Nem most jöttünk a falvédőről!
Az ismerős mondás, bár legtöbbször egyes szám első személyben használva, alapvetően nem rendelkezik túl mély jelentéssel: a közlője jelzi, hogy nem olyan ártatlan, tudatlan, hiszékeny vagy tájékozatlan, mint ahogy azt valaki feltételezi róla. Hogy falvédő-történeti szempontból se legyünk tájékozatlanok, készítettünk egy rövid összeállítást, melyhez adatbázisunk falvédőiből válogattunk.
A hazai konyhai falvédőhasználat eredete, elterjedésének kezdete a 19. század végére tehető. Az ötlet osztrák-délnémet kultúrterületről érkezett: egy bécsi iparművész úgy gondolta, a konyhák falát is lehetne dekorálni díszes textíliákkal, divatlapokban jelentetett meg hímzésmintákat e célra. Az otthon dísztárgyakkal történő szebbé tételére természetesen társadalmi-jövedelmi helyzettől függetlenül mutatkozott igény, s a könnyen hozzáférhető, olcsó alapanyagok és az alkotóvágy szerencsés találkozásából meg is születtek az első falvédők. A 20. század elejére, mikor a zárt füstelvezetésű kémények és tűzhelyek elterjedtek, a konyhák falai pedig nem kormolódtak össze, nagyobb lendületet vett a fehér falak dekorálása és védelme iránti vágy: már nemcsak az úri családoknál, hanem a falusi parasztcsaládok hajlékától a városi polgári otthonok konyhafaláig mindenütt felbukkanhatott egy-egy hímzett falvédő. Nem is olyan sokára a textilgyárak is meglátták az üzleti lehetőséget a falvédőkészítésben és –eladásban, így előnyomott mintákkal ellátott falvédőket dobtak piacra.
A falvédők képi világa kissé naivnak, idealizáltnak tűnhet – éppen ebből fakadhat a címben is használt mondásunk és annak jelentése. Gyakoriak a virágmotívumokban gazdag, ám egyszerűbb vonalvezetésű, giccsbe hajló életképek, amikhez legtöbbször valamilyen szöveg is társul, például, versikék, nép- és műdalok szövegrészlete, életbölcsesség és intelem érzelmes vagy humoros töltettel, illetve a népi vallásosság jegyében bibliai idézeteket is hímeztek e textilekre. Utóbbihoz szorosan kapcsolódnak a rendkívül népszerű házi áldások.
Falvédő – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY-NC-SA
A vallási mellett a falvédők egyik főbb tematikája – konyhai dekoráció révén – az ételkészítéshez, evéshez és vendéglátáshoz köthető. A lucullusi lakomák bőségét megidéző életképek és a vendéget önállóságra és fogyasztásra biztató hímzett feliratok mellett népszerűek voltak azok is, melyek a háziasszony munkabírását és főzési tehetségét firtatták.
A falvédők többsége egy másik téma köré csoportosul, ez pedig nem más, mint a házas élet, a szerelem, házastársi hűség, a vágyott idill és romantika, ami ábrándképként kis reményt csempészhetett a konyhákban töltött szürke vagy épp küzdelmes hétköznapokba.
A lakáshelyzet változásával, korszerűsödésével a falvédők az 1950-es és 1960-as évektől fokozatosan eltűntek a konyhafalakról, összehajtva a szekrénybe, vagy a lakáson kívülre kerültek – például a nyárikonyhákban folytatták tovább pályafutásukat –, a falakat már praktikusabb, könnyebben tisztítható anyagok védték a szennyeződéstől. Kedves-idillikus-naiv világuk múzeumokba került, gondolatokban és vágyakban él tovább, pedig bizonyos esetekben nem ártana, ha intelmeik otthonunk falairól szólnának hozzánk:
Falvédő – Hajdúsági Múzeum CC BY-NC-ND
KF
Forrás:
- Múltunk beszédes emlékei: a hímzett falvédők – Felvidek.ma
- Kálmán László: A lényeg a lényeg: nem most jöttünk a falvédőről – nyest.hu
- Magyar Néprajzi Lexikon – mek.oszk.hu
- Néprajzi értékek, amik nem hiányozhattak egy régi magyar otthonból! – estiujsag.hu
- Magyar Katolikus Lexikon
