A „vonatok királya, királyok vonata” – Az Orient expressz

Luxus amerre csak a szem ellát, száguldás és gyönyörű tájak. Minden, ami az Orient expressz. Ha a századforduló idején élnénk és az előkelőségek csoportjába tartoznánk, szinte elvárásnak számítana, hogy legalább egyszer részesei legyünk a luxusvonat által kínált élménynek, ahol valóban nem a cél a lényeg, hanem az utazás. Utastársaink között tudhattuk volna például I. Ferdinánd bolgár cárt, Daniló montenegrói trónörököst, vagy egy indiai maharadzsát, aki az összes feleségével együtt indult az útra.

Kezdetek

01_462220.jpgAz Orient expressz teljesen új fényt hozott a luxusvonatok világába. A próbajárata az úgynevezett „villámvonat” 1882-ben indult Párizsból Bécsbe, mely utat sikeresen teljesítette. Ezután egy évvel indult el az első igazi útjára Párizsból Isztambulba, így összekötve az akkor rendezetlen politikai körülmények befolyásoltsága alatt álló Kelet- és Nyugat-Európát. Az ötlet egy belga bankártól, Georges Nagelmackerstől származik, aki határozott tervvel rendelkezett és amerikai mintára építve, George Mortimer Pullmant követve megszervezte az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot, majd 1872-ben megalapította a Compagnie des Wagons-Lits – Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot. Családja vagyonának köszönhetően financiális hátránnyal nem rendelkezett, valamint a vaskos családi kassza mellett nagy befolyással is rendelkeztek. Többek között előszeretettel támogatták a vasúti vonalak kiépítésével is foglalkozó vállalkozásokat. Ezen tényekből kiindulva nem meglepő, hogy főrészvényesnek sikerült megszereznie a belga királyt, ami felért azzal, hogy hozzájárulást kapott a vasúti kocsik oldalán látható oroszlános királyi jelkép használatához. A kocsik megtervezésére is nagy figyelmet fordítottak, így az étkező- és hálókocsik az amerikai mintára alapozva forgóvázzal lettek kialakítva. Ezzel ellentétben a belső terek kialakítás szempontjából nem követték az úttörőt, más dizájnt kaptak.

Pompa és csillogás

06_461863.jpgAz Orient expressz semmiben nem volt fogható korának vasúti közlekedési viszonyaihoz, teljes mértékben megreformálta a közlekedést. Azonban nem volt mindenki számára elérhető. A vonatok királyán, nevéből is kiindulva, kizárólag első osztályú kocsik közlekedtek. Így mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk azoknak, akik ebben a páratlan élményben szerettek volna részesülni. Az első utasoknak egészen pontosan 457 aranyfrankot kellett fizetniük a „menetjegyért”, valamint 20 %-os felárral járt, ha ellátást is igényeltek. Összesen tehát 548,5 aranyfrank ellenében teljes mértékben kihasználhatták az Orient expressz által kínált kényelmet, és elvárásaiknak megfelelően nem is érte őket csalódás. A luxusvonat belső kialakítása tükrözte a kor előkelőségeinek elképzelését. Az art deco stílusú, minőségi anyagokból készült kabinok lenyűgözték az utasokat. Mindezt fokozták a csillogó étkészletek, a makulátlan belső elrendezés és a monogramos bőrgarnitúrák. A tökéletes és nívós utazási élményt ténylegesen tökéletessé a személyzet tette. A konyhásfiúktól a rakodómunkásokon át a pincérekig és a csúcsos sapkát, aranyozott egyenruhát viselő kalauzokig mindenki pontosan tudta mi a feladata. A teljes személyzetet összefogva a chef de train irányította a vonatot.

Az Orient expressz ihlette

11_461479.jpgA név hallatán legtöbbeknek elsőre Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című krimi regénye ugrik be először. Az angol írónő valóban utazott a luxusvonaton, így félig-meddig saját élményből merített ihletet. Éppen Isztanbul felé tartott, amikor egy hóvihar következtében egy nagyobb hóomlás a vonat útját állta, ezért hosszú ideig várakozniuk kellett. Ez esemény szolgált végül a leghíresebb krimije alapjául. 1974-ben Sidney Lumet meg is filmesítette az alkotást, majd később több feldolgozás is született, például 2010-ben, és a legújabb 2017-ben. Hercules Poirot-n kívül többek között James Bond is utazott az Orient expresszen az Oroszországból szeretettel című filmben.

Orient Express - Étkezőkocsi

Orient Express - Étkezőkocsi – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

Útvonalak

17_461643.jpgKezdetekben Párizs–Strassburg–Stuttgart–München–Bécs–Pozsony–Budapest–Szeged–Temesvár–Orsova–Bukarest–Ruszcsuk–Várna városokat érintette az expressz útvonala. A vasútvonal terjedése végett, nem sokkal az első évek után Budapestet elhagyva két irányba indult tovább, Belgrád és Bukarest felé. 1889-ben már nem kellet hajózással kiegészíteni az utazást, ugyanis Párizs, Bécs, Budapest, Belgrád, Nis, Szófia érintésével közvetlenül el lehetett jutni Konstantinápolyba, mai nevén Isztambulba. Sajnos az I. világháború után a vesztes országokat elkerülte a járat, így fénykorának az 1889-1914-ig tartó időszakot nevezzük. A két világháború között újra teljes vonalon közlekedett, azonban a II. világháború után másodosztályú kocsikat is csatoltak hozzá, amivel elvesztette a luxusnak számító varázst. A teljes vonalon utoljára 1977-ben közlekedett, 2001-ig Budapestig és Bukarestig, 2009-ben pedig teljesen megszűnt.

Az elkeseredés elkerülése végett az egyik vasúti kocsit meg lehet tekinteni a Magyar Vasúttörténeti Parkban, azonban ennél is izgalmasabb, hogy nosztalgiajáratként a mai napig üzemel a Venice Simplon Orient expressz, ami több útvonalon is közlekedik, valamint néha befut a Keleti pályaudvarra is.

Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár-
és Információtudományi Intézet hallgatója


Források:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!