műveinek idézetei és illusztrációi közül válogattunk.

Thonet székeken – a lapra szerelt bútorok diadala

A lapra szerelt bútorok megjelenése forradalmasította a bútorkereskedelmet. Valami hasonlóan grandiózus hatást ért el a bútorgyártás Fordja, Michael Thonet a futószalagon készült bútoraival. Világhírű székei könnyűek, olcsók, és igen tetszetős darabok voltak, mivel emellett könnyen összeszerelhetőnek és masszívnak is bizonyultak nemcsak lakásokban, hanem kávéházakban is igen népszerűek lettek. Ezen a héten, rövid bútortörténeti kitekintésre invitáljuk önöket, amihez elsősorban kávézók enteriőrjeit használtuk fel.

Tisztálkodj okosan - Időutazás higiéniában II.

A fogyasztói társadalom minden létező és nem létező kívánalmat kielégítő választéka tisztálkodószerekből szinte végtelen: samponok, fogkrémek, tusfürdő, krémfürdő, habfürdő, fürdőbomba, fürdőgél, és persze a legalapvetőbb: a szappan.

Tisztálkodj okosan – Időutazás higiéniában I.

„Mostál kezet?” - gyermekkorunk ismerős anyai intése sokszor felnőttként is eszünkbe jut az étkezések előtt, főleg, ha immár szülőként adjuk tovább e bölcsességet. Az elmúlt néhány évtizedben már senki sem vitatja a személyes higiénia fontosságát, mint ahogyan az sem kérdés, hogy lakásunkban van-e fürdőszoba. A tisztálkodás alapvetően a testkultúra része, amelyhez a test és a ruházat tisztán tartása egyaránt hozzátartozik.

Torony iránt

A torony, akár a mondatvégi felkiáltójel, lezár, de hangsúlyoz is. Építészetileg funkcionális elem, szakrális értelemben, az ég és föld összeköttetését biztosító forma. Egy torony mindig irányjelző, figyelemfelkeltő legyen egy templom éke, víztározó, vagy rádióhullámokat továbbító adótorony. Ezen a héten a tornyoké a főszerep. Kellemes böngészést!

Több, mint 77 magyar népmese

Ki ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

Történelem szárnyakon

Ki ne álmodott volna arról, hogy repül? A repülés iránti vágy ősidők óta foglalkoztatja az embert. A magyar repüléstörténet fontosabb állomásairól szerencsére, nemcsak írásos „emlékeink” maradtak. Korabeli fotók és filmhíradó részletek által elevenednek meg léghajók, világháborús bombázók és hidroplánok is. Képek bizonyítják, hogy Zeppelin híres léghajójának ötlete valójában a magyar Schwarz Dávid érdeme, ahogy azt is, hogy az 1920-as években nemcsak a hajóforgalom volt jelentős a Dunán, hidroplánok is állomásoztak a folyón, sőt a Balatonon is. De pilótáink nemcsak Magyarországon hódították meg az eget, bizonyítja ezt Almásy László híres Afrika kutatónk, aki a Gízai piramisok előtt állt kamera elé. A II. világháború utáni repülőéletet a Szovjetunióval kötött államközi megegyezés alapján a Maszovlet folytatta, majd 1954. november 25-én létrejövő Malév, vagyis a Magyar Légiközlekedési Vállalat, mely 2012-ig Magyarország, emblematikus vállalataként működött.

Történelmi tárlatvezetés a „Világ Legszebb Kávéházában”

Annak ellenére, hogy számos kort és történelmi változást megélt, a több mint 125 éves múltra visszatekintő New York kávéház a mai napig töretlen lelkesedéssel várja vendégeit. Népszerűségét és gyönyörűségét igazolja, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, a szálloda pedig 2013-ban elnyerte az év szállodája díjat. Visszatekintésünkben a kávéház történelme, a hozzá fűződő legendák olvashatók, és fény derül arra is, vajon mi lehet az a „kutyanyelv”.

Történetek az olimpiáról

Nemsokára újra itt az olimpia, ami még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi. Válogatásunkban olimpiai kitűzők és olimpikonok relikviái között böngészhetnek.

Trianon 100

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a versaillesi Nagy Trianon-kastélyban 100 éve, 1920. június 4.-én írták alá a trianoni békeszerződést, egyes forrásokban békediktátumot, amely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta a Magyar Királyság új határait. E heti virtuális kiállításunkban a „boldog békeidőkben” kiadott képeslap válogatással emlékezünk meg a történelmi Magyarországról.

Tudod mi a zserbó? A Vörösmarty leánykori neve

A zserbó legyen klasszikus vagy, ahogy a nagyi készíti, húsvétkor, karácsonykor, szülinapkor. Egyszóval bármikor. Hogy melyik volt előbb, ez a diós lekváros finomság vagy a cukrászda, ezen a héten kiderül.

Tudósítások és emlékképek: sajtószemle a múltból – Pozsony, Késmárk, Lőcse, Tata, Budapest

Révhelyi Elemér fotógyűjteményében – melyet korábban már bemutattunk – az épület és díszítőmotívumokat ábrázoló képek, továbbá az életképek és városképek mellett számos különleges művészi, illetve mérnöki igényességgel készült grafika, térkép, tervrajz és látványterv is található. Heti kiállításunkban főként ez utóbbiak közül válogattunk, amelyek mellé régmúlt idők – a képeken látható helyszínekhez kapcsolódó – sajtócikkeiből idézünk.

Tündérek Zugligetben – Révész Margit gyermekszanatóriuma

Révész Margit az orvosi szakma úttörője volt, olyan időszakban választotta hivatásául ezt a pályát, amikor a nők számára még nem volt kikövezve az út. A gyermekpszichológus doktornő 1911-ben megalapította gyógypedagógiai szanatóriumát, egy bentlakásos intézményt a zugligeti erdőben. Írásunk Révész doktornő életét és a gyermekszanatórium – ahogy akkor nevezték –, a Szani történetét veszi górcső alá.

Úgy élvezem én a strandot…

Június végi képválogatásunk az aktuális június végi közhangulatot tükrözi: ki az irodából és irány a vízpart! Hazánkban erre számtalan lehetőség kínálkozik: balatoni, hévízi, velencei-tavi strandok, a margitszigeti Palatinus. Egy kicsit fájdítjuk a szívét: nézegessen pancsoló, hasukat süttető, fagylaltozó, dinnyéző önfeledt embereket!

Új kenyeret és tűzijátékot a népnek

Augusztus 20-án ünnepelték már Szent Istvánt, az új kenyeret, de az új alkotmányt is. Nem is csoda, hiszen az ünnepeknek is megvan a saját életük. Talán létrehozásukkor még világos, hogy kit, vagy milyen eseményt hivatottak ünnepelni, de az idők folyamán más jelentéstartalommal is bővülnek, vagy feledésbe merülnek. Képzeljük el, Szent László királyunk mennyire meglepődött volna, ha az ’50-es években az új alkotmányt ünneplők közé csöppent volna.

Újranyit a Mecsek koronája

A négycsillagos Hotel Kikelet 2015 ősze óta nem fogadott vendégeket. Tulajdonosa Scheffer Ferenc akkor úgy nyilatkozott, hogy már három éve árulja a szállót, amire nem jelentkezett addig vevő. A szomszédban fekvő Da Vinci Magánklinika megvásárolta az egykori patinás szállodát, melyben a páciensek számára hotel részleget, 16 rendelővel rendelkező ambulanciát és irodákat szeretnének kialakítani. Tervezik a wellness részleg működtetése mellett gyógytornaterem kialakítását, fizioterápiás kezelések indítását. Pécs egyik legszebb étteremét és teraszát a Da Vinci páciensei mellett a nagyközönség számára is szeretnék megnyitni.

Unatkozik? Kösse le magát!

A kötés, a horgolás, vagy bármely kézimunka nemcsak kiváló szabadidős tevékenység, de olyan hatással van az agyunkra, mint testünkre a jóga. Az ismétlődő mozdulatsorok teljesen ellazítanak, szinte meditatív állapotot idéznek elő. Így agyunk képes megszabadulni a múlton való rágódástól és a folyamatos aggódástól. Persze nemcsak élettani hatása miatt érdekes, a kötésmintáknak például hosszú múltra visszatekintő kapcsolata van a kémkedéssel. Ezen a héten, horgolt, kötött és hímzett kelméket csodálhatnak meg.

Üdítő - vizes történelem

Magyarország gazdag vízkészlete legendás. Hiszen nemcsak megmártózhatunk vizeinkben, hanem fogyaszthatjuk is azokat. Most nem csupán jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekintünk.

Üdvözlet a feketeszén városából!

Komló neve összeforrt a szénbányászattal, hőskorát az 1950-es években élte, szocialista iparvárosként. Igaz, hogy már a 18. században bányásztak itt, a település mégis akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor megkezdődött a dunaújvárosi kohó építése. Merthogy hosszas kutatás után, itt találtak megfelelő minőségű kokszolható szenet. Hogy milyen volt ekkor a város? Állítólag három dolog sosem hiányzott: hús, alkohol és rosszlányok. A héten a város történetével és a bányászélettel foglalkozunk.

Üdvözlet a kálvinista Rómából!

„Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…” A 18. századi neves angol utazó és természettudós Robert Townson (1762–1827) benyomásait európai körútja során vetette papírra Debrecenről. Mondatai különösen annak fényében érdekesek, hogy a település már ekkor igen gazdag város hírében állt. Ezen a héten Debrecen dicső múltját idézzük fel, egy virtuális sétával.

Üdvözlet Lillafüredről

Lillafüred a Bükk-hegység keleti részén, a Hámori-tó mentén, a Szinva és a Garadna-patak összefolyásánál fekszik. A településrész 1950-ig Hámorhoz tartozott, azóta Miskolc egyik legmagasabban fekvő része. A városrész idegenforgalmi jelentősége kiemelkedő, bár gyógyhelyeink döntő többsége gyógyvízre épül, Lillafüred a legrégebbi klimatikus üdülőhelyünk. A Palotaszálló építésével nemcsak egy reprezentációs események megtartására alkalmas szálló jött létre, hanem grandiózus tereprendezési munkálatok is történtek, amely során többek között új mederbe terelték a Szinva patakot.

Ükanyáink „kisbubái” – csecsemőgondozás régen

Napjainkban a külön iparággá alakult csecsemőgondozási eszközök megkönnyítik (vagy olykor megnehezítik) a szülők életét. Pár évtizeddel, évszázaddal ezelőtt azonban ezeknek töredéke állt csak rendelkezésre. A sok esetben gyermeknek sem komfortos és veszélyeket rejtő tárgyakat leváltották a kicsik számára biztonságos és kényelmes eszközök, sőt ma már rengeteg a felesleges holmi. Kiállításunkban taglaljuk a legfőbb csecsemő- és kisgyermekgondozást segítő felszereléseket – többek között a bölcsőt, az ülcsiket, a járókát, az etetőpalackot – a magyar népi kultúrában és történelemben.

Üvegbe zárt történelem: az aranyló lemezfotóktól a fakószürke üvegnegatívokig

Habár manapság természetes számunkra, hogy másodpercek alatt tudunk fényképet készíteni, de abba ritkán gondolunk bele, hogy milyen rögös út vezetett odáig, amíg a gyors fényképezés illetve a jó képminőségű fénykép készítése lehetővé vált. Ugyan a feltalálók által elért kezdetleges eredmények eleinte szenzációnak számítottak, a később felmerülő hiányosságok és újabb igények, valamint a szerencsés körülmények a módszer fejlődését eredményezték. A fényképészet hajnalán fontos mérföldkőnek számított az ezüstözött rézlemezes eljárás felfedezése éppúgy, mint az üvegnegatívoké.

Van, aki forrón szereti - Feketén-fehéren a kávéról

"A kávé az, amitől szebb lesz a körülöttem élők napja." Sokan vagyunk így ezzel. A kávé az utóbbi évtizedekben modern világunk egyik kevéssé nélkülözhető mozgatórugójává vált. Ettől ébredünk fel reggel, térünk magunkhoz a nap folyamán, és e mellett beszélgetünk rég nem látott barátokkal. Társadalmi és gazdasági szerepe igen jelentős, az egészségre gyakorolt hatásait több szempontból is kutatják. De ismerjük-e valójában?

Van, ami már sosem lesz a régi: társas érintkezéseink a kézfogástól a csókig

Hol van már a brezsnyevi csók, a Brezsnyev-tripla, vagyis a két arcra adott puszi, és a szájra adott csók? Napjaink legfontosabb szabálya a társas érintkezéseink tekintetében, hogy kerüljük a megszokott üdvözlési formákat, így a kézfogást és a puszit. Persze ettől még nem kell, hogy udvariatlanok legyünk, egyszerűen csak másképp üdvözöljük rég látott ismerőseinket. A héten egy kis illemtani kitérőt teszünk.

Vasútállomásokról

Az állomásépületek egyfajta kapuk a város szövetében, az indulók és érkezők jövés-menése mellett időnként kénytelen várakozásaink helyszínei is. Érdekes, hogy ez a rostokolás nem volt ám mindig teher, a kultúr várótermek, a Királyi várók és a restik korában még ennek az időzésnek is megadták a módját. A vasútállomások épületei persze elsősorban funkcionális célokat szolgáltak, és bár az indóházak formáján a történelem is nyomott hagyott, utazási szokásaink legalább annyit változtak, mint ezek az állomások.

Velencei-tó, a napfény tava

A balatoni gasztro kirándulás után egy másik kedvelt nyári célpont felé kalandozunk. A Velencei-tó elsősorban közelsége, másrészt lassan mélyülő homokos partja miatt vált népszerű turisztikai központtá. Nem volt mindig ilyen szelíd és nyugodt, a századelőn a nádtól alig lehetett látni a tó felszínét, ugyanakkor, nemcsak az elmocsarasodás, hanem áradás és kiszáradás is fenyegette. Szerencsére, ma egyiktől sem kell tartanunk, csak élvezni a tó meleg vizét és finom homokját a talpunk alatt.

Veszprém, ahol mindig zenél valami – vagy a harangok, vagy a szél

Veszprém a királynék városaként ismert, de emellett a szelek városa jelzőt is magáénak tudhatja, hiszen a Bakonyból érkező viharos széllökések igen gyakran borzolják az itt élők kedélyeit. Legfrissebb válogatásunkban a település rövid története mellett a város e hangzatos jellemzéseinek magyarázatát is sorra vesszük, ikonikus tornya kapcsán pedig a város tűzvédelme is megelevenedik.

Victor Vasarely és az op-art művészete

Kevésbé ismert művészeti stílus az op-art, mégis az egyik legkülönösebb irányzatok egyike. Nemcsak a szemnek, de az elme számára is kihívást jelent az értelmezése. Az op-art az „optical art” rövidítése, amely magyarul „optikai művészetet” jelent. A képek zsenialitása abban rejlik, hogy a festők rendszerint optikai illúziót hoznak létre a vásznon, a geometrikus formák és a színek kavalkádja olyan benyomást kelt, mintha a minták mozognának, úsznának.

Vigadó Budán

Manapság az Akváriumba, vájt fülűek a Zeneakadémiára járnak koncertre, de hova járt a XIX. század embere, ha szórakozni, koncertet hallgatni vágyott? Pesten a már 1833 óta működő Redoute-ba, a pesti Vigadó elődjébe, vagy a Hungária szállóba. Bár a Vigadó többféle célt is szolgált; jótékonysági bálokat, ünnepi fogadásokat rendeztek, mégiscsak Pesten volt. Ezt az önérzetes budai polgárok igen nehezményeztek, hiszen a közlekedés, különösen télen, se gyors se kényelmes nem volt.

Világháborús képek az archívumból

A régmúlt idők háborúinak tárgyi emlékei egyszer mind a múzeumba kerülnek. A fotók éppúgy, mint a fegyverek. Legalább is a többségük biztosan. De vajon lehetséges, hogy egyszer majd maga a háborúzás is minden harci eszközével együtt csak muzeális emlék marad csupán? Ugyan vannak arra utaló jelek, hogy az emberiség képes tanulni a történelemből, de ez a tanulás világviszonylatban úgy tűnik nem mindenütt azonos mértékű.

Virtuális túra

Visszafordíthatatlanul itt a nyár és a jó idő. Ideje kimozdulni, felfedezni Magyarország ismert és eldugottabb kirándulóhelyeit. Válogatásunkból nem hiányozhatnak a Kéktúra állomásai, de más természeti vagy történelmi jelentőséggel bíró helyek sem.

Virtuális valóság és 3D a barokk korban

A Piarista Múzeum kamarakiállítása valóságos időutazásra invitálja az online látogatókat, ugyanis a manapság oly közkedvelt VR (virtuális valóság), illetve a 3D-s képek korai képviselőit mutatja be. Grafikai gyűjteményünk ugyanis közel 60 darab olyan erőteljesen perspektivikus, színezett metszetet, panorámaképet rejt, amelyek története egyedülálló művelődés-, média-, és művészettörténeti jelentőségű. A 18. században ugyanis ezek a képek töltötték be az internet vagy a televízió szerepét, távoli, elérhetetlen tájakra és városokba repítették el szemlélőiket, a valóság illúzióját keltve.

Vízi históriák

Ma már egyértelmű számunkra, hogy ha megnyitjuk a csapot, abból hideg ivóvíz vagy kellemes meleg víz folyik. Azonban kevesen ilyen szerencsések a világban, és lehet, hogy unokáink sem fogják már élvezni ezt a kényelmet. Hogyan alakult a vízellátás hazánkban az ókori rómaiak óta? Illetve gondolták volna, hogy mennyi vízi emlék mellett haladunk el nap mint nap? Vízügyi kiállításunkban mindezekre fény derül.

Vizitkártyák díszes hátlapjai

A verso vagy verzó elnevezés latin eredetű (folio verso) és a vizitkártya hátlapjának megnevezésére szolgál. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, ezek a kártyák általában portréfényképek voltak, melyek versójának reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nem csak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok. Aktuális válogatásunkban ezek a díszes hátlapok, és velük együtt a fényképészek életútja is megelevenedik.

Volt egyszer egy Angster-orgonagyár

Az orgona a legnagyobb és legbonyolultabb hangszer, építésének évszázados hagyományai vannak, a leghíresebb magyar orgonaépítő céget, egy falusi gazdálkodó fia alapította: Angster József. Aki 1834. július 7-én született 190 éve, legújabb válogatásunkkal előtte tisztelgünk.

Volt egyszer egy EMKE

„Hétre ma várom a Nemzetinél ott, ahol a 6-os megáll, Szemben az EMKE cigánya zenél…” Az alábbi részlet, mely Békeffi István és Lajtai Lajos operettjében csendül fel talán a legismertebb említése a helyszínnek. Az EMKE fogalom volt, néhány évtizede még olyan tájékozódási pont, mint amilyen a Moszkva tér. Persze a betűszó elsősorban kávéházként élt a pestiek emlékezetében. Hogy honnan jött az elnevezés, és kinek köszönhetjük létrejöttét, legfrissebb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

Wekerletelep, a varázslatos kertváros

Wekerletelep varázsa a kertvárosi hangulatnak és az itt található népi szecessziós stílusú épületeknek is köszönhető. Eredeti nevére, a Kispesti Állami Munkástelepre kevesen emlékeznek, már első lakói is csak Wekerletelepként hivatkoztak rá, a hálás lakosság így emlékezett meg a telep sorsát szívén viselő miniszterről, Wekerle Sándorról. A lakónegyed jelentősége, hogy itt valósult meg az Angliából induló kertváros-építési mozgalom elvrendszere. Sőt a központilag tervezett és felépített európai kertvárosok egyik legnagyobb méretű és legjobban sikerült példája lett. Ezen a héten a Wekerle története elevenedik meg.

Willy Wonka Szerencsen

Heti kiállításunk fókuszában mindannyiunk kedvenc csemegéje, a csokoládé áll. Azonban az egyik legkedveltebb édesség az aztékok földjéről csak pár évszázada került az Óvilágba. Ünnepi alkalmakkor az adu ász ajándék, általában a szülinapi torta is tartalmazza, hozza a Mikulás, a nyuszi az önnön formájú csokiját, Valentin napon pedig szívformát ölt a csokoládémassza.

Ybl Miklós, a historizmus nagybetűs mestere

Ybl Miklós a 19. század legnagyobb hatású hazai építész mestere, aki már ifjú korától kitűnt tehetségével. Elismert építészként pedig kortársai között emelkedett ki rendkívüli munkabírásával, irodájában nem csupán vezetőként dolgozott, hanem a tervezés csaknem valamennyi fázisát maga végezte, vagy legalábbis felügyelte. Az Ybl-életmű műfaji gazdagsága jól mutatja milyen sokszínű alkotó volt, pesti bérházaktól az Operaház épületén át, a nagyszabású Várkert Bazár komplexumig munkásságának java ma is meghatározza a főváros arculatát. Legfrissebb válogatásunkban életműve előtt tisztelgünk.