Van, ami már sosem lesz a régi: társas érintkezéseink a kézfogástól a csókig

Hol van már a brezsnyevi csók, a Brezsnyev-tripla, vagyis a két arcra adott puszi, és a szájra adott csók? Napjaink legfontosabb szabálya a társas érintkezéseink tekintetében, hogy kerüljük a megszokott üdvözlési formákat, így a kézfogást és a puszit. Persze ettől még nem kell, hogy udvariatlanok legyünk, egyszerűen csak másképp üdvözöljük rég látott ismerőseinket. A héten egy kis illemtani kitérőt teszünk.

Kézfogástól a kézcsókig

126924_1.jpgA köszönéshez a verbális megnyilvánuláson kívül gesztusok is tartoznak, ott a kézfogás, a felállás (asztaltól) vagy a fejbiccentés. A kézcsók napjainkban eltűnőben van, de a kalapemelés hagyománya szinte teljesen eltűnt a kalapokkal együtt.

A kézfogás eredetileg csak férfiak között dívott, barátságos gesztusként, hiszen a fegyvertelenséget szimbolizálta. A középkorban a csókkal üdvözlés a tomboló járványok miatt sosem vált népszerű gesztussá. A meghajlás ugyanakkor nemcsak a Európában volt elterjedt udvariassági forma, gondoljunk Kínára vagy Japánra. Nálunk a könnyű meghajlás rendszerint a nők, az idősebbek, a rangban magasabbak felé történik, főként első találkozáskor. Érdekes, a pejoratív jelentéstartalommal bővülő kifejezésünk a hajbók, amely feltehetően a hajol és bókol igék szóvegyülésének terméke.

41255_120.jpgA kézcsók az egész kontinensen elterjedt üdvözlési formává vált, hazánkban a 18. századtól van jelen, és feltehetően a spanyol etikett maradványa, természetesen Habsburg közvetítéssel terjedt el a monarchia területén. Jó tudni, hogy hölgyeknek adható kézcsók ma már jelképes, a férfi szája nem érinti meg a nő kezét. Fontos szabály ma is, ha társaságban egy nőnek kezet csókol a férfi, akkor a többinek is illik. De ott volt a gyermek kézcsókja, amellyel szüleit és az idősebbeket üdvözölte. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett csókolni „illendőségből a szíves vendéglátás kimutatásául”.

A kézcsók persze önmagában még nem a jó modor jele, és az is igaz, hogy már régen sem minden alkalom volt rá helyénvaló, gondoljunk munkahelyi vagy tömegközlekedési találkozókra, maradt hát csupán az üdvözlő kifejezés, valódi csók nélkül.

Kisztihand nagyság!

A Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása – sokáig élénken élt a köztudatban. A szocialista időszakban idejétmúlt formának tartották, sőt a nőket egyenjogúsító beszédmód egyenesen megengedhetetlennek tartotta.

127599.jpgAz szinte biztos, hogy a puszi a kézcsók mai formája. Természetesen a puszi nemcsak nálunk megszokott üdvözlési forma, Franciaországban tradicionális dupla puszi jár, vagy tripla, amelyet, la bise néven ismerhetnek, de a puszik száma francia földön olyan változatos, mint a borvidékek. Nem árt fejben tartani, hogy ebben az esetben is csak jelképes csókról van szó, és azt sem árt tudni, hogy melyik oldalon kezdődik a szertartás, hogy ne érjen senkit váratlanul a közeledés.
Az olaszoknál és a spanyoloknál a köszöntés hevesebb érzelemnyilvánítással jár: vállon veregetés, ölelés, arcra adott csók a legjellemzőbb.

Hogy hogyan tudunk érintésmentesen köszönni? Indiában használatos a namaste, amikor tenyerüket összeteszik és a szívhez tartják, ehhez a fejet enyhén meg is hajtják, az Egyesült Államokban pedig az integetés is megteszi. 

Forrás:

https://ntf.hu/index.php/2018/11/05/kezet-csokolom-es-kisztihand-avagy-kapitalista-koszonesi-formak-a-szocialista-idoszakban

Etikett; Társasélet; Protokoll: A hazai és a nemzetközi érintkezés szabályai egykor és ma / Réczey Ferenc, Pekáry Dagmar, Gondi Ferenc, Minerva Kiadó, Budapest, 1965.

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!